Délmagyarország, 1936. augusztus (12. évfolyam, 182-205. szám)

1936-08-02 / 183. szám

PELWACVflKOKSZAfi SZBOED. ScerkentAMgi Sonegyl neca VafiártlAn níl/rilicvtlic 9 Előfizetés t Bevonta helyben 3.»0 22.I. em. Telelőm tM3^K!adóhIVala!, • QSai IIfl|J, IÍFJO Cl ülj U9&1U9 6. Vidéken «• BudapOlea 3.6U, kUlldldOn kBlcíönkönyvtar és legrlrodai Aradi >.40 pengő. — Egyet uam Ara hetkOc ueea S. Telefont 13-06..Nyomda: LAw Ara ÍO fillér nap 1«, vatOr- éa Ünnepnap »• UU. Hlr. LlpOÍ aeea 19. Telelent ÍVOD.. Tévlratl __ , detéiek 'elvétele tarifa «tcrlnt. Meijle, M lcvélclmt Délnaararortxéa. Szeaed Ali. CVIOlyOni, 183. SZ. e«lk hétfő Kivételével naponta reoaei, D szegedi kereskedők példája Nagyon sokszor elmondottuk ezen a he­lyen, h°gy a szabadtéri játékok mit jelente­nek Szeged városára és a város minden pol­gárának,, elsősorban persze mindenkinek, aki közvetlen szerepet vállal, mi a köteles­sége a szabadtéri játékokkal szemben. Ha voltak érdemek, dicsértünk, ha volt rá okunk, korholtunk, ha kellett összehasonlításképpen idéztük, hogy mi történik más városokban és miben kell követni őket. Nem tagadjuk, némi irigységgel tekintettünk Pécsre, ahol a város vagyonos polgárai huszonötezer pen­gőt helyeztek letétbe, hogy a szabadtéri já­tékok sikerét biztosítsák. Láttuk azt az ügyes­séget, mellyel Kecskemét két minisztert is be tudott kapcsolni idegenforgalmi propa­gandájának szolgálatába, nem is beszélve az éjszakai gyümölcskiviteli értekezlet érdekes­ségéről és a nemzetközi asszonykongresszus bugaci látogatásáról. Sajnáltuk, mikor Sze­ged városának kasszájában nem akadt ezer pengő a nemzetközi sajtókongresszus ven­déglátására s ugyanakkor ezok a városok, melyek ezt a bagatel összeget elő tudták te­remteni, olyan ingyen reklámot kaptak a legnagyobb világlapok hasábjain, hogy azt pénzzel egyáltalán nem lehetett volna meg-» fizetni. Nos, nem beszélve, most a játékrendezés minden részletére kiterjedő koncepció elma­radhatatlanságáról, alapvető művészi és ad­minisztratív követelményekről, a mi elgon­dolásunk a szabadtéri játékok idegenforgalmi szerepéről és jövő fejlődési lehetőségéről nem az, hogy akárki, — a jelen esetben a város —, vállalja a játékok megrendezését és a rendezés anyagi kockázatát, o város kö­zönsége mint kívülálló fél nézze, hogy mi történik és legfeljebb obulusainak leszurko­1 fisával belépőjegyet váltson a Templom-tér nagyszerű színpadára s ezzel kötelességét befejezettnek is tekintse. Mi azt szeretnénk, ha Szegednek minden iparosa, kereskedője, lnteinere és általában bármely rangú és ren­dű polgára megértené, hogy itt sokkal több­ről van szó. A szabadtéri játék nagyszerű al­kalom, hogy Szegedet ugy belevigye az or­szágnak, sőt a külföldnek köztudatába — nmit mindeneket messze túlnyomóan ma­guknak a játékoknak kell persze elvégezni - , amint Salzburggal összeforrottak az ün­nepi játékok, Bayreirthtal Wagner emléke, Lipcsével a vásár és Milánóval a Scala nevé­nek vonzóereje. A szabadtéri játékok két he­tét — remélhetőleg csak egyelőre két hét — alkalommal keretnek kell kiépíteni és ezt a keretet olyan tartalommal kell megtölteni, amely erre az időre Szegedet más vonatko­zásokban is az ország idegenforgalmi kö­zéppontjává avatja. Ehhez szükséges az egész város összefogása és minden polgárá­nak aktiv közreműködése. Hogy ez miként lehetséges, arra példát szolgáltatnak a szegedi kereskedők, mindenki tisztában lehet vele, hogy a játé­kok ideje alatt, nem könnyű vállalni egy na­eyobbszabásu kongresszus megrendezését és megküzdeni a vendégek elhelyezésének nehézségeivel. A szegedi kereskedők mégis vállalták ezt a feladatot és más jelentkező városokkal szemben az ő városuk számára vindikálták az országos kereskedői kong­resszus megrendezésének terheit, éppen mert akkor itt vannak a szabadtéri játékok. A szegedi kereskedők nagyon jól megérezték, hogy az ilyen alkalmaknak kölcsönösen tá­mogatólag kell hatni egymásra. A kongresz­szus vonzóereje növekszik, mert ugyanakkor a Templom-tér szabadtéri előadásai is ma­guk számára követelik az érdeklődést, vi­szont a kongresszus megrendezése révén olyanok is megismerkednek Szeged immár országos hirre emelkedett művészi különle­gességével, amelyeknek látogatása elmaradt, vagy esetleg egy későbbi esztendőre ma­radt volna. A szegedi kereskedők, akiknek meghívá­sát visszhangozzák az ország összs újságai, megtették a szabadtéri játékokkal és váro­sunkkal szemben kötelességüket. Ezért kí­vánunk különösen meleg sikert a kongresz­szushoz, melynek előkészítő munkálatai most vannak folyamatban. Biztosak va­gyunk benne, hogy a magyar kereskedelem­nek azok a képviselői, akik az ország minden részéből össze fognak seregleni Szegeden, hogy különleges kari érdekeiket megbeszél­jék, nem fogják megbánni, hogy elfogadták a szegedi meghívást. Magyarország kereske­delme Nagykanizsától Nyíregyházáig, Ma­gyaróvártól Békéscsabáig és Sátoraljaújhely­től Kaposvárig Szegeden ad találkozót egy­másnak. Ezt a szegedi kereskedők érdeméül kell elkönyvplnünk. De még többet is sze­retnénk mondani. Szeretnénk, hogy a szege­di kereskedők kötelességteljesitése szolgál­tasson példát más társadalmi rétegek szá­mára. Igyekezzenek ezek is a jövőben ilyen összejöveteleiket, bemutatásaikat összhangba hozni a szabadtéri játékok terminusával. Minden egyébtől eltekintve, rájuk nézve is csak haszon, ha belekerülnek az országos ér­deklődés középpontjába. A lehetőségek adva vannak. Augusztus eleje termés után esik, alkalmas idő mezőgazdasági kiállítás rende­zésére. Ahogy Miskolcon az ipartestület tu­dott szakmai iparosgyüléseket rendezni, sőt egyik-másikat országos méretekre is kiszé­lesíteni, erre a szegedi ipartestület is vállal­kozhatnék. Megfontolás tárgyává lehetne tenni, hogy nem volna-e helyes, ha az ipari vásárok a szabadtéri játékokkal egyidőben rendeztetnének. Ennek kettős előnye volna. Aratás után nálunk már erősebb a pénzfor­galom, tehát több az eladási lehetőség, más oldalon pedig olyan rétegek látogatását le­hetne a vásár számára biztosítani, amelyek máskülönben aligha vennének tudomást a szegedi iparosok kiváló munkájáról. Mindez csak példa. Ujabb szervezési le­hetőségekre ezúttal nincs idő. Erre az esz­tendőre már csak a szegedi kereskedők kö­telességteljesitése marad meg követendő példának, de reméljük, hogy amit cseleksze­nek, nemcsak példa marad, hanem jövőre mások is igyekeznek valóra váltani. És re­méljük azt is, hogy beigazolódik rajtuk az az igazság, hogy a kötelességteljesítés célját mint üzleti befektetés sem tévesztheti el. Franciaország a spanyol kormány segítségére siet Kormánynyilatkozat a semlegességről és a felkelőknek nyúj­tott hadiszállításokról ~ A véres polgárháború leguiabb fej­leményei Vizsgálat az olasz repülők ügyében Casablanca, augusztus i. Az Uránban kényszer­leszállást végzett olasz repülők ügyében folyik a vizsgálat. A francia repülésügyi miniszter kihall­gatta az internált olasz repülőket, akik kijelentet-« ték, liogy egy olasz magáncég megbízásából akar­tak gépeket és hadianyagot a: ellenfprratkdmá­nak szállítani. Tetuani jelentés szerint Franco tábornok a re­pülőgépszáltitá.sokkal kapcsolatban kijeién tette, hogy nem. kértek és nem kaptak repülőgépeket Olaszországtól, de más államtól sem; hadianvag sem érkezett részükre. Mindössze az történt, en­gedélyt adtak olasz gépeknek, hogy Spanyol-Ma­roknak szúl'.ilani. Francia beavatkozási Pári^ augusztus /. Havas Iroda jelenti: A kormány tanácskozásáról szombaton este ki­adott félhivatalos közleményből kitűnik, hogy a kormány siettetni kívánja a szigorú beruemav^t­Irozás eViattározására irányuló tárgyalásokat, meri ki akarja küszöbölni a most uralkodó feszült hangulatot. De addig is nyíltan kijelenti, hogy tekintettel a spanyol felkelőknek nyújtott baai-> szállításokra, a francia kormány nem tekinti magát továbbra is egyoldalúan l ülültnek a sem­legességi nyilatlcozathoz, A marokkói csapatok London, augusztus 1. A Reuter Iroda szerint Tetuaba egyre érkeznek a spanyol idegenlégió ha­dai, hogy Spanyolországba szállítsák őket. Hír szerint Franco tábornok általános támadása rö­videsen megkezdődik. A spanyol idegen légió csa­patait továbbra is repülőgépeken szállítják Ma­rokkóból az anyaországba. Hosszú harc . . . Perpignan, augusztus t. Az elmúlt 48 óra a felkelőknek kedvezeit. Navarrában támadásba mentek át és Pampel011 ától északra törnék előre. Saragossa előtt megtorpant a korrnánycsapatok előrenyomulása. A kormánycsapatok súlyos vesz­teségeket szenvedtek, kénytelenek voltak vissza-« vonulni. Most már ugyláts/ik, liogy mindkét fél beüt ta, hogy hosszú harcra kell elkészülnie és ezért mind! a kormánycsapatök, mind a felkelők az utak biz tositására törekszenek. Lapunk mai száma 34 oldal,

Next

/
Thumbnails
Contents