Délmagyarország, 1936. július (12. évfolyam, 155-181. szám)

1936-07-19 / 171. szám

HCl MAGYARORSZÁG 1956 Tulius !9. gyesen — fordult elö. Az eső sem mennyiség­ben jelentett sokat, hanem, hogy újra, meg újra kaptunk belőle és igy szárazság nem ala­kult ki. A hónap első felében az ország min­den tája bőségesen kivette részét az esőből, de a jégből is. Egyetlen egy alkalommal sem volt Szeged zivatarok gócpontja, de valahányszor az ország valamelyik részé­ben nagvobb eső volt, akár Dunántúlon, Duna­Tisza közén, Tiszántúlon, vagy a hegyek kö­zött szakadt is az eső, jég. Szeged minden al­kalommal kapott kisebb esőt. Igv alakult az­tán ki, hogv — a hónap első felébben amíg Szegeden 9 napon volt eső, a Duna-Tisza kö­zén 4. Dunántul fi. Tiszántúl 5. a begwidéken 5 napon esett, de mig Szeged környékén körül­belül 35 mm. csapadék hullott le. addig Du­nna tul é> a hrgvvidékcn 70. Déldunántul. Ti­szántúl 110 mm. fölé emelkedett a lehullott csapadék mennyisége. A csapadék ezen a nyáron majdnem kivétel nélkül, a ten­gerekről beáramló hűvös tengeri levegő és a kontinensen felhalmozódott forró levesé talál­kozásából keletkezett és a meleg levegőtöme­gek hirtelen lehűlése következtében léptek fel a katasztrofális nagy lecsapódások. Szerencsé­re ezek elkerülték Szegedet, aminek az ol it nl ban kell keresnünk, hogv a ciklonok M gvaror szagtól északra tanyáztak. Ugvanis i" ron a Földközi tengeren mindig magasabb a légnvomás. mint a kontinens belsejében. A ciklonok közös halasaként a légtömegek dél­ről tevődtek át hozzánk. Ezek a balkáni he­gyeket átlénve. szárazak, melegek voltak. — Szeged és környéke volt ebben a hónap­ban Magyarország legszárazabb területe, de a csapadék eloszlása olyan szerencsé* volt. boev Szeged mezőgazdasága nem szenvedett kárt. «őt termelési szempontból is hasznosabbnak lehet tekinteni a sok kisebb esőt, mint a többi területek nebánv alkalommal kapott hatalma* íőlömegeit. /is: olvasó rmmin Tisztelt Szerkesztőség! Felhívom sznves figyel­müket arra, hogv a Menetjegyirodánál uralkodó állapotok nera szolgálják mindenben a közönség érdekelt. Tegnapelőtt bent voltam ott és bárom jegyet akartam váltani a Keszthelyre induló fil­léresre; kértem, hogy két jegyet az ablakhoz és egyet vis-avis adjanak. A kisasszony adott is volna, de egy idősebb ur olyan hangon szólt rám, hogy azt szóvá kell tenni. „Mit gondol, három jegyből majd hatot adunk az ablakhoz" — mondta, de olyan hangon, mintha a közönség volna ő ér­te, pedig ha tudná, hát fordítva van! Régebben nem volt kérem panasz, udvariasan és türelmesen ke­zelték a feleket. Most azonban sok a kívánnivaló. Egy azonban tény, a velem egyidőben ugyanazon célból ott járt urak egyike sem utasította vissza ezt a hangot, mely rajtam, a nőn keresztül az ntasközönséget érte. Talán az TBUSz igazgató­sága kioktatná az illetékeseket arra, hogy hogvon kell a közönséggel bánni. Tisztelettel: (Aláírás.) PESTI MAGYAR KERESKEDELMI BANK Szegedi fiókja Valutákat és devizákat szolgáltat utazásokhoz, áruforgalomhoz. Értéktárgyak megőrzésére páncélrekesz bérelhető. " ffíSrclőrMSiafazon'm'ret utón féinanaiattkészüi zwiCKi Horváth m «. 10. junusi szőlő, uf barackfalta és 70 dekás atmacsodák a szegedi gyümölcsbemutatón (A Dclraagj arország munkatársától.) A pár hét előtti sikeres cseresznyekiállitás után, szom­baton délután barack- és almabemutatót rendeztek az iparcsarnokban. A gyümölcsbemutató egyik érdekessége a város Szilveszter-majorjában ter­melt nyári fontos alma. Ezen valójában fontos al­mák, egy-egy darab 66-70 dekát nyom. A Szil­veszter-majorban 40 mázsa ilyen alma termett. Nagy meglepetése a bemutatónak a korai szőlő, amelyet termelője: Herczeg István Korai Gyöngy, nek keresztelt el. Teljesen beérett szőlő ez, akár exportálható is, olyan kemény a héja. Igen szép a kecskeméti rózsabarack is, amely Szegeden a leg­későbben érő rózsabarck fajta. Ez éppen olyan fontos körülmény a gyümölcsértékesités szem­pontjából, mint a korai érés. Szatyma« is igen szép gyümölcsanyaggal szerepel a bemu­tatón. Barcs-ay Erzsébet koránérő fügét mutat be, feltűnő a szatymazi barack is. Atokbázáról Kádár János gyönyörű almákkal szerepel, bizony­ságul arra, hogv- Atokháza vidékén nemcsak mennyiségre, hanem a minőségre is nagy gondot fordítanak. Újszegedről speciális barackfajtáit hoztak be a kiállításra. Horváth István faiskolatulajdonosnak sikerült kitermelnie egy uj barackfajtát, aminek az a fel­tűnő tulajdonsága, hogy — nem hasonlit a barack­hoz. Legalább is külsőleg nem, —, mandnla alakja van, persze, megnagyobbodott formában. A másik fontos tulajdonsága az, hogy csak julius végén érik be Nagy perspektívát jelent majd ez, ha si­kerül nagyban termelni a mandula-barackot, amelynek csak ezután adnak nevet. Horváth Ist­ván ezt a különös fajtájú barackot a magjáról ke­resztezte, ugy látszik sikerrel. Igen szépek és feltűnőek a többi kiállított gyümölcsök is és arról tesznek tanúbizonyságot, hogy Szeged környékén nagy gondot fordítanak a kvalitásos termelésre. A bemutató ünnepélyes formaságok között va­sárnap reggel nyilik meg és szerda estig marad nyitva. A bemutató alkalmával hirdette ki dr. Kogutowicz Károly egyetemi tanár, a Gyü­mölcstermelők Egyesületének elnöke a legutóbbi gyümölcskiállitás díjazásait. Díjnyertesek a következők: 50 pengős jutalmat a legszebb kajszibarackért: özv. Deák Istvánné (Sándorfalva) kapott. Ezüstérmet kaptak: Doránszky Károly' (Szaty­maz), Berki Péter, dr. Gelei József (Pusztamér­ges), Fodor István, Kónya István, Frank István (Szatymaz), v. Bokor Zoltán, Varga János, Nóg­rádi József, Papp János, Herczeg István (Somo gyi-telep), Gazdasági Iskola, Lázár Vilmos, Mé­száros Gábor, özv. dr. Rusz Gusztávné. Bronzérem: Sándor Ferenc, Szögi András, Bá­lint András, Bálint Sándorné (Szatymaz), Barna József, Gyuris András, Marosi Lajos, Lengyel Bé­la, Szegfű János, Kollmann János, Bohn József. Mig Antal, Surmanro Vilmos, Sipos Bálint, Barcsay Erzsébet (Szatymaz), Böresök Imre (Királyhalom) Elismerő oklevél: Illés Vitusz, Dobo József, Jani Mihály, Babarczi Antal, Mózes István, Pauer Istvájn, Szögi Sándor, Hegy esi Sándor. KARDOS-FESTÉK, LAKK SOLAJ A LEGMEGBÍZHATÓBB! Augusztus 2: ujságirónap Szegeden A Magyar Újságírók Egyesületének szegedi osztálya, amint már röviden megírtuk, augusz­tus 2-án, vasárnap ujságirónapot rendez, az előkészületek eddigi eredményeiből következ­tetve az egész magyar ujságirótársadalom lel­kes felkarolása és osztatlan érdeklődése mel­lett. Résztvesz az ujságirónap keretében tar­tandó gyűlésen Márkus Miksa országos el­nök vezetésével a pesti ujságiró és irótársada­| lom hatalmas különítménye és nagyszámmal 1 érkeznek bejelentések az ország majd vala­mennyi olyan városából, amelyben újság je­lenik meg. Az ujságirónapot augusztus 1-én, szomba­ton este az ujszegedi parkban remeknek ígér­kező gardenparty vezeti be. Dr. Pálfy József polgármester méltányolva az ujságirónap cél­jához és sikeréhez fűződő érdekeket, hozzájá­rult ahhoz, hogy este 9 órától kezdve el lehes­sen zárni az ujszegedi parkot, ahol a garden­party ünnepségei „Az ember tragédiája" elő­adásának befejezése után kezdődik. A garden­partyn résztvesznek a szombat estig Szegedre érkező ujságiróvendégek, a gardenpartyt első­sorban az ő tiszteletükre rendezik, de résztvesz­nek a szabadtéri játékoknak akkor már Sze­gedre érkezett összes szereplői, akik közül töb­ben voltak szívesek a célra való tekintettel ka­baré keretében szerepet vállalni. A gardenpar­ty tiszta jövedelmét az Ujságiró Kórház- és Szarató­rium Egyesület szegedi fiókjának felállítására fordítják. A gardenparty programjában a többi között léSz tűzijáték, pézsgosátor, tombola igen ér­tékes nyereményekkel, játék és szerpentinsá­tor. Lesz három zenekar, mégpedig: a csokolá­dézenekar, dzsesz és cigányzenekar. Lesz éjféli balett, mégpedig a park valamelyik erre a cél­ra kiválasztott helyén fényjátékokkal. A kabaréban a többi között a következők szerepelnek: Tőkés Anna, Mezey Mária, O 11 h y Magda, B a r d ó c z Rózsa, Hont Er­zsébet, T á r a y Ferenc, Kiss Ferenc. A ren­dezést Ihász Aladár volt szíves vállalni. A program részleteit és egyéb számait a gáhíen­party rendezősége később fogja közölni. A gyűlés augusztus 2-án, vasárnap délelőtt fél 11 órakor kezdődik a városháza közgyűlési termében és tárgysorozata a következő: 1. Az újságírók szociális és társadalmi prob­lémái. 2. Az ujságirókedvezmények és visszaélések. 3. Az Ujságiró Szanatórium Egyesület fiók­jaínak megszervezése valamennyi sajtóoent­mmban. 4. Az újságírók és kiadók jogviszonyának szshályozássi Az első pont előadója Márkus Miksa ud­vari tanácsos, a Magyar Újságírók Egyesületé­nek elnöke lesz. A gyűlés után díszebédet adnak az uisagiró­vendégeknek, a szegedi társadalom vezetőinek és a szabadtéri játékok vezető szereplőinek részvételével. _ Nyaralliin!« « I TanltAk háTl" M6tra<Unden B »< 8 ni IMIIK O M ifepondanool SVilTáno» a»Ul©«a pensió ítteram BOTrALV A' rwrickT Pil A tölgyfa*«« kS»p4n. moiarn i3 minden «SM^IT! fi'vrf V- ílií --.11 -aagyar-tranota konyha Na­pot* tsrrtM. Előzékeny ki*u> -l.ih lel;«» napi psnsi» u •!«««­jooban 5 P., (őldényber 6 pengi tél. T,«éleim: Botfalun PM MátrafQred. tanítók hAza. 89

Next

/
Thumbnails
Contents