Délmagyarország, 1936. június (12. évfolyam, 133-154. szám)

1936-06-20 / 147. szám

4 DELMAGYARORSZAO 1950 iuniu» 20; műtermében voltat kiállítva a pályázatok és én már akkor alaposain megszemléltem a terveket. Egyáltalán nem lehet kifogásolni azt, hogy a zsflrt nem hívott mag másokat is döntő ülésére, mert ez nem is sapkás. Aa figy teljesen művészeti kérdés volt, amit nyugodtan bíztunk az Irodalmi és Művészeti Tanács döntésére. — Nem felel meg tehát & valóságnak az az állitás, hogy Szeged városának megkérdezése nélkül döntöttek volna a Hősök Kapujának freskóiról és &i ügyet teljesen magánügyként kezelték volna. Tudom sokan vannak, akik az általános és titkos választást nem tartják kívánatosnak. Erről itt vitatkozni nem akarok, csak megemlítem, hogy kormányelnökttnk kötelező ígéretet tett ebben az Irányban és ennek betartása alól magát kivonnia nem lehet,. Nem lehet érvényben hagyni egy olyan választójogi törvényt, amely országunk szégyene. Az utolsó választások után a bíróságnak mindig dolga van a jogtalanul megszerzett mandátumok elitélésével. Még mindig tart az ilyen mandátumokról való lemondás, ami a birói Ítélet alól váló kibúvással egyenéfltelmü. Apponyi Károly gróf ezután más témára tért át és igy folytatta: — Rossz világot vet a párt igazságszeretetére. ha a visszaéléseket leleplezni akaró feljelentések, vagy vádak, elhalasztással, sőt lekiabálással nyernek elintézést. Lázár Andor igazságügyminiszter: Ilyen ninesl Apponyi: Nem akarok neveket említeni. Lázár igazságttgymlnlsster: Az igazságszolgáltatás működése kifogástalanI Apponyi. Károly: Ami a nemzeti egység pártja szervezkedésének neve alatt folyik, az semmi egyéb, mint az állami erő. a központi hatalom I és az irreális mindenhatóság alkotmányos értelemben nem egészen megengedett felhasználása, abból a célból, hogy más politikai meggyőződés eliminálásával az eljövendő képviselőválasztásra a polgárok előre elköteleztessenek a jeler.legl párt uralmának további fenntartására. Aki a szervezetbe nem megy be, arra nézve elvégeztetett, hogy az államnak esak mostoha gyermeke lesz. A Nep szervezkedése nem a párt lelki és gazdasági erejével egyedül folyik, hanem állami erővel, állami tisztviselők ultján! — Pedig minden parlamenti alkotmány nélkülözhetetlen jellege — folytatta Apponvi Károly gróf —, hogy az állam közegeivel a pártok felett álljon. A kormánypárt hivei a közéletbe ceak a partpolitika szempontjából látják, a tulóldalon állókat proskribáUaknak minősitik és őket a nemzeti közösségből kirekesztik, Vagyis hazánkban jelenleg csak kétféle állampolgárt ismernek el, a kormánypárthoz tartozót és a másodrendű állampolgárt, aki más elbírálás ban részééül és a kormány hatalmából szármató élőnvéknek nera részese. Délmaánororszáü Kciicsönhönptár -1 Anqnüfl leőnnöflobb, előfizetése leahisebD! Bármennyire rosszul ment a sorunk egy két évvel ezelőtt, még&sm volt ennyire sivár a magyar kö& élet. (Nagy zaji — Az egypárt-'endszer uralma saiát halhatatlanságát ellentmondást nem tűrően erőszakolja sajtóra, társadalomra, közületre, egyaránt. Ez álparlementarizmus, mert a köz< véleményt a parlamentarizmus illúziójában óhajtja ringatni. Távol áll tőlem, hogy ellenzékieskedjem — fejezte he Apponyi beszédét —, de az imént felsorolt okokból nem viseltetem bizalommal a jelenlegi kormány tevékenységének módszerei iránt és ezért a költségvetést nem fogadom el. Náray Szabó László azt hangoztatta, hogy értékálló törvényeket kell teremteni. Vátáry József arról beszélt, hogy sok ember véleményt nyilvánítani, de még gondolkadni sem mer. Az erkölcsi igazságok uralmát helyre kell állítani a közéletben. Nem lehet parancsszóra megteremteni a nemzeti egységet. A választások idején olyan esetek történJek, hogy főbirák és főispánok vettek részt gyalázkodó röpiratok terjesztésében. Tiszta parlamenti életről beszélni sem lehet. Ha az alkotmányosság megszűnik, megszűnik az ország It. — A főélharcos azt mondta, hogy az élharcosok v em egyenrangú polgárok, hanem kiváltságos jogaik vannak. E meggondolatlan kijelentés hallatára hogyan vélekedjenek az utódállamok a kisebbségi kérdésben? Kolozsváry Mihály szükségesnek tartja a nyolcosztályos elemi népiskola kiépítését. GlattfeldeT Gyula megyéspüspök volt a következő felszólaló. — Sajnálattel állapítom meg — mondotta —, hogv n szakminiszterek hiánvoznak a felsőház üléséről. Hangoztatta, hogy az oktatás kiterjesztése helvett inkább a meglevő intézmények tökéletesítésére és fejlesztésére kell súlyt helyezni. Behatóan foglalkozott a kultusztárca több kérdésével. Helyteleníti, hogy az óvódaügvet átutalják a belügyminiszter hatáskörébe. Rámutatott arra. hogy a gyermek lelkét már zsenge korában is formálni kell, tehát a nevelésnek nagy szerep jut az óvódákban, anvelyek a közegészségügy! szempontokat amúgy is figyelembe veszik. Az elemi iskolákról szólva, a pénzügyminiszter jóindulatába ajánlotta a. felekezeti tanítók járandóságainak kérdését. Elismeréssel szólt a pénzügyminiszternek arról a ió indulatáról, amellyel az egyházak megsegítésének ügyét kezeli. Csak egy pontban mutatkozik ridegség: a hitoktatói szervezetek kibővítésénél. Elismeréssel szólott ezután ar. egyetemek tudománvos munkájáról, amely valamennyi magvar egvetemen folvik. Egy tekintetben kifejezi aggályát, hogy túlsók az egvetemi szünet. Bámutatott még arra, hogy az egyházi államsegélyek közül egvedül a katolikus egvházak államsegélyét szállították le 5 százalékkal, kérte a nénzügvminisztertől az eredeti illanót visszaállítását. A felsőház űléie két óra után ért véget. SzorAbatón lólytatódik a költséivetés vitája »Ha az alkotmányosság megszűnik, megszűnik az ország is« Gróf Apponyi Károly éles beszéde a felsőházban a restauráciOrOl, a másodosztályú állampolgárokról, a választójogról és a Nep-szervezkedésrOl Glaltfelder püspök beszéde az oktatásügy kérdéseiről Bvlapett, Június 19. Érdekes ülést tartott pénteken a febőház. Megkezd téli a költségvetés tárgyalását. Harrer Ferenc volt az első szónok. Kifogásolta, hogy a városokra állandóan ujabb és ujabb terheket ró az állam, viszont egyre több jövedelmet von el tőlük. Szükséges, hogy az állam és a város között megnyugtató pénzügyi megegyezés jöjjön létre. Apponyi Károly gróf volt a következő felszólaló. Beszédének elején arról szólt, hogy tul sok a nyugdíjazás, már pedig az ifjúság elhelyezésének kérdését nem nyugdíjazásokkal, hanem az álláshálmozásók megszüntetésével kell megoldani. Ezután a királykérdéssel foglalkozott. — Ismételten és nyomatékosan hangoztattam és kijelentettem, hogy Magyarország lakosainak túlnyomó réize a jogfolytonosság alapján áll és semilyen Kormánynak sincs joga, hogy a túlnyomó többség nézetét ignorálja, vagy éppen azial ellentétes álláspontra helyezkedjék. A trón betöltésének kérdésében csak egy megoldást látok, a legitim király visszahívásának útját. Egyes szomszédaink többizben kijelentették. hogy a restauráció számukra casus bellit jelent. Ennél vakmerőbb beavatkozást Magyarország szuverénitásába én még nem ismertem. — A királykérdésnek csak két gyakorlati megoldása lehet. A jogfolytonosság elve alapján, vagy pedig a szabad királyválasztás utján. Beszéljünk egyezer őszintén, mit képzelünk mi a szabad királyválasztás alatt? Vagy egy külföldi uralkodóház egyik sarját helyezzük a magyar trónra, erre volt már példa a múltban és soha jó eredménye nem volt, mert az ilyen uralkodó faji tekintetben országával nem tud összenőni, ha pedig politikai nexusok és előnyök keletkeznek ebből, ezek rendesen az ország nemzeti fejlődésének akadályai. Vagy magyar embert helyezzünk a magyar trónra? TTraim, hiszen egy falucskában biróválasztást sem tudunk elképzelni óriási feUzgulások és harcok nélkül, hát hogyan válasszunk magyar embert a trónra? — A restauráció jelenleg tltJWf időszerű és azt erőltetni vétek, de ha más országban büntetlenül sikerül a restauráció gondolatát éfcrentartani, sőt előkészíteni, akkor kormányelnökünknek e téren mutatkozó teljes tétlenségét. sőt mondhatjuk: antágbnisstikus álláspbntjdl nem helyeselhetem. Apponyi Károly grófnak ezeket a kijelenté séit ézámos fMŐFiázi tag élénk helyesléssel kislrte. Ezután áttért a felsőház egyenjogúsításának kérdésére, kijeléntvért, hógy ragaszkodik a felsőház egyenjógusitéMhóz. — Nem mulaszthatom el -— folytatta —, hogy pár szóval ne utaljak « választójog kérdésére. • "i f . • rr strandra. női és férfi kizárólag Triton faeipo s?» P.2.50Pollák Testvéreknél