Délmagyarország, 1936. július (12. évfolyam, 155-181. szám)

1936-07-16 / 168. szám

1936 tulius 16. DÍLMAGyARORSZAG Gyümölcsöt az inségleves mellé A barack után az alma is megjelent az exportpiacon (A Délmagyorország munkatársától.) A szerdai hetipiacra ismét óriási mennyiségű gyümölcsöt hoztak be a 6zegedi gazdák. A piacon még mindig a kajszibarack uralkodott, amelynek ára a folyton növekvő kereslet következtében emelkedett is. Az exportképes elsőrendű barackért 30—32 fillért fizettek az exportőrök, akik megfelelő minőség esetén minden mennyiséget megvásároltak. A szerdai piacon már megjelent a legkorábban érő nemes almafajta, a selymesalma. de egyelőre még csak kisebb mennyiségben. Itt-ott már dinnyét is árultak, de még igen borsós áron. Harminc-negyven fillért kértek kilójáért. A nagv gyümölcsterméssel kapcsolatban dr. Seretek Péter érdekes és életrevalónak látszó beadványt intézett a polgármesterhez. Beadványában hivatkozik arra, hogv a legszegényebb rétegek még az óriási termés é6 az alaesony árak mellett 6em tudnak gyümölcshöz jutni, már pedig a gyümölcsnek óriási a tápereje. Ezért azt indítványozza, hogv a polgármester saját hatáskörében rendelje el, hogy az Ínségesek névkonyhai ebédjéhez mindig adjanak néhány szem gyümölcsöt is, amelynek árát megtakaríthatja a város, ha a leves és főze- : lékadagokat alig észrevehető mértékben csökkenti. Gondoskodjék a város arról is, hogv a I névkonyhák számára nagyobb mennyiségű lek- | várt készítsenek az olcsó gyümölcsből és ezt ' a lekvárt a téli hónaitok alatt szintén a névkonyhai ebédek táperejének fokozására használják fel. De felhasználhatja a város a lekvárkészletet az iskolai uzsonna-akciókhoz is, ha az iskolásgyermekek az uzeonnatejhez lekvároskenyeret kapnának, igen egészséges, vitamindús táplálékhoz jutnának. A városházán dr. Beretzk Péter életrevaló javaslataival komolvan foglalkoznak, valószinü, hogy azokat valamilyen formában megvalósítják. Janovics Jenő nyilatkozik a Tragédia, a Bizánc és a János vitéz rendezői elgondolásáról Szimbolikus vetítés a Tragédiá-nál, a Bizánc előadásóban a templom lesz a tőszereplő, naturalisztikus mego.das a János vitéznél (A Délmagyar ország munkatársától.) A tömegszereplők kétnapos sorozása után holnap megkezdődnek a helyszint próbák a dómtéri színpadon. Szerdán már több színész Szegedre érkezett, akik résztveeznek az idei szabadtéri előadásokon, csütörtökön megérkezik a Tragédia és a Bizánc valamennyi szereplője, hogy bekapcsolódhasson a művészi munkába. Dr. Janovics Jenő munkatársaival a szinházi irodában_ teljesen elkészítette a három dárab rendezői példányát, hogy a munkát semmi sem zavarja meg, ugyancsak elkészült Varga Mátyás az uj veti tett díszletek diapozitivjeivel, ngy, hogv a világítási és vetítési előkészületeket is megkezdik az Operaház szakembereivel, akik ugyancsak csütörtökön érkeznek Szegedre. Az előadások művészi megoldásáról, a rendezői tervekről eddig még alig szivárgott ki valami a nyilvánosság elé. Érdekesnek tartottuk megkérdezni Janovics Jenőt, hogyan képzeli a műsorba felvett három különböző karakterű darab színpadi megvalósítását a Dóm-téren Janovics direktor terveiről, rendezői elképzeléseiről a következőket mondotta a DUmagyarorszái7-nak: - A Tragédiát minden díszlet nélkül kívánom a 30 méteres színpadra állítani, ki akarom küszöbölni a plasztikus és a szimbölikus díszletek stilustőrését, hogy igy ' harmonikus legyen az egész előadás. Megtartom i a jól bevált háttérvetitést, de azzal a különbség gel és azzal a hozzáadással, hogy három készülékkél három helyről vetítünk, szinte egészen moz ffásazerüen, arai lehetővé teszi a képeknek min. aen szünet nélküli gyors változását. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy megoldjuk az Ür kérdését is, ez a szin most először fog menni szabadtéri előadásban. További törekvésem az, hogy kiszélesítsem a Spielraumot, oldalt az árkádokat is bevonom a játékba, például a bizánci jelenetben és a párisi forradalmi képben. — A vetités számára uj rajzokat, diapozitiveket Varga Mátyás készít olyan elgondolással, hogy a plasztikus elemeket nem keverjük a szim- j bolikus megoldásokkal. — Az egyiptomi jelenetben meg akarom szüntetni azt a furcsaságot, hogy az épülő piramisok mellett képzelik el — a régi Paulay-féle elgondolás szerint — « fáraó trón termét Ezt ugy valósítjuk meg, hogy a fáraót trónszéken ktviszik a piramishoz, hogy nagy kísérettel megnézze az építkezést Ezzel nemcsak kiküszöböljük az eddigi helyhez kötött megoldást, ujabb mozgalmas lehetőségeket teremtünk a tömegek számára. Természetesen számos más képben is igyekszem az eddigi lói bevált művészi szempontok figyelembe vételével célszerű megoldásokat találni. A Tragédia költészetét és szellemét maradéktalanul fogjuk adni a széles tömegek számira megkonstruált mozgalmas és képszerű megoldásban. Még talán anynyit, hogy visszaállítjuk Erke.l eredeti kisérő zenjéét és nem mondunk le a harangjáték éa az orgona hatásairól sem. — A Bi»Lnc szabadtéri előadása premier számba megy, különleges feladatot jelen» ennek a trónteremben lejátszódó klasszikus színműnek a színpadra állítása a fogadalmi templom két tornya alatt De éppen a templom, a tornyokon felragyogó keresztek és az arany fényárban uszó hajóban felharsanó orgona lehetővé teszik, hogy a császár bukásából és a törökök győzelméből felragyogjon a kereszténység örök szimbóluma. Uj szellemet éa uj végső kicsöngést kap ebben a szabadtéri előadásban Herezeg Ferenc drámáját, amely igy nemcsak egy nép öszszeomlását szimbolizálja, de a keresztényi eszme őrök életét dokumentálja. mmmm a Szabadtéri lálékok jflUárusitása 50 lllltrlQI 5 pengőig válthatta meg fegyél Pz ember tragédiája, a Bizánc és a János vitéz előadásaira a DMgprorszdtf íegyírodáfóban. Juiius 25-én megkezdődik az 50 százaiékos utazási és vízumkedvezmény IGYUK a Budapest Székesfőváros Asv ányvizűzeme által forgalomba hozott „Harmat" ásványvizet. isa KÖZ!«!. § kanható mindenfitt. Főierakat: scME.es Fia opynOKsco. Szeged, Telefon: 10-12 és 26-68 — A Bizánc előadásában — a templom lesz a főszereplő — mondotta elgondolásáról Janovics Jenő- A templom bejáratát semmivel sem takar. Í

uk el és ennél az előadásnál lemondunk a díszetvetiíéeről. A templomot szervesen belekapcsolom a játékba. A trónterem zárt jellegét árkádos építkezéssel hangsúlyozom ki, a templom és tér stílusának megfelelően. Herczeg Ferenc részben tömörebbé tette színművét, a befejező részt pedig kissé megváltoztatta. Az eddigi pesszimisztikus hangulat lehangoló befejező akkordok helyett most megvigasztaló, felemelő megoldást talált hozzá. Erre nagy lehetőséget nyújt a templom bekapcsolása. A játékot látványosságokkal fogjuk kiegészinteni, — azt, amit eddig csak instrukciók és magyarázatok jeleztek a darabban, látványosan fogjuk megvalósítani. Utalok itt különösen például a követek bevonulására; a vegytani intézet tetején pedig be fogjuk mutatni a bizánciak éa a törők végső harcát AM az ünnepélyt, amelyről Irene osázsáxnő beszél a darabban, be Is fogjuk mutatni operai balettal. Az előadáshoz R á n k j György, a fiatal zeneszerző, aki legutóbb a „Rontnok kincséhez" komponált zenéjével aratott síkert, teljee operai muzsikát ir, amely végigkíséri ag egész cselekményt. — A János vités szabadtéri előadásáról Janovics J«nő a következőket mondotta: — Ezt a magyar levegőjű dalos- mesejátékot egészen natnr«lUztíkn»aa Uránom a szabadtéri színpadra á Ili tani valóságos birkanyájjal, csicser. gő-röpködő madarakkal, — a Kék tó pedig valóságos tó lesz a színpad közepén. Természetesen Itt sem mondok le a vetités lehetőségeiről, hiszen a mese képzelete egyenese® csábítja a rendező* a vetités hatásainak igénybevételére. A vetítések ki fogják: egészíteni a mesejáték naturalisztikus színpadát. Hogy csak egyet mondjak a sok kinálkozó lehetőség közül, az egyik jelenetben, ahol szó van a törökök és a magyar huszárok csatájáról, a magyar huszárok a néző előtt valóban megfuttatják a törököket Lmdhergh Berlmfee^ tanulmányozza a német repülést Berlin. Julius 15. Göring légügyi miniszter meghívására Lindbergh ezredes Németországba érkezik, hogv tanulmányozza a német polgári és katonai repülést. Lindbergh július 22-én érkezik Németországba, ahol több napot fog tölteni. DomSinak ütközött a repülőgép Belgrád, juiius 15. A Belgrád é* L&íbacK között közlekedő repülőgép Laibach közeié! ben alig pár perccel indulása után reggel lezuhant. A repülőgép vezetője, műszerésze és öt utasa meghalt. A szerencsétlenséget az I okozta, hogv a repülőgép egy dombba ütközött, i amelyet a pilóta a ködben nem vett észre.