Délmagyarország, 1936. július (12. évfolyam, 155-181. szám)

1936-07-12 / 165. szám

¡MAGYARORSZÁG SZEGED, BMrkMZiAMg: Somogyi ueea 22.1, em. Telelotl: 2303.>KlndóhtVBlBl, keictöakönyvlAr ét Ie<jv Iroda: Aradi DcCa S. Telefon: IVOfi. _ Nyomda: L6W Up«« oeea 19. Telefoni 1MW. • TéTlre« Ml lairéletm: DélmBoyafonzAo. Sleoed Vasárnap, 1936 julius 12. Ara IS fillér XII. évfolyam, 165. SÍ. II magvar kereskedő Aa egyilc lapban nyilatkozik Kecskemét polgármestere és elmondja, hogy az Idei óriási gyümölcstern és értékesítése nem kevés gondot jelentett és jelent számukra. A barack értékesítésénél — mondja a kecskeméti polgármester —, még jobban sikerült a cseresznye és meggy értékesítésé, amit k i zárólag egyik kereskedőnk bravúrjának köszönhetünk, aki olyan helyre vitte a kecskeméti cseresznyét és meggyet, amiről mi eddig nem is álmodozhattunk. Ugy érezzük, hogy ebben a kánikulai és kánaáni időben is érdemes elgondolkodni ezen a kijelentésen s érdemes tanulságait magunkkal vinni a hűvösebb mérlegelést megengedő hűvösebb időre. Ugyanakkor, amikor a kecskeméti polgármesternek a magyar kereskedelmet magasztaló nyilatkozatát olvashattuk, ugyanakkor számolt be a Délmagyarország makói barátja arról, hogy a kereskedők kitűnő áron példátlan mennyiségben értékesitik a makói világmárkás hagymát. Egy pillanatra szeretnénk megállítani a munkában, aratásban, betakarításban, gyümölcsszedésben és pakolásban fáradhatatlan magyar kezeket, — megér annyit a percnyi pihenő, mint amennyit ad a percnyi tanulság. Szeretnénk fölmutatni ezt a két példát a magyar föld dolgozó népe előtt s azt mondani hozzá, ne abból ismerjék meg a magyar kereskedőt, hogy drága a kasza, drága a testi ruha, drága a só, meg a petróleum, — mind ennek árát nem a magyar kereskedő szabja meg, a kereskedő, ha öt és fél fillért fizet egy doboz gyufáért, nem adhatja azt a doboz gyufát három filléréri még a magyar föld verejtékező munkásának sem. Ha ismerni akarják a magyar kereskedő munkáját s ba becsülni akarják ezt a munkát, érdeme szerint nem kell most má6t tenniök, mint végigkísérni a magyar gyümölcs útját a kecskeméti, nagykőrösi, szegedi piacokról Londonig és Genfig, Berlinig és Varsóig. Makói kertészek termelték ki a makói hagymát, de makói kereskedők tették világpiaci cikké, magyar föld munkásainak szorgalma, tudása és verejtéke önti most a magyar föld kincseit, de trágya lenne ebből a kincsből, magyar disznókkal kellene megetetni az angol és svájci gyümölcskereskedések diszeit, ha a magyar kereskedelem tudása, tapasztalata, hozzáértése, bátorsága és bravúrja nem vinné ki a vagonok százaiban a magyar föld és magyar munka testvéri összefogásának kincseit. Ezt a nemzetmentő, nemzeti vagyont növelő munkát akarják kivenni a magyar kereskedők kezéből? A magyar kereskedőket akarják kiiktatni abból a láncolatból, amelyik a magyar gyümölcsöt külföldi fogyasztóihoz eljuttatja? Ezt a munkát akarják odaadni szövetkezetek tisztviselőinek csak azért, hogy szövetkezetek urai részesedjenek az elért eredmény mások munkájával és kockázatvállalásával kiérdemelt dijából? Az idei gyümölcskampány — ha még szükség lett volna rá, — bebizonyította a magyar kereskedelem példátlan teljesitmén y é t s bebizonyította azt is, hogy a gazdasági élet javainak kockáztatásával, vagy inkább: feláldozásával lehetne csak kivenni az értékesítés munkáját a magyar kereskedők kezéből. A magyar föld és magyar munkás testvérisége van meg a magyar termelő és magyar kereskedő között is. Minél nagyobb gazdasági elszigeteltségben élünk, minél járhatatlanabbak a nemzetközi forgalom utjai, annál nehezebb kötelességet s annál tísztesebb hivatást tölt be a magyar kereskedelem a termények értékesítésében. Mennyi tudás, mennyi körültekintés és mennyi lélekjelenlét, mennyi bátorság és mennyi kockázatvállalás kell ahhoz, hogy a magyar gyümölcs diadalmasan bevonulhasson Svájcba, Angliába, hogy a svájci órás s a londoni posztókereskedő kecskeméti cseresznyét és domaszéki barackot fogyasszon. Ehhez elsőrendű termelői teljesítmény és elsősorban elsőrangú kereskedői munka kell. Szeméttermést nem exportálhat a világ legelső kereskedője sem s a világ legjobb gyümölcse is kárbavesz, ha hozzáértő kereskedő nem juttatja el a fizetni tudó fogyasztóhoz. London, julius u. Jelentette a Délmagyarország, hogy Németország és Ausztria között megindult a békéltetési akció. Már az első jelekből arra lehetett következtetni, hogy a megegyezés a két állam között létrejön, de még nem voltak tisztában az osztrák feltételekkel. Amikor Hitler megkapta Ausztria feltételeit, tanácsadóival három óra hosszat tanácskozott. A Daily Express berlini jelentése szerint a kancellár elfogadta a feltételeket. Felhatalmazta Papén bécsi követet,, hogy közölje Schuschniggal a részletek«!, amelyek a kö\ etkezők: Hitler nem avatkozik Ausztria belügyeibe és nem támogatja az osztrák nácikat, felmenti az Ausztriába u!a ó német alattvalókat a« mer márka különil letek fizetése alól, fe'oszlat ja a német— osztrák légiót, Schuschnigg politikai szabadságol ad az ausztriai nagynémelcknrk. Bécsi jelentés szerint Papén, ELŐFIZETÉS, Havonta helyben 3.2« vidéken e* Budapesten 3.00, kUUOldüq 6.40 pengő. — Egye* izam ara t&etküs. nap ÍO, vasár- é» Ünnepnap 10 (111. Hlrdeiétek «elvétele tarlta szerint. Megje, tenlk Menő Kivételével nananta HggSl Csak hozzánemértés, lelkiismeretlenség, a magyar föld érdekeinek vétkes semmibevevése adhat hangot a felelőtlen demagógiának, hogy ostoba elfogultságból meggyöngíteni igyekezzen annak a kereskedői tevé kenységnek munkakörét és tisztességét, amelyik ilyen hatalmas, ilyen gyönyörű eredményekhez juttatta a magyar gyümölcstermést. A magyar kereskedelem problémáját nem szatócsszempontok és nem konok politikai, vagy felekezeti elfogultságok szerint kell vizsgálni, — nézni kell az elért eredményeket s fel kell mérni azok nemzetgazdasági jelentőségét. Az eredmény most kitárul előttünk: nincs a magyar gyümölcsnek olyan menedzsere, mint amilyen a magyar kereskedő. S ha most megemeljük a kalapot a magyar föld dolgozó népe előtt, emeljük meg azok előtt is, akik a magyar föld termését a világ felteritett asztalára nagyszerű sikerrel és példátlan mennyiségben szervírozták fel. Németország ausrtriai követe, szombaton roggei repülőgépen Berchtesgadenbe utazott, hogy Hitlerrel tanácskozzék. Papén késő éjfélig tanácskozott. Hitlerrel. Papén azután repülőgépre ült és azomnal visszaindult Bécsbe. Szombaton délelőtt Schuschnigg kancellárral tárgyalt. Hir szerint Schuschnigg minisztert fog kinevezni a külügyi tárca élére, amelyet eddig ő maga irányított. Párisi vélemények szerint a német—osztrák egyezmény uj Középeurópát jelent. Mostantól kezdve Ausztria a y^oll szövetséges államok csoportja szempontjából elveszettnek tekinthető, mert alkotó részévé vált a Németországból, Ausztriából, Magyarországból, Olaszországból és Lengyelországból álló uj Középeurópának. A megegyezés »» 4 horogkereszt szám ra Ausztriában a jövőben nem lesz lehetőség* A megegyezésről szombaton a következő hivatalos közlcBécs, /ulius 11 éjszaka Bécsben méiiyt adták ki: — Azok a megbeszélések, amelyeket bizonyos idő óta Ausztria és a Német birodalom viszonyainak rendezése céljából Schuschnigg szövetségi kancellár és Papén bécsi német követ folytatott, kielégítő megállapodásra vezettek. Az osztrák kormány sohasem titkolta. hogy az ugyanazt a nyelvet beszélő két szomszédos állam viszonyainak rendezésére törekedett. — E viszony rendezésének Ki fel tételei Ausztria függetlenségének és önállóságának kétségtelenül egyértelmű elismerése, továbbá elismercse annak az alapelvnek, Hogy Közzétették a német-osztrák megegyezést Páris: „Az egyezmény ul Középeurópát jelent" Hitler elismerte Ausztria függetlenségét és önállóságát, nem avatkozik be az osztrákok belügyeibe — „A nemzeti szocializmus Ausztriában nem jöhet számításba" — „Az osztrák külpolitika továbbra is a római jegyzőkönyvek alapján halad" Schuschnigg és Göbbels rádióbeszédben leientette be a megegyezést