Délmagyarország, 1936. július (12. évfolyam, 155-181. szám)

1936-07-12 / 165. szám

103(5 ?i>fus f DÉLMAGyARORSZAG Elelbizlosilás vagy bank Levél a Phőn-x-ögy tanulságairól Mélyen tisztelt Szerkesztőség! Nagyon ké­rem, adjon helyet alábbi soraimnak, amelyek­ben szeretném levonni a Phőnix-ügy tanul­ságait. Van némi jogcímem ahoz, hogy e témához szólhassak, hiszen a biztosítási szakma kö­rüli események nem egvszer csapolták meg vagyonomat. Én is azok közé a szerencsétle­nek közé tartozom, akik sok-sok ezer béke­beli aranykoronát fizettünk be az életbiztosí­tásra, amelyért cserébe a biztosító intézet ta­valy az 5 százalékos valorizáció alapján any­nvit fizetett vissza, amennyiből — egy nyári • úhára valót vásárolhattam. Fiatal éveim minden keserves küzködése és munkája vált tehát jóformán semmivé. 1924-ben dollár­alapon uj biztositást. kötöttem és keservesen fizetgettem be dolláralapon a pengőket, mire aztán jött a fordulat, a dollárbiztesitást visz­szairatták vélem pengőbiztositásra s igv ismét odaveszett az életbiztosítás révén az összeku­porgatott tőkémnek egyrésze. A harmadik rsapás a Phőnix összeomlása kapcsán ért, amely a dollárbiztositási kaland miatt meg­csappantott pénzecském kezét-lábát leampu­tálta. Ha volna kedvem a humorizáláshoz. akkor most joggal vethetném fel a kérdést, hogy nem lenne-e célszerű egv olyan biztosító in­tézetet felállítani, amely fennálló biztosító in­tézetek ellen biztosítaná a közönséget? Ugy látszik, hogy a magyar publikum kez­di felismerni a helyzetet. Erre vall, hogy a legutóbbi esztendőkben évről-évre csökken az ¿letbiztositási díjbevételek összege. Magyarul szólván ez azt jelenti, hogy a közönség kezd hátatforditani az életbiztosításnak és a tőke­gyüjt s egyéb területeit részesiti előnyben. Hiszen az életbiztosítás nem egyéb, mint tő­kegvű'tés s ezt az is bizonyít ia, hogy amióta az életbiztosítási üzlet hanyatlik: azóta jelen­tékenyen emelkedik az ingatlanforgalom s szinte ugrásszerűen szökken a bankokban el­helyezett betétek mennyisége. Á Phőnix-botránv a tőkegyüjtő közönségnek az ingatlanvásárlás és a bankok felé menek­vését erősiti. S fokozza ezt a hangnlatot a Biztosító Intézetek Országos Szövetségének (BIOSz) a Phőnix-ügvben tanúsított magatar­tása. Azt kell látnunk, hogy a BlOSz-ban a nagypublikumnak nincs szószóló ia s ott csak a biztosítási intézetek üzleti érdekei ¡önnek számításba. Illő volna hát, ha a Takarék­pénztárak és Bankok Egvesülete hálá iának kifejezéséül dísztagjaivá választaná a BIOSz vezetőit, akik működésűkkel a bankok javára fordítják Magyarországon a biztosítási eszmet. Tisztelettel (Aláírás.) Képkeretezés! vállal Tarnaí (Weibel) Béla, miran K. ucca 1«. legolcsóbban 48 PÁRISI HRGY ÁRUHÁZ RT. inán. CSUFONLCS *• KIM UCCA SAROK KERÉKPÁROZÓKNAK: Kerékpáíküllő 5 darab —.18 Gumi fogantyú 1 pár —38 Nikkelezett kerék párcsengö —43 Szines kerékpárcsengő -.58 Torpedó tengely -48 Tengely anya 4 darab —.22 Blokkpedál gumi 1 darab — .18 Ha j toka rék 2 darab —.18 garanciával P 3-98 ÉLELM Ir/KREK: Vargánya gomba 4 deka —.24 Csokoládés drazsé 10 deka —.IQ Félsovány sajl 1/1 kg -.64 Nápolyi, töltött, 10 deka —.18 Juhturó 10 deka —.12 Fagylalt ostya tölcsér 30 darab — .2.1 Ostya tórtaíap, szegletes. 3 darab —24 Savanyu, v. erős, v. mez cukorka 10 deka — •17 .IHŐVITETT HELYISÉGEINKBEN KÉNYEL­MESEN ÉS OLCSÓN VASAROLHAT! KÖNNYEN VISELI A NAGY MELEGET LHMPEL - HEGYI-féle cérna tropical ingben, készen és méret szerint Beszélgetés Roda Rodáva! a nagy világégés legizgalmasabb napjairól Hogyan közölte Roda Roda elsőnek a világgal Przemysl bevételét Het.agra sut a nap és ezúttal Roda Rodán sem feszül az elmaradhatatlan piros mellény, amelyből egyébként huszonhét darabot őriz a gar­derobja. A világháború egykori krónikása a kur­szalón terraszán bridzsel és különösen nagy öröme telik abban, ha szlemmet csinál. Katona­handa játszik a terraszon és Roda Roda — aki a balkán-háborúban öt lovat nyargalt végig — különös örömet talál benne, ha leteríti az asz­talra lapjait és behunyt szemekkel hallgathatja a banda muzsiká ját.... Ott kibicelek mellette, az intexvju a bridzs­asztal mellett kezdődik... Megirták a lapok, hogy .,A pandúrok" — ez volt a címe Roda Roda legutolsó regényének, amely Trenck Frigyes életéről szólt — nagy si­kere után a világháborúról ir regényt. Megkér­dezem: hol tart a munkájában. — Hozzáfogtam, de — abbahagytam — mond­ja. Valahogyan ugy érzem, hogy a világ ma bé­kére vágyik és az embereket nem érdekli már a háború. Ma, amikor a fegyverkezés gondjai izgatják a hadseregeket, amikor egymás után találják fel az öldöklő szerszámokat és az öl­döklő gázokat, a tömegek egyetlen vágya: bé­kességben élni. Az életnek legkisebb eseménye is jobban leköti az olvasók figyelmét, mint a há­borúról szóló legnagyobb regény. Talán ez az oka annak, hogy nem folytatom a munkámat... A beszélgetést aztán este folytattuk: felette ér­dekelt, hogy Roda Roda háborús esztendeinek melyek voltak legnevezetesebb eseményei. Az iró két háborút küzdött végig. Az 1912. évi balkjrmháboru idején ott járt valamennyi fron­ton: Törökországban, Görögországban és Szer­biában, ,a világháború alatt pedig mint a Neue Frele Presse, a Vossieche Zeitung és a Mfinehe­ner Neuests Nachrichten haditudósítója nemcsak a főhadiszálláson gyűjtötte a híreket, hanem nem egyszer srapnellek robbanása *s ágyuk bömbö­lése közben születtek meg irodalmi értékű tudó­sításai. Vájjon ma, huszonkét évvel a nagy vi­lágégés lángjának feltörése után akadnak-e env lékezetében események, amelyek nem láthattak napvilágot akkor, amikor nemcsak ágyuk szavá­tól volt hangos az északi és a déli front, hanem a cenzor kék plajbász» szántott barázdákat az újságok hasábjain? — ezek voltak kérdéseim Bo­da Ttodéhoz éjfél feli a trencsénteplicí árnyas terraszon. Elgondolkodik. Aztán elmeséli a világháború két érdekes epizódját. Ferenc József újságírói munkája. Ki ne emlékeznék arra a Höfer-jelentésre. amely hirül adta, hogy „Lemberg még a miénk." Amikor a lapok elsfi oldalán ez a jelentés meg­jelent. Lembergben már a cár tisztjei parancsol­tak. Még jóval a világháború lezajlása után is mosolyogtak sokan ezen a jelentésen. Roda Roda mesélte el most. hogyan született meg ez a hadijelentés. — A hadijelentések — mondotta — állandóan Ilöfer tábornoknak. Hötzendorfi Comrad helyette­sének aláírásával ielentek meg és ezért a hábo­rú alatt röviden „Ilöfer-jelentésnek" hívták nkpt. Néhány mondatban beszámoltak az elmult hu­szonnégy óra eseménveiről. Ugv készültek, hogy délután megszövegezték őket a főhadiszálláson, éjjel sürgönyben adták tovább Bécsbe és hajnali ötkor a szárnvsegéd Ferenc József elé terjesz­tette jóváhagyás végett a szöveget. Ha az ural­kodó parafálta, visszakerült a főhadiszállásra és jutott az osztrák Corr. Bureau és a MTT révén a lapokhoz. — A haboru első eszten dejeben, 1914 szeptem­ber eilején az északi fronton nagyon paprikás volt a helyzet. Az orosz offenzíva előretört. Szep. tember másodikán már előre láttuk, hogy Lem­berg tarthatatlan. De a Höfer jelentésekben erről nem volt egy szó sem. Szeptember harmadikán hajnali ötkor Ferenc József a schönbrunni kas­télyban kezében tartotta a Höfer jelentést. Előt­te állott a hadsegéde. Az uralkodó elgondolko­dott egy pillanatra, aztán bemártotta ludtollból faragott pennáját a kalamárisba és nőies, de mégis markáns vonásaival beleszúrta a jelentés sorai közé ezt a történelmivé vált mondatot: „Lemberg i»t noch in nnseren Beslte." — Délelőtt kilenckor érkezett vissza a jelen­tés Teschenbe, a főhadiszállásra. Hötzendorfi Con­rad és Höfer a hajukat tépték, hiszen közben Lemberg felől a legtragikusabb hirek érkeztek, de tenni nem lehetett semmit, hiszen a császár kézírásán változtatni nem szabad. Tiz órakor megkapta a jelentést a távirati iroda embere, az nyomban tovább ment Pestre és Bécsbe és — ti­zenegy órakor, amikor a Höfer ökölnyi betűi megjelenték a pesti és bécsi lapok első oldalán, az orosz csapatok katonazene mellett masíroztak be Lemberg uccáim ... — Mi volt a célja Ferenc Józsefnek ezzel a be­szúrással? Senki se tudja. A dologról sohase szabad volt beszélni a bécsi Burg falai között... Bizonyos csak az. hogy ez volt Ferenc József egyetlen zsurnalisztikái cselekedete ... Aki elsőnek közölte a világgal Przemysl megvételét. — Mi volt a legfeledhetetlenebb elmenve a há­borúból ? — Przemysl. A régi monarkiának ez a beve­hetetlennek hitt erődítése kétszer volt körülzár­va. Első izben 1914 szeptember 15-étől október 9-ig. Amikor felszabadult, én voltam az első em­ber. aki bejutottam a várba, fin voltam az, aki a következő esztendő fuiliusának elején minden­kit megelőzve hirül adtam a világgal, hogy Przemvslt visszavettük ... -— Huszonegy évvel ezelőtt is itt voltam Tren­csénteplicen, Űrnapjára azonban a főhadiszállás­ra Teschenbe utaztam. Szeretteim volna megnézni ar, urnapi körmenetet. A Branner Kirsch-hez cím­zett szállodában már nem találtam üres ablakra, a gazda hosszas kérésemre, engedte, hogy laká­sa ablakában foglaljak helyet, de feltételül kö­tötte ki. hogy reggel hét óra előtt kell nála je­lentkeznem. fin már hat órakor a hotel terraszán reggeliztem és egyszerre csak észrevettem, hogy egy tisztiszolga világos drapp parolival izgatot­tan szaladgál, szemmel láthatóan keres valakit. Tudtam, hogy a világos drapp paroli a 93-ik gyalogezred színe és tudtam azt is, hogv egy 9.>-as főhadnagy desifrirozza a przemysli te­lagrammokat. Bizonyos, hogy: sürgöny érkezett Przemysl-ből és a tisztiszolga ezzel a sürgönnyel keresi a százados urat. Amikor a szállodás pár pere múlva értem jött és betessékelt a liftbe, hogy felvigyen a hotel legfelső emeletére, a má­sodik emeleten megnyomtam a gombot és a szál­lodás legnagyobb megrökönyödésére kiugrottam a liftből. Egyenesen Hoen generális ajtajához sza­ladtam, bekopogtattam és amikor a tábornok pi­zsamában és álmosan kinyitotta az ajtót, ezt mondottam neki: „Tábornok ur, Pr/emvslf visz­«zavettük!" Ugy nézett rám, mint egy őrültre, de ín erősítgettem, hogv biztos értesülésem van erről a győzelemről. A generális nrnmban fel­I

Next

/
Thumbnails
Contents