Délmagyarország, 1936. június (12. évfolyam, 133-154. szám)

1936-06-11 / 140. szám

DELM ftGYAKORSZAG sntassrsasasra csütörtök, 1936 mmos íl rS^Sr^SzSSs^ ¿ÍCrSES^X1L évfolyam. I40. sár. ^ ^«e.^» D szegedi játékok K pécsi szabi dtéri játékok előkészületeitől s a szerdán lezajlott első előadás hírétől hangos az ország. Az egész magyar sajtó szünet nélkül zengte a pécsi előkészületeknek érdeklődest felkeltő és ébrentartó érdekességeit. Nulla dies sine — reklám, ez lehetett a pé< si rendezőség törekvése s meg kell állapítanunk, hogy valóban elsőrangú sajtója lett a pécsi játékoknak. S nekünk, szegedieknek, a szivünk fáj. Junius harmadán tul vagyunk már, augusztus első napján már — zsúfolva szeretnénk lé'ni a szegedi Dőm-tér tribünjeit s egyetlen szegedi lap egyetlen sor érdemi tájékoztatást nem kapott még a szegedi szabadtéri játékokról. Néha-néha a budapesti lapokban szemünkbe ötlik már egy hir a szerződtetési tárgyalások egy-két momentumáról, de ez a kevés minden, ami a tegnapi napig történt. Mert a tegnapi napon, ugy látszik, elkezdődött a propaganda. Röpcédulát nyomtak tegnap a kezünkbe s ez a röpcédula már a szegedi játékok propagandájának kezdetét jelenti. Ez a röpiv tartalmánál és kiállitásánál fogva azokhoz a nyomtatványokhoz hasonlítható csak, melyek egy uj borbélyszappanra hivják fel a figyelmet, vagy a kuglizó áthelyezését adják a járókelőknek tudtul. Nekünk szívügyünk a szegedi játékok sorsa, ha mi ehhez a kérdéshez hozzászólunk, csak a féltés, csak az aggodalom, csak a sikerért reszkető gond adja kezünkbe a tollat. Mi felajánljuk a magunk szerény erejét — mint bizonyára m i nden polgára ennek a városnak — arra, hogy szebbet, jobbat, sikeresebbet alkossunk annál, mint amit a szegedi szabadtéri játékok múltja fej tud mutatni, ha a siker feltételeit kell biztosítani a szegedi játékok számára. Nem a gáncsolódás kedvtelése szólal meg most bennünk, hanem a szegedi játékok féltése. Kinek van szüksége erre a röpivre, amit a szegedi uccákon elszórtak, (reméljük, másfelé nem került el belőle egy sem). Aki ezt a röpivet irta, vagy szerkesztette, nem tudja azt, hogy Madách „Az ember tragédiájá"-t irta meg, ez a röpiv „Ember Tragédiájáét hirdeti a szegedi szabadtéri játékok műsorában. Ezzel a tájékozatlansággal, ezzel és még más tudatlansággal indul meg a szegedi szabadtéri játékok propagandája? Vannak Szegeden irók, újságírók, vannak kuíturemberek, akiknek közreműködéséről talán mégsem lehet lemondani akkor, amikor egy nagyszabású kulturcselekedet megszervezésének és propagálásának munkájára vállalkoznak. Miért kell ilyen kulturátlan módon megkezdeni a propagandát? Amikor május közepén a polgármester ur által összehívott véleményező bizottság összeült, felmerült — május közepén! — az az aggodalom, hogy nem késett-e el már a város az augusztusi játékok előkészületeivel? Ez az aggodalom — jogosult volt május közepén s ha most azt kérdezzük, hogy május közepétől junius közepéig, tehát ebben a pótolhatatlan, megfizethetetlen drága időben mi történt a szegedi játékok propagálása érdekében, akkor csak erre a cédulára tudunk rámutatni, amelyik „Ember Tragédiájáénak előadását adja tudtul Madách eeekbeszárnvaló remeke helyett. Ha csak azt a kilencvenezer pengőt kellene félteni, amit a város közgyűlése nemes áldozatkészséggel megszavazott, már akkor sem lehetne belenyugodni abba az ellenpropagandába, mely a szegedi játékok kulturális és financiális sikerét veszélyezteti azzal a hozzánemértéssel, amelyik ebből a fölösleges és káros röpivből kimarad. Mi ugy érezzük, hogy a városnak sokkal több veszteni valója van, mint a megszavazott kilencvenezer (

) e n g ő. _ Ha egyszer, bármi okból kudarc esz abból a nagyszerű vállalkozásból, amelyik sikert, hirt, megbecsülést és pénzforgalmat jelentett eddig a városnak, akkor — vége lesz a szegedi játékoknak is örökre. Ahhoz pedig kicsit sok a kilencvenezer pengő, hogy annak árán vessenek véget annak a nagyszerű és bátor kezdeményezésnek, amelyik négy éven keresztül hozott sikert s szerzett kulturális és anyagi javakat ennek a szegény városnak. Ha már a játékok folytatását határozta el okosan, bölcsen és áldozatkészen a város, akkor vigyázni kell arra, hogy a város nagy értékeinek védelme és megőrzése a jövő számára e szakértelem és tájékozódottság teljes értékű helytállását követeli meg. Ma már olyan közel vagyunk a játékok megkezdéséhez, hogy nemcsak a napok, de az elmulasztott órák ií pótolhatatlanokká válnak s az történik, hogy kompromittáló adatokat suttog egy tenyérnyi cédula. (—z) A zárszámadás vitájában flteÍ5nJ.t!Li£ó«vÍLette a fokoiódd nyuodiiteher kérdését, az alapok felhasználásának ügyét és a törvényhozási ellenőrzés fontosságát Fabinyi pénzügyminiszter: „Szigorúan beha|ljuk a városok rendőr«égi hozzájárulását" Interpellációk Budapest, fanius 10. A képviselőház szerdai uleset délután 4 orakor nyitotta meg Bobory alelnök Arvafalvi Nagy István előadó beterjesztette a véderő bizottság jelentéK iklíyraéLírófrSyaU nemzetközi eszmény A Ház ezután harmadszori olvasásban elfogadta a megajánlási javaslatot, majd megkezdték az 1934—35. évi zárszámadásról és az erről szóló legfőbb állami számvevőszék elnöki jelentésének tárpalását, amelyet Temesvár y Imre előadó ismertetett Gróf Eszterházy Móric volt az első felszólaló. — A bizottság jelentése csak nvolc oldal, de többel tudunk meg belőle, mint akkor, midőn 83 oldal volt — mondotta. Kérte, hogy a deficitet ne többféle módon, hanem mindig ugyanazon rendszer szerint számítsák, mert cisak igy var. annak gyakorlati értéke. Az állami zarszámadás nyilvántartása nem áttekinthető és ezért nehéz az adósságok megállapítása. Sürgette a helyszín! ellenőrzést és szóvá tette az egyes városok zárszámadásának felülvizsgálását. Horváth Ferenc kifogásolta, hogy az alapok bevételének nagyobb része nem azt a közvetlen célt szolgálja, amelyre rendeltetve vannak. deficit főoka a nvugdijteher, az üzemek deficitje összefügg a nvugdi jkérdé,ssel. Helyteleníti, hogy az állami alkalmazottak 116 ezpr főnyi létszáma mellett a nvugdiiasok száma egy év alatt 4 ezerrel szaporodott. Ez azt jelenti általánosságban, hogy 20 évi szolgálat után történik a nyugdíjazás. Az ifjúság elhelyezése céljából rnkabb az álláshalmozásokat kellene megszüntetni. A jelentést nem fognrlta el. Bródy Ernő rámutatott arra, hogy a zárszámadás kérdése ma sokkal fontosabb. mint volt a békeidőben. Bírálta az alapok gazdálkodását. az alapok külön kezelését és célszerűtlennek mondotta, mert igy lehetetlenné válik a törvényhozás ellenőrzése. A kórházak a hivatalos bejelentésekkel szemben továhbi vesztpsóooVct mutatnak. A ielentést nem foeadta el. Ezután Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter állott fel szólásra. Azzal kezdte beszédét, Hogy a Gömbös-kormány nem évek múlva, hanem a lehető leggyorsabban terjeszti be a zárszámadásokat. mert súlyt helyez arra, hogy ideje^ korán lehessen produktív bírálatot gyakorolni felette. Egyetért a felszólalókkal abban, hogy a zárszámadások összetétele meglehetősen szövevényes és nehezen áttekinthető. Már végrehajtónak bizonyos egyszerűsítéseket, de ugy látszik, hogy a számszéki törvény novelláris módosításával kell lehetőséget teremteni arra, hogy a számadatok még jobban áttekinthetők legyenek. Ez annál is foniosabb, mert a felülvizsgálat jogának helyes és beható gyakorlás alkotmánybiztositék. — Arra törekszik — folytatta —. hogv minden tétel a költségvetésben szerepeljen és alapokat ne kreáljanak. A nyugdijasok számának állandó emelkedése még 6—10 éven át emelkedni fog. Részletesen foglalkozott ezután :i pénzügyminiszter a Phönix-üggyel. A városoknak az állammal szembeni rendőri hozzájárulás cimen fennálló 24 millió pengős hátralékról szólva a pénzügyminiszter bejelentette, hogy a mult év végéig fennálló hátralékokat külön kezeli és megfizetésére méltányos törlesztési részleteket állapit meg. A jövőben azonban a leghatározottabban fogja behajtani ezeket a rendőrségi hozzájárulásokat. A beszéd után a jelentést a többség tudomásul vette. Ezután áttértek a 33-as bizottság felhatalmazásának meghosszabbításáról szóló javaslat tárgyalására. Farkas István tiltakozott a 33-as bizottság felhatalmazásának meghosszabbítása ellen. R a s s a y Károly beszédének elhalasztásat kérte, amit a Ház megadott. Az elnök ezután nanirendi inditvánvt tett.