Délmagyarország, 1936. június (12. évfolyam, 133-154. szám)

1936-06-20 / 147. szám

T936 Junius 20. DECMSG7AR0RSZÁG Nyugdíjaznak három városi tiszti orvost Előkészületek a szerdai közgyűlésre (A Délmag ynrország munkatársától.) Dr. vi­téz Imecs György főispán pénteken aláirta a kisgyűlés és a közgyűlés meghívóit. A meghívók szerint a kisgyűlés — amint azt megírtuk — hétfőn, a közgyűlés pedig szerdán délután négy órakor ül egybe, a város tanácsa pedig szom­baton délelőtt állítja össze ugy a kisgyűlés, mint a közgyűlés napirendjét. Ezeknek a napirendeknek az előkészítése már pénteken megkezdődött. Pénteken délelőtt ugyan­".s ülést tartott a pénzügyi, majd a nyugdíjügyi bizottság. Mindkettő a közgyűlés elé kerüM ügyek­kel foglalkozott. A pénzügyi biaoll-ág napirend­jén nem igen volt emlitésreméltó pont, a bizott­ság apró-cseprő, de pénzügyi vonatkozású ügyek­kel foglalkozott. A nyugdijbizottság letárgyalta, illetve előkészítette azoknak a tiszti orvosoknak a nyugdíjazását, akiket a belügyminiszter a ju­lius elsején életbelépő uj egészségügyi törvény •alapján nem nevezett ki városi orvosokká. így nyugdíjba megy dr. Wolf Ferenc tiszti főorvos, aki különbéin is nyugdíjba készült már, de leg­utóbb szeptember elsejéig szóló nyugdijazáselőtti szabadságot kapott a közgyűléstől, miután már hónapok óta ugy sem teljesít szolgálatot. A nyu­galombavonuló főorvos szabadságát engedélyező közgyűlési határozat igy hatályát veszíti és dr. Wolf Ferenc julius elsejétől kezdve már nem fizetést, hanem nyugdijat kap. Nyugdíjazzák dr. Wéhly Béla telepi tiszti orvost is, akinek isme­retes fegyelmi ügye nemrégen zárult le és aki a fegyelmi ítélet elhangzása előtt maga is kérte nyugdíjazását. Rajta kívül nyugalombavotiul dr. Bucholt: János kerületi tiszti orvos is. A nyug­díjügyi bizottság azt állapította meg, hogy a nyugalomba vonuló tiszti orvosok eltöltött szol­gálati idejük alapján mennyi nyugdijillelimény­ben fognak részesülni. Dr. Pálfy József polgármester a belügymi­nisztertől legutóbb érkezett leírat értelmében már ki is adta az utasítást a betöltésre kerülő kilenc városi tiszti orvosi állásra vonatkozó pá­lyázat kiírására. A pályázati hirdetmény a na­pokban jelenük meg. Határideje junius 15. lesz, a pályázatokat a polgármester a maga javasla­tával együtt felterjeszti a belügyminiszterhez, aki azután kinevezi a kilenc városi orvost. Pogány Móric válaszol a támadásokra A Gizella-téri építkezés hatása — „Félig kész alkotásról nem lehet bírálatot mondani" (A Délmagyar ország munkatársától.) Az utóbbi időben több oldalról is elhangzott ki­fogás a DMKE-palota régi homlokzatának le­verése é6 az uj, sima homlokzat ellen. Egyesek véleménye szerint az uj homlokzat nem szép, ridegségével és dísztelenségével megbontja a Gizellartér építészeti hatását. A kérdés leg­utóbb szóbakerült a közigazgatási bizottság ülésén is, ahol dr. Pálfy József polgármester kelt Pogány Móric elgondolásának védelmére, hangsúlyozva, hogy hozzáértő szakember mindaddig nem mondhat véleményt műalko­tásról, amíg az befejezetlen. Pogány Móric, aki értesült az egyre sűrűb­ben elhangzó kifogásokról, levelet Irt a pol­gármesternek erről a kérdésről. Levelében töb­bek között ezeket irta: „Könnyelmű és laikus a bírálat, mert egy félig kész munkát nem lehet és nem szabad kri­tizálni, mivel a mű csak akkor bontakozik ki a maga teljességében és értelmében, ha a ter­vezet minden eleme már a helyére került, jelen esetben az erkélyek, a rácsok, a lámpák, a szob­rok, a freskók stb. A véleménynyilvánítók nem számolnak azzal, hogy a Horthy-kollé­gium és a DMKE-ínternátus a HŐ6Í Kapu ré­vén egyetlen összefüggő objektum. Épp ezért bármely építészeti etilusban a kompozíció össz­hangja megköveteli a művészi rendet és egy­séget. E célból kellett leverni az idejét mult és zavaró DMKE-vakolatot, amely egyáltalá­ban nem volt magyar, hanem esak cifraság. A modern építőművészi elképzelés pedig a kom­pozíció díszítő elemeit nem szórja szét a felü­leteken, hanem azokat koncentrálja; igy adó­dik a látszólag egyszerű tömeg egyetlen hang­súlya révén a zavartalan művészi összhatás. Ebből a célból a durva texturáju szürke vako­latfelület itt az alap, középponton az íves nyí­lások, erkélyek, szobormüvek adják a kompo­zíció plasztikáját, mint ahogy a nyílásokba komponált freskók adják a kompozíció szinha­tását." Pogány Móricnak feltétlenül igaza van ab­ban, hogy félig kész alkotásról nem lehet és nem szabad bírálatot, mondani. Az viszont tény, hogy a bírálatnak van létjogosultsága akkor, ha az már bizonyos megoldott, vagy megmásíthatatlan részletekre vonatkozik. Igy például a laikusok is joggal találhatnak kifo­gásolni valót abban a különbségben, amely a DMKE ablaknyilásainak és a tanítói interná­tus ablaknyilásainak formája között mutatko­zik és ami legalább olyan éles ellentétet ér­zékeltet., mint amilyent a kétféle vakolat érzé­keltetett volna. Sőt a vakolatok egybehango­lása következtében ez az ellentét még szem­betűnőbbé vált. Most az a helyzet, hogy a DMKE-palota homlokzatán régidivatu, egé­szen keskeny ablaknyilások hunyorítanak a Gizella-térre, ezzel szemben a tanítói interná­tus homlokzata tágrapattant ablakszemekkel bámészkodik. Ennek a különbségnek szinte tré­fás a hatása. Az embernek az az érzése, ami­kor megpillantja az egyformára vakolt épü­lettömböt, mintha az kajánkodva rákacsinta­na. Lehetséges, sőt nagyon valószínű, hogy ezt a hatást is feloldja majd a kész kompozíció, amikor a figyelmet az épület homlokzatának a centruma, a Hősök Kapuja fogja lekötni. FÜRDŐ Belvárosi Mozi Szombattót hétfőig May világhírű ifjúsági regéuye végig m a g y a­r ti 1 beszél. 5,7,9, A 9 órai előadást a nyári helyiségben tartjnk. Széchenyi Mozi Seombattól héttőig­Bécsi karnevál vidám, énekes, zenés bécsi történet Hörblger Pál főszereplésével. Ezenkívül M legsötétebb Afrika expedíciós film. 9, negyed 8, fél 10 9 órá» a nyáriban. iriiDaKl [ngMgPI IHopeniieHI [ü| paphahf LAIIIPEL és HEGVI cégnél Tisza Lajos körút. Aba Nóvák freskói A polgármester * utasítja a kifogásokat Néhány nappal ezelőtt jelentettük, hogy az Irodalmi és Művészeti Tanács döntése értelmé­ben a Hősök Kapujának freskóját az uj ma­gyar képzőművészet egyik legmarkánsabb fes­tőművésze, Aba Nóvák Vilmos fogja készíteni. A hír mindenütt örömet keltett, ahol «zámon­tartják az uj magyar képzőművészet értékeit. Aba Nóvák Vilmos művészete ma már világ­szerte elismert és értékelt, igazi, bensőséges művészet, amelyet nem egy kivételes nemzet­közi elismerés is koszorúz. Annál nagyobb meglepetést keltett az a hír, hogy Szegeden egyesek kifogásolják Aba Nó­vák megbízását. Arra, hivatkoznak, hogy Aba Nóvák Vilmos túlságosan modern művész, pikturája a Mát és a Holnapot öleli össze rég­múlt századok lelkével é6 igy fejez ki örök, emberi érzéseket. Aba Nóvák művészete körül egy-két évvel ezelőtt már fellángoltak a harcok. De ezek a harcok annakidején egy kisközségben készített freskók miatt keletkeztek. A falusi mentalitás berzenkedett ellenük mindaddig, amig az örök művészet diadalt nem ült a kicsinyesség és a szűk látókör fölött. Jász-Szent-András tem­plomának freskói ma már az elismert magyar értékek lajstromában szerepelnek ós — nem hoznak szégyent sem a falura, sem a. magyar­ságra. Sőt. Aba Nóvák Vilmos művészetét időközben olyan magas kitüntetés érte, amellyel nagyon kevés festőművész dicsekedhet el nemcsak Ma­gyarországon, de a világon sem. Páduában rendezett egyházművészeti kiállítás nagydiját nyerte el Aba Nóvák alkotása, azt a nagydíjat, amelynek odaítélésében döntő szerepe van az — egyháznak, sőt magának a Vatikánnak. A zsűriben helyet foglalt a pápa követe Is. Most aztán jelentkeztek mégis a kifogáso­! lók azzal az átlátszó szándékkal, hogy a mü­' vészi megbízatást — más számára mentsék át. Dr. Pálfy József polgármester a kifogásokkal | kapcsolatban igen érdekes nyilatkozatot tett. i Többek között ezeket mondotta: ! — Szeged városától annakidején megkérdezték, mi a város elgondolása, hogy a Hősök Kapujára I milyen szobrok és freskók kerüljenek'? Az volt az elgondolásom, hogy a freskók bárom .jelenetet áb­rázoljanak: a háborús emlékezést, a hősi halot­tak dicsőítését és a kormányzó urnák Szegedről történi elindulását. Márton Ferencet és Aba. Nóvák Vilmost kértük fel, hogy adjanak be terveket. Mind a ketten gyönyörűen megrajzolták elgondolásukat, én aztán megbeszéltem Hómnn kultuszminiszter úrral, hogy az irodalmi ís Művé­szeti Tanács döntse el, a két művész közül ki kapja a megbízást. Az Irodalmi és Művészeti Ta­nács Ugrón Gábor elnökletével, tványi Grün­wald Béla, Szőnyi István, Dudits Andor, Pásztor .Tános és Say Géza osztálytanácsos részvételével meghozta döntésit és a munkát Aba­Novák Vilmosnak juttatta. Ugyanakkor a leg­nagyobb dicsérettel és elismeréssel emlékezett meg a tanács Márton Ferenc tervéről is, de ugy találta, hogy Márton Ferene tervei pem fejezik ki ponto. ían azt, amit mi akartunk. A döntés előtt Po­gány Móric műépítész meghívott engemet, az ö

Next

/
Thumbnails
Contents