Délmagyarország, 1936. június (12. évfolyam, 133-154. szám)

1936-06-28 / 154. szám

TQ56 junjus 28, DÉLMAGYARORSZSCí GYOR Irta TONELLI SÁNDOR A győri ember, ba a Tiszántúllal hasonlítja össze a maga városát, azt szokta mondani, hogy Győr sokkalta különb Debrecennél, mert nemcsak egy, hanem régi időktől fogva sok uccá.va van, Győr mindig város volt, Debre­cenben ellenben még manapság is. kétszáz mé­ternyire a nagytemplomtól, fürjek pitvpalaty­tyolnak a kertekben. A győri ember eleve­nebb, mozgékonyabb, a debreceni módosabb, tempósabb, nagy feneket kerit a legjelentékte­lenebb dolgoknak, szereti alaposan elmagya­rázni a közismert dolgokat is, amikre már senki sem kivárcsi, sőt egyenesen untatnak másokat. Ebben a győri kritikában van némi malifia, de azt nem lebe' állítani róla. bogv ne volna benne igazság. B nne van a földrajzi helyzet­nek^ történelemnek és kulhirának az a külön­bözősége. amelv csakugyan mássá fejlesztette a Dunántul királyi városait és a Tiszántúl pa­raszt köztársaságait. Benne van az az igazság, hogy Győr a fel- uton fekszik Budapest és Bécs között. Majdnem azt mondhatnám, hogy Győrben nemcsak a világmeglátás, hanem még a fizikai értelemben vett perspektíva is más. mint Debrecenben. A Du nn. Rába és Ráb­•a összefolyásán?': 1 még derűs napckon is a sok víztől párás á levegő. Debrecenben csak Mikor látnak ,vi?et. ha leásnak, vagy lefúrnak érte, a levegő pedig meleg napokon szinte iz­zik a Hortobágy fölött. A többi magyar városoktól eltérően Győrött az első pillanattól kezdve, mikor a vasútról kiszáll, városban érzi magát az ember. Lehet, hogy ez a város méreteiben, lélekszámában kisebb, mint Szegőd. Debrecen, Kecskemét, vagy Hódmezővásárhely, de mindeneset­re város. Külsejével, aspektusában több ha­sonlóságot mutat az osztrák városok városké­peihez. mint az dföldnek szélesen elterjedő, faluszerü településeihez. A karmeliták temp­loma körül, az Erzsébet-tér környékén és a korzót keresztező mellékuccákban akárhány ­szor olyan uccarcszletek tárulnak a néző elé. édon. festői ház?kkal. amelyek lieillenének Bruek, Leoben. vagy bármelyik más stájer város városképébe. Pedig Győr is az olvan városok közé tartozik, amelyek elpusztultak, még pedig nem is egyszer, a történelmük fo­lyamán. A mostani Győrre utolsó ujjáépülése alkalmával a barokk idők nyomták rá a bé­lvegüket. Barokk házak és barokk templomok, melyekből a nyugat-magyarországi és auszt­riai barokk időknek legtipikusabb emléke gya­nánt a Maulpertsch-oltárkép és az ólomhói készült Donner-relief sem hiányzik. A belvá­ros a legszebb polgári barokk emlékek gvüj­teménve lehetne még ma is, ha nem lettek volna Magyarországon is nyolcvanas és kilenc­venes évek, mikor építészeknek elkeresztelt pallérok a haladás ¡egyében egymásután csá­kánvozták agyon a legszebb építési emlékeket, hogy a ma-mk sivár tehetségtelenségének bi­zonvitékait ültessék helyükbe. Én nem tudom például, hogy miiven lehetett az a tér, mely­nek egvik oldalát a bencések rendháza, temp­loma és gimnáziuma foglalja el, ötven, vagy' hatvan esztendő előtt mégis fogadást mernék ajánlani, hogy több voh benne a stílszerűség, mint manapság, mikor egyik oldalát a Lloyd társulatnak esetleg igen célszerű, de térhatás egysége szempontjából szinte ordítva elkíván­kozó épülete foglalja el. Van még egy ilyen fájó pontja Győr város képének, amelyet az idegenek talán jobban megéreznek, mint a győriek, akik már meg­szokták. Ha átmegyünk az egyik hídon a vá­rosnak szigetközi részébe, a tornaegylet epü­lete felől nagvon szép képet mutatna az odon püspökvár, a Duna és Bába összefolyása fele leereszkedő bástyáival, a kövek keménységet meglágyító üde zöldjével, ba nem építettek volna élébe a szemináriumnak szép. de egy­általán oda nem illő épületét, amely a szé­kesegyház felét eltakarja, a képnek békés nyu­galmát pedig könyörtelenül szétrepeszti. Hangra áttéve olyan ez a kép. mintha egy Beethoven-szimfónia valamelyik gyárnak kö­nyörtelen szirénája süvitene bele. A gyári szirénának ez a hasonlata a modern Győrtől nem is idegen. A barokk városkép egy­sége a város kiter jedésével és a belváros foko­zatos átépítésével egyidejűleg megszűnt, az emberek pedig, akik a faiak között élnek, tel­jesen elvesztették barokk jellegüket. Mondhat­nám talán, hogy e tekintetben volt Győrben legnagyobb az átalakulás. Győr, amely a vas­utak előtti időkben a gyorsparasztok állomása volt Buda és Bécs között, a háborút megelő­ző félszázad alatt Budapest után Magyarország legelső gyári városává fejlődött, sőt az ország megcsonkítása óta talán Budapestet kivéve, az egyetlen igazi gyárváros Ma­gyar or ságon. Gyári települések szem­pontjából a fekvés ideális. Van vizíutja és vasútja, a közvetlen szomszédságban van sze­ne és van mindenféle nyersanyagja. A nyugat országútján fekszik, szinte megbecsülhetetlen közlekedési lehetőségekkel. Érthető volt, ha az iparfejlesztési éra idején, mikor egymásután telepedtek meg az országban külföldi gyáripa­ri vállalatok, magyarországi telephelyük meg­választásánál tekintetük nagyon könnyen Győrre esett. A kormányok se voltak egészen idegenek attól, hogy ezeket az uj településeket Győrbe irányítsák. Az utolsó, de méreteiben legnagyobb alapí­tás volt közvetlen a háború előtt az ágyúgyár, amely méreteiben egymaga felért egy kisebb várossal. Jobb helyet Győrnél az ágyúgyár szá­mára se lehetett volna találni. Az egész mo­narchiának úgyszólván geográfiai centrumába esett, ellenséges támadástól semerről se kel­leti félteni. Aztán jött a háború, az összeom­lás és az ellenséges megszállás. Az oláhok elju­tottak Győrig és az ágyúgyár egész berendezé­sét vagonokba rakva elhurcolták Bukarestbe. Maga Győr éppenugv a határ közelébe esett, mint Szeged. Tizennégy kilométernyire a vá­rostól, a nagy Dunaág északi oldalán már cseh fináncok posztolnak. Nem akarok krónikás lenni, de éppen a múlt héten, mikor Győrben jártam, bontották le a néhai ágyúgyár központi nagy- csarnokát. A rengeteg é.pitmény vázát, amelv elvesztette rendeltetését, eladják ócskavasnak. A többi épületek bérbe vannak adva s a legkülönbö­zőbb ipartelepek találtak bennük elhelyezést. Szó sincs róla. mindezek a győri iparvállala­tok sem olyanok, mint voltak a monarchia egységes vámterülete és a nagy konjunktura idejében. Egvik vállalat kapacitásának har­minc, a másik negyven százalékát használja ki. Sajnos, van olyan is, amelyik még ennél eősebben is redukálta az üzemét. Mindazonál­tal a keretek megvannak s .a konjunktura megjavulása esetén, aminek a jelei már mu­tatkoznak. Győr könnyebben fog regresszálód­ni. mint az erősen agrárius jellegű alföldi városok. Társulati és kereseti adóban a fele­akkora Győr ma sem sokkal kevesebbet fizet mint Szeged. Első benyomás szerint, amely azonban aligha téves, a város forgalma na­gvobb és üzleti élete elevenebb, mint Szegedé. Ennek magyarázatát részben a lakosság struk­túrájában. részint pedig abban a körülmény­ben kell keresni, hogy Győrnek van környéke, vannak falvai, melyek oda gravitálnak, mint a gazdasági életnek ez a tényezője Szegeden többé-kevésbé hiányzik. Nehogy valaki azt mondhassa, hogy nem igyekeztem rövid két nap alatt egy idegen Fürdő­ruhák, nadrágok, köpenyek, cipők, sapkák, ¿ANPELHEGyi cégnél, Tisxa Lajos körűi. város életének minden vonatkozását mégis merni, Győrött még epigráfiái tanulmányokat is végeztem. A noteszemben olvasom a követ­kező feljegyzéseket: „Ha a környékbeli szomszédban tüzeset fordul elő, akkor minden tüzoltópa­rancsnokság azonnal értesitendő." Ezt a szeszgyár irodájában jegyeztem fel. „A t. utazó közönség felkéretik a csendmeg­zavarás elmellőzésére." Ezt a szöveget a fogadóból, ahol megszállva voltam, hoztam el emlékbe. Ugyanebben a szállodában kaptam még egy klasszikus meghatározást. A háziszolga, aki­nél a borbély iránt érdeklődtem, a következő­képpen utasilott útba: — Tessék lemenni a portáshoz, ő majd meg­mutatja. Minálunk bévülről lebet be­retválkozni. E meghatározás alatt „borbély a házban" értendő. Minden idegenforgalmi szrmpátai mellett, amelyet belőlem ez az eleven város, a püspök­vár tornya, Szent László király ereklyetartó hermája, a drótokkal körülhálózott püspöki könyvtár, a gyulafehérvári antiphonálé. a ba­rokk emlékek sokasága és a város mai életé­nek nagyon sok megnyilvánulása kiváltott, nem hallgathatom el azt az észrevételemet, amelv kétségtelenül a győriek előtt sem ti­tok. hogy ennek a Budapest és Bécs között fekvő városnak nincs egv igazán modern és az idegenforgalmi igényeknek megfelelő'szál­lodája. E tekintetben mi az ország keletén és déli végein jobban vagyunk ellátva. Lehet, sőt valószínű, hogy ennek az elmaradottság­na kér»pen az a magyarázata, hogv Győr utba­esik Budapest és Bécs közölt. Győrött átro­hannak az idegenek, de alig állanak meg, ha pedig ellátogatnak, hogy megismeriék. éppen mert a közlekedése nagyon ió, sokkalta jobb. mint a miénk, meg nem szállanak. Mégis bo­csássanak meg nekem azok a győri barátaim akik páratlan szívességgel láttak vendégül és. vittek körül a városukban, ha azt mondom, hogy nvugateurópari mértékkel mérve a szál­lodai kültura a dupla ajtajú szobánál a jót működő ablakredőnynél és a szobai vízveze­téknél kezdődik. Ezt nemcsak én mondom, talán ezt hirdeti minden idegenforgalmi iro­da és ezt kukorékolja talán maholnap a győri érckakas is. Férfi divatkalapok, nyakkendők, esernyők 0 nagy választékban legolcsóbban Pollák Testvéreknél % Divatot »»vetek, fin ^»»rí páratlan kedvezmény a Délmagyaropszöi olvasóinak! A főváros egyik elsórartfju családi szállód áfával, a csendes es központi fekvésű ISTVÁN KIRÁLY SZRLLODR VI., PODMANICZKY UCCA 8. S Z. igazgatóságával sikerült olyan megállapodást kötnünk, Hogy olvasoinE 20 százalékos kedvezménnyel kaphatják a szálló minden modern komforttal (hideg-meleg folyóvíz, köz­ponti fűtés, telefon, lift stb.) berendezett ragyogó tiszta szobáit. — A százalékos ked­vezmény igazolvány alapján vehető igénybe, melyet a Délmagyarország kiadóhivatal« állit ki a jelentkező olvasók részére.

Next

/
Thumbnails
Contents