Délmagyarország, 1936. június (12. évfolyam, 133-154. szám)

1936-06-05 / 135. szám

T936 Tuniiis 5. BELETET I BIZTOSÍTJA a FONtlEDE minden a FONCIERE minden DÉLMAGYAROR/ZÁG előfizetőnek 20-55 életkorig 300 pengőig. Szegedi kiküldöttek Kecskeméten tanulmányozzák a tanyai közigazgatást és a bugaci idegenforgalmat (A DHmagpar ország munkatársától.) A tanyai közigazgatás kérdésének megoldása állandóan foglalkoztatja a város hatóságát. Mint ismeretes, nemrégen járt Szegeden a belügyminiszter megbízottja, aki a helvszinen tanulmányozta a szegedi tanyák közigazgatását, három napig járta a tanyavilágot és megállapította, hogy legalább nyolc tanyaközpont megszervezésére lenne szükség a közigazgatás megfelelő decentralizálása céljából. Most a szegediek mentek el tanulmányútra, még pedig Kecskemétre, mert híre érkezett, hogy Kecskemét részben már megvalósította azU amit Szeged csak most tervezget: már megszervezte a tanyák killön közigazgatási rendszerét. A polgármester megbízásából dr. Katona István tanácsnok ós dr. Pálfy György tb. tanácsnok ment át szerdán reggel autón Kecskemétre. Katona tanácsnok foglakozik a tanyai közigazgatás kérdésével, dr. Pálfy György pedig, aki a város tisztviselői közül végighallgatta a legutóbb Pesten tartott közigazgatási továbbképző tanfolyamot, külön megbízást kapott a tanyai problémák tanulmányozására. Kecskeméten ezidőszerint. két önálló tanyaközpont működik. Az egyik Bugacmon ostoron. a másik Laktiteleken. Mindkét központ élén jogvégzett közigazgatási tisztviselő áll. aki elsőfokú közigazgatási hatóságként intézi a. hozzátartozó tanyai kerületi közigazgatási ügvnit Kihágásí ügyekben és bagateli-perekben bíráskodik, átveszi ós továbbítja a különböző adókat, 6zóval helyben elintézi mindazt, amiért ezelőtt a kecskeméti tanyák népének he kellett, mennie a városba. A két központ különben harminc-harminc kilométernyi távolságban fekszik a várostól. Kecskemét a közigazgatási kirendeltség kérdését még a mült évben, kiilön közgyűlési határozattal már megoldotta és ezt a határozatot jóvá is hagyta a belügvmiiiiezte A szegedi tanulrnányutasok — különösen a bugaci pusztán a kecskeméti idegenforgalom berendezkedéseit is tanulmányozhatták, láthatták, hogyan iihtit igen szerény eszközökkel szép, komoly eredményeket elérni ezen a téren. A kecskeméti iác-genlorgalom irányitól a magyarországi idegenforgalom egyik igen jelentős központjává tették Bugac-pusztát. Az olszcgcdl áramszolgáltatás szabálijtalansága miatt nem kap világítást a városi strand (A Délmagyarország munkatársától.) Az ujszegedi parton serényen folyik a strandépitő munka. Több, mint száz szükségmunkás dolgozik, hogy végre átvehesse a napfényre, levegőre, tisztavizre és aranyhomokra vágyakozó közönség ezt az annyit követelt, olyan régóta várt városi intézményt. Ácsolják a kabinokat-, építik a betonutakat, szerelik a vízvezetéket, a parti fűzfák árnyékos erdejében. És szerelik a villanyvezetéket is. A' jól szigetelt sodronyok már ott feszülnek a lombok között, a szerszámos bódéban halomban állnak a lámpaernyők és a lámpafoglalatok. Mérnökök tervezik ki, hogy hol villanjanak majd fel a nyári estéken a villanylángok. Szépen kiszámították, hogy a kabinsorok között kisfényü körtékre van szükség, mert a sürü füzfalomb miatt egyegy körte úgyis csak kis területet világithat meg, ellenben kinn, a szabad téren annál erősebb fényű villanykörték kellenek. Amikor aztán pontosan elkészült a. 6trand világítási tervezete, hirtelen megakadt a munka. Kiderült, hogy súlyos akadályok vannak, még pedig technikaiak. A gázgyár nem tud olyan erős feszültségű áramot szolgáltatni, mint amilyent a várossal kötött szerződése értelmében szolgáltatnia kellene, hogy az ujszegedi hálózatnak nincs meg az előirt teherbíró képessége és így a strand világítási hálózatát nem leheft rákaprsolni az ujszegedi hálózatra. A strand építési vezetőségét ez a felfedezés kínos helyzetb« sodorta, mert az következik belőle, hogy hiába készül el rövidesen a strand, hiába indul meg végre a fürdőélet az ujszegedi parton, a világítás kérdése megoldatlan. Pedig a világítás kérdése a. strand egyik fontos problémája, hiszen a strandon mindig az estébe hajló délutánok a legszebbek, a legkellemesebbek és a közönség rendszerint csak akkor gondol a hazaindulásra, amikor besötétedik. Egyelőre még bizonytalan, hogyan oldják meg a kérdést. Annyit megállapítottak, hogy a gázgyár Újszeged számára, már eddig is lényegesen kisebb feszültségű áramot szolgáltatott, mint amilyent szolgáltatnia kellene. A kisebb feszültségű árammal fűtött, villanyégők közel sem szolgáltatnak olyan erős fényt, mint az előirt feszültség, ennek következtében mindenütt nagyobb körtéket kell felszerelni, ami viszont a fogyasztást és a vllanyszámlát növeli. Értesülésünk szerint b strand-eset alapján a város hatósága, e6 a gázgyár között most tárgyalások indulnak meg. A város hatósága közölni fogja a gyárral, hogy ragaszkodik a szerződéshez és megköveteli, hogy a gyár betartsa a szerződésben vállalt kötelezettségeket. Gondoskodjék arról, hogy Újszeged megfelelő feszültségü áramot kapjon, ha pedig ez csak akkor törtenhetik meg, ha a gyár uj vezetéket épít, akkor haladéktalanul szerelje fel az uj vezetéket. O nyári szezonvégi kiárusítás, a legkisebb ipari munkabérek, a Hangya és egyéb kérdések a kamara mai teljes ülésén (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi kereskedelmi és iparkamara ma délelőtt 11 órai kezdettel tartja teljes ülését, amelynek napirendjén az elnöki és főtitkári jelentéseken kívül a nyári szezonvégi leltári kiárusítás idejét is megállapítják. Az ülés tárgysorozatán még a következő ügyek szerepelnek: gépjármüvek fuvarozási üzletszabályzata, szálloda, vendéglő. kávéház, stb. ipar gyakorlásáról mintaszabálvrendelet alkotása, ipari szaktanfolyamok ügye, a részvényjog reformja, ipartestület! alkalmazottak szolgálati és fegyelmi szabályzata, legkisebb munkabérek megállapítása egyes iparszakmákban, javaslat a tisztességtelen versenyről szóló törvény módosításáról, szobafestő és mázolóipar rokoniparrá nyilvánítása, stb. Az indítványok között szerepel Iritz Béláé, amelyben" a Hangya eljárását teszi szóvá. Az indítvány a következőket tartalmazza: ..A Hangya Szövetkezet folyó hő 3-án a várost elárasztotta olvan felhívásokkal, mely sértő a magyar kereskedői társadalomra. Nem kevesebbet ír a rózsaszinü felhívás: A Hangja Bizottság ügynökökkel nem áll szóba. Köztudomású, hogy a magyar állatkereskedelem éppen a gazdatársadalom érdekében évtizedek óta szolgálja nemcsak a belföldi forgalom lebonyolítását. de a nemzetgazdasági szempontból nagyjelentőségű magyar élőállatkivitel folytán, a külföldi piacok megteremtésével elsőrendű nemzeti feladatokat teljesített. Ezzel a régi tisztes multra visszatekintő magyar kereskedelemmel nem akar szóba állni az a „Hangya", amelv épnen ennek a kereskedői tábornak az adófilléreiből juttatott pénzzel most oda áll a katonaság ügynökének és lovat vesz. lovat ad el, jóllehet, eddig nem tartotta feladatának a legális lókereskedelemre háruló, rizikósabb üzleti feladatok ellátását. A Hangyának ez a sértő hangba nem érhet el a méltatlanul megbántani kívánt kereskedőkig." Javasolja végül Iritz Béla. a teljes ülés kérie fel az elnökséget, hogy a legközelebbi havi miniszterközi értekezleten tegye szóvá a Hangya ügyét és tiltakozását ott is juttassa kifejezésre. Belvárosi Mozi Péntek, szombat, vasárnap Pompéji pusztulása Bnlver regénye nyomán készült nagy történelmi drAma ~ *. t 8, 7, 9 Széchenyi Mosl Mára meghosszabbítottuk a legnagyobb sikerű műsort a Szerelnék május éjszakáján... és a HIPPOI.IT A LAKÁ1 e. filmek.t S 6r*t*t folytatólag