Délmagyarország, 1936. július (12. évfolyam, 155-181. szám)

1936-07-16 / 168. szám

4 DÊLMAGyARORSZAG 1956 julius 16. da reggeli számában jelent meg és amely Így ezól: „«»egedről jelentik: Dr. Pálfy Jó­zsef polgármester táviratot intézett D a ­rányi Kálmán, a miniszterelnök helyette­sítésével megbízott földművelésügyi mi­niszterbe*. aSitől a s » e g e d i és s z e . gedkörnyéki paprik«terme. melíV n«v<b*n 1 paprikaértékesitési szerv mielőbbi felállítását kérte." Kutatattunk ahir forrása után, de csak any­nyit sikerült megállapítani, hogy ez a hir — nem Szegedről került, el a lapokhoz. Nvilván­való, hop n hir Budapesten kiszült, de nyil­vánvaló az ie, hogy semmi alapja nincs. Dr. Pálfv József ugvanis szabadságon van. nrm tartózkodik Szegeden, sót nem tartózkodik Ma­gyarországon sem. hanem Ausztriában, tölti pihenő idejét.. Kétségtelen, hogv ilven értelmű táviratot tőle Darányi Kálmán földművelés­ügyi miniszter nem kaphatott. De nem kapha­tott mástól sem. különösen a város hatóságá­nak egvetlen kép\ íjétffl sem, hiszen dr. Tóth Béla. poleárniesterhclyettes keddpn azért utazott fel Budapestre, hogv a földművelésügyi minisztériumban bejelentse Szeged tiltakozá­sát a tervezet ellen és csütörtökön azért uta­zik ismét dr. vitéz Imecs Gvörgv főispán és Szanyi István fővegyéez társaságában, hogy tiltakozását mén nagyobb vuomatékkal meg­ismételje. Börtönre ítélték a vitrinek fosztogatóit Öt pár láb a rejtekhely előli. .. (A Délmagyarország munkatársától.) A rendőr s cg májusban elfogta Bálint Fe­renc és J á k s ó József szegedi inségmunkáso­kat, akik a reklámvitrineket fosztogatták igen vakmerő módon. A két fiatalember, akik már lopás miatt büntetve voltak, Bálint nem keve­sebbszer, mint nyolcszor, elhatározta, hogy a , Belvárosi Morl előcsarnokában és városházán 1 elhelyezett reklámvitrineket fogja kifosztani. Az első lopást a Belvárosi Mozi előcsarnoká­ban elhelyezett Schwarcz Testvérek cég tu­lajdonát képező vitrinben követték el. A nap­pali pónztárnyításkor bementek az előcsarnok- • ba és miután meggyőződtek arról, hogy az ál- j kulcsuk nyitja a vitrint, eltávoztak, majd köz- ' vetlenül zárás előtt visszatértek és a pincében elbújtak. Előzőleg azonban megállapították, hogy ot személy tartózkodik az előcsarnokban és a pénztárfülkékben. A terepet az uceai pinceab­lakból tartották szemmel. Innen csupán a lá­bakat lehetett látni. Gondosan megszámolták', hogy hány láb távozik el az épületből és arai­kor az ötödik pár láb is elhaladt fölöttük, elő­bújtak rejtekhelyükről és a vitrint teljesen ki­rámolták. 223 peng« értékű urídivatcikket vit tek el magukkal és az előcsarnokból egy olyan mellékajtón keresztül jutottak ki, amelvet csakis belülről lehetett kinyitni. Néhány nap múlva hasonló vakmerő lopást követtek el a bérházhan. Ezúttal Csury Ferenc órásmes ter vitrinjét fosztották ki és elvittek 342 pengő értékű árul. A bérházba délután hat órakor mentek be, a néptelen folyosón percek alatt ki­szedtek mindent a vitrinből és a főkapun át anélkül távoztak, hogy bárki gyanút fogott volna. Az ellopott tárgyakat részben értékesi- i telték. részben elajándékozt.ik. vaffv elcserél- ! tfk ! Elfojtásukkor derült ki. hogy Bálintnak mór: két kerékpárlopás is terheli lelkiismeretét. A két tolvajt, valamint öt orgazdasággal vá­dolt egyént szerdán vonta felelősségre a szege- ! di törvén vszék szüneti tanácsa dr. Nóvák Jenő elnökségével. \ fiatalemberek beismerték a lopások elkövetését és azzal védekeztek, hogy rossz anyagi körülmények között éltek, addig, ' amis az inségmunka iartott, volt némi kere­setük. az inségmunka megszűnése után azon­ban kereset után kellett nézniök, miután azon- ' ban nem találtak, elhatározták, hogy a vitri­neket fogják fosztogatni Az orgazdasággal vá- ' Holtak tagadták bűnösségüket és azzal véd*- j kertek, hogv nem volt fogalmuk sem az áruk ] lopott voltáról, különben is oly maga« áron ; vásárolták meg azokat. hogv nem találhatták ' a dolgot gyanúsnak. A bíróság Bálint Ferencet másfél esztendei, j Jáksó Józsefet pedig egyesztendei és kéthé­napi börtönre itélte. az orgazdasággal gyanú­sítottakat ellenben felmentette. Az ítélet jog- , erős. KOLDUSlELfPET LÉTESÍT 11 VÁROS CSENGELÉN (A Délmagyarország munkatársától.) Érde­kes rendelettervezetein dolgoznak mostanában a belügyminisztériumban. A kolduskérdést kí­vánja rendezni rendeletileg a minisztérium és hir szerint rövidesen megjelenik a miniszteri utasítás, hogy a városokbán november elsejé­től meg kell szüntetni a koldulást. A probléma megoldására Szegeden a népjó­léti ügyosztályban már hónapokkal ezelőtt ki­dolgoztak tervet. Dr. Kemenessy Tibor népjóléti tanácsnoknak az az elgondolása, hogy az idősebb koldusokat a város veszi gondozás­ba és hogy a koldulást végképpen megszüntes­sék, a város koldustelepet létesit. A tervek szerint a város valamelyik tanyá­ján állítanák fel a koldustelepet. Felmerült azonban az aggodalom is. hosvha a kolduste­lepet közvetlen a város közelében állítják fel, akkor a koldulást nem lehet teljesen megszün­tetni, mert az élelmesebb koldusok naponkint beszöknének a városba és továbbra is folytat­nák az alamízsnagyüjtést. Dr. Kemenessy ta­nácsnok kijelölte a koldustelep helyét Csenge­le közelében. Ez 20 kilóméternyire van a vá­rostól. egy nagyobb tanyaházat rendeztetne be ideiglenesen a város, ugy, hogy egyelőre nem is kellene jelentősebb beruházásokat eszkö­zölni. .. A tervek szerint a koldustelepen csakis azo­kat a koldusokat helyeznék el, akik orvosi megállapítás szerint munkaképtelenek. A fiata­labb koldusokat a népjóléti ügyosztály mun­kára osztaná be és gondoskodnék az ellátásuk­ról is. Számítanak arra a városházán, hogy 25 —30 idősebb koldus elhelyezésére kerti majd sor a csengelei koldustelepen és melléjük fel­ügyelőket osztanak be. Szó lehet esetleg arról is/hogy a koldustelep valamilyen egészen könnyű kézimunka elvégzésére szoktat iák majd a koldusokat. A koldustelep nyers terve elkészült a város­házán, kidolgozására akkor kerül sor. ha a koldulás megszüntetésére vonatkozó minisz­teri rendelet megjelenik. Ebben az esetben no­vembertől kezdve megnyitja a város a csen­gelei koldus telepet és odahelyezi a koldusokat. Számítanak arra, hogy a kolduskérdés megol­dásához bizonyos ősszeggel hozzájár ' iák majd a szegedi vállalatok és a kereskedők is. akik most is rendszeresen segélyezik a koldu­sokat. Intézkedés történik olyan irányban is, hogy a koldulást szigorúbban ellenőrizze az ál­lamrendőrség. Szentesi támadás a szegedvidéki buza elien A Szegedi Gazdaság! Egyesület válasza (A Délmagyarország munkatársától.) Az egyik szentesi lapban a napokban példátlan tá­madást intéztek a Szegedi Gazdasági Egyesü­let által rendezendő buzakalászverseny és buza­kiállitás ellen és egyenesen felszólította a cikk a gazdákat, hogy a kiállításon ne jelenjenek meg, mert a Szegedi Gazdasági Egyesület a szentesi és vásárhelyi gazdákat csak azért in­vitálta meg, hogy „azoknak búzáival elpalás­tolja a silány szegedi búzát". Erre a példátlan támadásra a Délmagyarország szerdai számá­ban már méltó választ közöltünk Vadász Ferenc törvényhatósági bizottsági tag tollából. Most a Szegedi Gazdaság] Egyesület válaszát közöljük a szentesi támadásra: — Mint a városokhoz, községekhez intézett meghívásainkból ismeretes, a buzakiállitás min­táinak feldolgozását a szegedi Növénytermelési Kísérleti állomás gabona- és lisztIabor3tóriuma fogja végezni. Ennek körzete Csongrád, Csanád Arad-Torontál és Bácsbodrog vármegye, 'ovább* Szeged, Hódmezővásárhely és Baja városok terü­letét foglalja magába s így a Szegedi Gazdasági Egyesület által rendezendő buzakiállitáson csak ebböt a körzetből befutó buzaminták vizsgálha­tók meg. Nem helyes tehát az a megállapít, hogy ,.a Tiszavidéki biizakiállitásböl ki lenne rekesztve »TI a Szolnok és Békés vármegye..." Továbbá, hogy . az ottani bnza helyett lenne kiállítva a silány homokon termett szegedi, csongrádi, bajai hnza." Nem helyes pedig a megállapítás azért, mert Szolnok vármegye tisztántuli része és Békés vármegye a b^kíe'osa'bal mezőgazdasági vegyki­sérleti állomás lisztlaboratóriumának körzetébe tartozik és igy esak ez az állomás illetékes azon a vidéken termett búzának a vizsgálatára és a bu­zakiállitások rendezésére. — Szolnok és Békés vármegye tehát egyszerűen csak azért nem ve#iet részt a kiállításon, mert ezek a vármegyék nem tartoznak a versenyminták vizs­gálatát végző Illetékes szegedi Növénytermelésl Állomás gabona, és lisztjaboratóriumának körze­tébe­— Az a tény, hogy a buzakiállitást Szegeden rendezik meg, nem jelenti „Szeged búzájának Ti­szavidékivé való márkázását." Ezzel kapcsolat­ban különben magyarázatra van szűkség. A búzák­nak a termelő vidék szerint való megkülönbözte­tése és értékelése — a bécsi trtzsdémefc az 50 év­ve! ezelőtti terüleiti beosztása alapján — már el­avult,, igazságtalan fenn nem tartható álláspont. Ezt mi sem bizonyítja világosabban, mint a ti­szántúli mezőgazdasági kamara rendezésében má­jus 17-én, Debrecenben raegnyitott ..Tiszán tuli ^nzaminőségf bemutató". Ennek «redménye szerint a kamara területén az 1935. évben termett és „A" minőségi osztályba sorolt minták megyénkinti szá­zalékos eloszlása a következő volt; Békés vármegyében „A" minőségi osztályú volt a beküldött mintáknak 18.4 százaléka, Szolnok vármegyében „A" minőségi osztályú volt a beküldött mintáknak 61.7 százaléka, Bihar vármegyében „A" minőségű osztályú volt • beküldött mintáknak' 33.3 százaléka, Hajdú vármegyében „A" minőségi osztályú volt a beküldött mintáknak 67.5 százaléika, Szabolcs vármegyében „A" minőségi osztályú volt a beküldött mintáknak 69.6 százaléka, Szatmár vármegyében „A" minőségi osztályú volt a beküldött mintáknak 74.2 százaléka. — Esek a számadatok közelebbi magyarázatra nem szorulnak s csak azt bizonyítják, hogy . a mi­nőségi termelés korában, a buzaminőségviZagála­tok mai színvonalán a buráknak termelő vidék, származási hely szerinti értékeléséért küzdeni annyi, mint tudomást nem venni az utóbbi évti­zedben történtekről. Teljes tájékozatlanságra vall a szentesi idege®forgalmi hivatal igen tisztelt ve­zetőjének és gazdasági tanácsnokának a Szentesi Gazdasági Egyesülethez intézett átirata. Erre vá­laszunk a következő: — A tiszavidéki mezőgazdasági kamara felál­lításának nemrég felvetődött terve a buza verseny-1 nyel semmiféle összefüggésben nincs és nem is het, mert a buzaminőségverseny megrendezését a Szegedi Gazdasági Egyesület még a mult év őszén határozta el, amikor a külön tiszavidéki mező­gazdasági kamara felállitásáról nem 1» volt ktér­I élődött terv. — Ezen a vidéken most első ízben rendezendő buzakiállitás pénzügyi és egyéb okok miatt még a lisztlaboratórium egésa körzetére sem terjedhe­tett ki. Egyébként is az a terv, hogy buzakiállitás és minőségi verseny lesz minden évben, lehetőleg a lisztlaboratórium egész körzetére kiterjedően, még pedig olyan formában, hogy minden évben más és más város legyen abban a helyzetben, hogy a kiállítást magáénak vallhassa. Semmiféle érdeket nem sérthet tehát az, hogy az első kiál­lítási Szegeden, a Szegedi Gazdasági Egyesület fogja megrendezni, sőt egyenesen a síomszédváro­80k érdekeit szolgálja, ha buzakiválóságaikat az ittjáró — bizonyára nagyszámú — idegen szakem­berekkel Is megismertethetik. — Amennyiben pedig Szentes és esetleg még más városok — amit alig hiszünk és amit őszinte sajnálattal vennénk tudomásul — nem jönnének el a buza versenyre, annak elsősorban saját maguk fogják kárát látni. Hisszük és reméljük, hogy » Szentesi Gazdasági Egyesület nem teszi magáévá a „Csongrádmegyei Hírlap" és a cikkben szereplő két ur felfogását. A buzakiállitás nem helyi ér­dekeket szolgál, hanem egyetemes magyar flgye*. • magyar minőségbnza termelésének ügyét, amely mellett minden mán saempontnalt bát+érb* kell eüomlnla Balatonhnglár « Hotel SÜVOY Pensio a magyar tenger legszebb és legmodernebb intézménye. Közvetlenül a Balaton partján. Mind«n igényt kielégítő tökéletes komfort. Folyóvizes szobák. Saját strand. Tenníszpályik, motoros ét evezős csónakok, hátaslovak. Olcsó árak. A bárban Neitek—Ágoston jazz. — Szoba rendelések«* Budapesten felvesz a BENAISSANCE PENSIO Budapest, IV., Irányi ucca 21 Telefon: 82—5—37-

Next

/
Thumbnails
Contents