Délmagyarország, 1936. június (12. évfolyam, 133-154. szám)
1936-06-07 / 137. szám
DEMAQYARORSZAG SZEGED. 9cerkeMl0*«gi Somogy1 "cca 22.1. em. Telelőn:23«33.»Kladóhlva<al, kBlc*enk«nyvlAr «« fegylroda: Aradi OCCa a. Telelőn: lM>6..Nyomda: LOw Llpöl ucca 1«. Telefon: 13-06. - ThvIraH t* leveleim: Céllr r> ryrron>7Bg, Szeged II politika khaosza Különös jelensége a politikának, hogy amikor egy társadalmi, vagy politikai irányzat uralomra jut, legelső ellenfelei a hívei soraiból kerülnek ki s a legelső nehészségeít, a párt támaszai okozzák. A francia munkásság a köztársaság életében először került abba. a helyzetbe, hogy miniszterelnököt adjon az országnak, száz kormány alakult meg polgári (vagv katonai) kormányelnök vezetésével s a százegyedik kormány az első, melynek szociáldemokrata vezetője van, — és most lángol fel a francia munkásság sztrájkja s állit a sztrájk olyan akadályokat a kormányzás megkezdése előtt, mint amilyeneket a munkásság legnagyobb ellenfelei kormányzásának folytatása elé sem volt képes torlaszolni. A politika történelme azonban az esetek nagy számával igazolja, hogy nemzeti kormánynak a nacionalisták, a kapitalista kormánynak a kapitalizmus, katonai kormányzatnak a tisztikar s a munkásság kormányának a munkások szegezik szembe a legsúlyosabb problémákat. Mindezt a francia belpolitika sajátsága tünetein kivlil a tömegek fegyelmezetlenségével is meg lehetne magyarázni. Valami törvényszerűség mégis csak van abban, hogy például a MacDonald-kormánynak nem a konzervatívok, hanem a munkáspárthoz tartozók voltak az ellenfelei, Hitler első véres csatáját nem a kommunistákkal és nem a katolikus párttal, hanem különítményeivel vivta meg. A francia munkásság legnagyobb méretű sztrájkja most bontakozik ki, amikor szociáldemokrata miniszterelnök és belügyminiszter vették kezükbe az állami végrehajtó hatalmat. vElfojtott indulatok, csillapított éhségek, az öntudat mélyének celláiba bilincselt, szenvedélyek g a zabolátlan mohóságok kapnak vérszemet akkor, amikor az agitációból kormányprogram s az agitátorokból államférfiak lesznek. Ha a politikában ur lehetne a morál s arra, amire az egyén nem kötelezheti magát, nem kötelezhetné magát a politikus sem, ha a fedezetlen ígérvényei- egyforma bűncselekményt képeznének, akár magánfél. akár politikus bocsájtja ki, ha hitelezési csalást nemcsak az az adós követné el, aki a maga teljesítőképessége felől félrevezetve a hitelezőt, indokolatlan bizalmat kelt maga iránt, hanem az a politikus is, aki a maga politikai teljesitőképeseége felől vezette félre a szavazókat s ezzel nyerte meg bizalmukat, akkor ezen a világon mindenfelé sokkal több volna a rend é? sokkal kevesebb volna a khaosz. A tömegek elfojtott indulatainak kirobbanásáért nem lehet csak a tömegeket felelőssé tenni, a politikai iskolázatlanságért nemcsak az iskolakeriilők a felelősek, hanem a politika tanítómesterei is. A tömegek számára még mindig több mentséget lehet találni, mint amenynvit vezetői a maguk mentségére felhozhatnak. _ Végtére is azok. akik talán egy életet töltöt*tek el politikai pártjuk szolgálatában s vállalták egy életen keresztül az alulmaradás szegénységét, szégyenét és kitaszítottságát, akik meggyőződésükért s elvi harcuk végső sikeréért kirekesztették ma^-ukat az uralom feletti osztozkodás materiális és immateriális előnyeiből, azok, amikor hosszú nélkülözések és sebeket osztogató harcok végigküzdése után végVasárnap, 1936 junius 7. Ara 16 fillér XII- évfolyam, 137. sz. re — ugy érzik, — leülhetnek a hatalom megterített asztala mellé, nem csoda, ha a politikai etikett szabályait magukra nézve kötelezőeknek nem tartják, ha kézzel kapnak a tálba «s nem várják be, amig a hatalom pincérei körülhordozzák az asztal körül azokat a falatokat, amelyekkel mindig kevesebben tudnak jóllakni, mint ahányan az asztal körül letelepedtek. Amikor a hatalmat azok veszik kezükbe, akikkel tegnap még egy sorban állottak, joggal érzik ugy a kiéhezettek és félretaszítottak, hogy most már végre ők is átallhatnak a napos oldalra s eltaszíthatnak onnan mindenkit, aki nem harcolt velük együtt, vagy éppen a velük szembenállott frontnak volt katonája. Az első keresztények a katakombák mélyében arról álmodtak, hogy a. világ megváltója még az ő földi életükben vissza fog jönni, az idők teljessége elérkezik még az ő életükben s elégtételt ad nekik az üldöztetés minden kínjáért, és gyalázatáért. A politika hitének követői is azt hiszik, hogy a pártjuk programja még az ő életükben valósággá válik s az a jobb világ, becsületesebb közszellem, igazságosabb osztozkodás, a kenyérnek és munkának bősége, amit hirdettek s amit Ígértek azoknak. Paris, junius 6. Szombatra lényegesen enyhült a sztrájkmozgalom Franciaországban, most már bizakodó a hangulat. A lapok is megjelentek, a vezető tényezők a sztrájk közeli végét és a tárgyalások gyors befejezését jósolják. A szakszervezeti tanács nyilatkozatában megnyugtatja a közönséget. Kijelentette, hogy a szakszervezeti tanács mindent elkövet, hogy az élelmiszerszállításban és a benzinellátásban beállott zavarok minél hamarabb eltűnjenek. Szombaton délben a Citroen-gyár 22 ezer munkása és mintegy 200 ezer bányász és gyári munkás kezdett sztrájkot. A nagy mozik egy része bezárt, a legtöbb filmgyárban is szünePáris, junius 6. A francia képviselőház üléstenne zsúfolásig meglelt, amikor León Blum miniszterelnök a kormány tagjaival megjelent: az ülésteremben. A baloldali jwirtok nagy tetszésnyilvánítással és éljenzésseT^rogadták Leon Blu-1 mot és a kormány tagjait. .Még hangosabb lett. a tetszésnyilvánítás, amikor a Blum-kormány állam»itkárnői is elfoglalták lieljvükiejj. A kormánynyilatkozatot a baloldal többi/ben éJjenzéssel szakította félbe. A jobboldal megelégedett néhány] közbeszólással. Az :cg\ik kjzbeszólásra a baltLOFIZCT£Si Havonta helyben vidéken é> Budapesten 3.W, kUliöldün Ö.4U penqő. - Egye. sz*m «f® „í.®1*"* nap ÍO, vasár- «* Ünnepnap >*» ml- Mlr_ deMsek »elvétele larlla sxorlnt. Megje. enlk hetíö Kivételivel nBpo ito reggel, akik hűségesen helytállottak a nehéz időkben a párt mellett, még az ő életükben rájuk fog mosolyogni. Amikor azután a politika harcából győztesen kerülnek ki, amikor a politikai ellenfelek megverten hagyják el a hatalom kiépített. állásait, a lerongyolódott, kiéhezett, évtizedes sanyargatásokkal megkínzott tömeg el sem hiszi, hogy neki tovább is csak várni kell, hogy győzelmes pártjának programja má ról holnapra nem valósulhat meg s a hatalom megszerzésének előnyeit, nem tudja a szögről éretten leakasztani, vagv készen kihúzni a fiókból. A világot hat nap alatt csak azért lehetett megteremteni, mert ember nem volt a földön. A Mindenható bolcsesége előre látta, hogy a? embert, legutoljára kell megteremtenie, ha nem akarja, hogy nagy munkájában megzavarják. Ha az Úristen az első napon teremtette volna, meg az embert, akkor hat nap alatt nem is lett volna kész a teremtés munkájával. A józan gondolkodás hogyan is gondolhatja akkor el, hogy elég egy-két embernek leülni a miniszteri székbe s nyomban szebb leez az élet, fehérebb lesz a kenyér ée több leea a világ békéje. tel a munka. Ezzel szemben 107 részleges sztrá jk szombaton megszűnt, a munkások viszszatértek munkahelyeikre, mert kívánságukat teljesítették. A munkaügyi miniszter szombaton estére békéltető javaslatot dolgozott ki, amelyben a bérek emeléséről a R órás munkanap bevezetéséről, a szakszervezetek elismeréséről és a bérek emelésének viszszaható hatályának elrendeléséről van szó. A javaslatot a munkások képviselői elé fogják terjeszteni. oldaliak ezt kiáltották: — A legyőzöttek maradjanak csendben! A kormánynyilatkozat a következőket tartalmazta: — A nép kiiiyüvánito'ta, hogy rendülellenül kék* megvédeni a demokrácia szabadságát a jogtalan erőszak és a ráb?síélés minden ki sérleteivel szemben és kimutatta azt a békevágyát, A francia kamara szombaton este izgalmas ülés után 384 szöval 210 ellen bizalmat szavazott Leon Blum kormányának Kormánynyilatkozat a népfront programjáról és javaslatairól Megindullak a békéllelő tárgyalások a sztrájkmozgalom befejezésére 4 kormánynyilatkozat a kamarában