Délmagyarország, 1936. június (12. évfolyam, 133-154. szám)

1936-06-14 / 142. szám

D E L M A Ci y A R C) R S L A Ci 195Ö junius 14. nagyobb tömegeket megnyerjen és ezeket bevi­gye a pártba, hogy ott Bzámbeli többségűknél fogva a vezetést magukhoz ragadják. — Az ő akciójának eredménye volt a rend­őrség megállapítása szerint a Zsurkó-féle ci­pőgyárban lezajlott, sztrájk is, — folytatja a rendőrség jelentése Hajdók az ifjúsági csoporti tal keresett érintkezést és a szimpatizálóknak többizben tartott előadásokat az oroszországi állapotokról, azokat öts&zehaeonlitotta a hazai állapotokkal és azt igyekezett bizonyítani hallgatóságának, hqgy a Szovjetunió társadal­mi berendezkedést jobb, mint Magyarországé. Kirándulásokat szervezett, ilyenkor forradal­mi dalokat énekeltek, ő maga referátumokat tar­tott és ilyenformán — állapította meg a rend­iség — sikerült többeket elszédítenie. — Főleg a bti-ipari munkások között műkö­dött, eredménnyel. A szervezkedés munkájában ezek «segítségére voltak. Az a terv, hogy a pi'rt legális re: clóit kiszorítsák, vem sikerüli, de sikerült elé.aiök azt — folytatja n jelentés —, hogy a bőriparosok elnöki szókébe saját em­berüket, Krajkó András tápéi cipészt ültették. Krajkó András cs ennek testvére, Krajkó Jó­zsef volt a leghívebb segítőtársa Hajdóknak. A két testvér tápéi lakásában tartották az ösz­szejövetelek nagyrészét, az ottani házkutatás *orán igen sok propaganda-nyomtatvány került a rendőrség kezébe. — A rendőrség Hajdókon és a két Krajkó­testvéren kívül előzetes letartóztatásba he­lyezte Kohn Ilona manikürösleányt és Herez Tál magántisztviselőt. A rendőrség a nyomozást tovább folytatja. Az előzetes letartóztatásba helyezetteket va­lószínűleg hétfőn kísérik át az ügyészség fog­házába. Négy eltüntet keres a rendőrséo (A Délmagyarország munkatársától.) A iciidőrségen az utóbbi napokban több eltűnést jelentettek be. Az eltűntek majdnem kivétel nélkül fiatalkorúak, sok közöttiik a gyerek. Ezen a héten négy eltűnést jelentettek he a megijedt szülők, ördög Rozál 13 esztendős kisleány tegnapelőtt tünt el szüleinek Feltáma­dás-ucca 14. ézám alatt lévő lakásáról. A kis­leányról eltűnése óta nem érkezett semmi hír =zülei nem tudják, hogy mi történhetett a kis­leányukkal. Hasonlóképen tünt el a városból Muesi Margit 12 esztendős kisleány is, aki Árviz-ucca 7. szám alatt lakott szüleivel. A kisleány tegnapelőtt tünt el szülei lakásáról, azóta nem adotí életjelt magáról. Bejelentet­ték az eltűnését két Somogyi-telepi fiatalem­bernek is, akik valószínűleg együtt távoztak el a városból. Az egyik Gieszer Mihály, a másik Lakó Ferenc, mindketten 19 évesek. Nincs kizárva, hogy álláskeresés céljából távoz­tak el a városból. A rendőrség mind a négy el­tűntöt keresi. % két vezető világmárki eredeti /rfz^X eredeti SIYRIR STEYF kerékpárok. Klrirtflag csak n i 1 a m kaphatók BV As utániatokra OgyalJQnk °1M| Nfli kerékpárokban nagy válasttík, ritka szép ki •italban. WolNSpaxIál karékpárok a logssobb, ^fejg^ és ••«Jobb sScW lagolcsébb. VI kw«kpái gyórl «xereléMel OS P-lol. Wolf Péter títtS**^ E P ti L El r A ASZTALOS-ARII PADLÓ DESZKA KEMENYFfl-DESZKfl és PALLÓ ENYVEZEK LEMEZ 179 Ahácosiiop, líc, fcaró Szt István tér, Párisi krt 35.(v.Somló telep) Uls?eg?d. Bethlen a. REFLEXIÓK A Baross-Szövetség szegedi nagygyűlése, a ke­reskedelemnek ez a megnyilatkozása nem volt ál­talános, mert azon az őssaes kereskedők, a keres­kedelem összes képviselői nem voltak jelen. Et­től eltekintve azonban, bizonyos fokú megelége­dettséggel tölthet el az a tény, hogy a magyar ke­reskedelem képviselői a Baross Szövetségbe tö­mörült részének Szegeden tartott nagygyűlésén ugy az ipari, mint a kereskedelmi miniszter meg­jelent, sőt József Ferenc dr. főherceg is, megje­lenésűkkel megadták e foglalkozási ágnak azt a fokmérőt, azt a fémjelzést, amely végre a többi ál­lamfenntartó elemekkel egyenlő rangsorba emelte. Eddág a kereskedelem s a kereskedelmi pálya nálunk Magyarországon voltaképp egy amolyan szükséges-rossz volt, amely nélkül élni nem lehe­tett, de amelyet nagyon, de nagyon lenéztek. Az úgynevezett történelmi osztály a legnagyobb szé­gyennek tartotta, ha kénytelen volt közelebbi, vagy családi nexusba kerülni a kereskedelemmel, vagy annak egy-egy képviselőjével. S maguk a kereskedők is, ha megtollasodtak, sietve iparkod­tak levetni magukról a kereskedői ruhát, félre­dobni métert, meg mércét és magukat szalonképe­siteni és onnét éppúgy rúgni egyet a lenézett ke­reskedői osztályon, mint a többi ottlevő. Dr. Vargha Gyula „A magyar hitelügy"-ről 1896-bau irt történetében mondja Mariin v. Schwartner nyomán a régi kereskedőkről: „A céh­beli kereskedők a városokban többnyire németek; de mindinkább kezdik elveszteni o tért. Az igazi nagykereskedők görögök és örmények s midőn ezek kiválóbbjai meggazdagodva és nemességet nyerve, az uralkodó osztályba olvadtak át, az ed­dig csak házalással (innét a handlé szó), vagy italméréssel foglalkozott zsidók... kezdtek mind nagyobb szerepet játszani kereskedelmünkben..." Maga az „uralkodó" osztály távoltartotta magát a kereskedelemtől, nem tartotta azt ,.egyenrangú" foglalkozásiak, olyannak, amely „méltó lett vol­na hozzá." Az idő vasfoga ezt a felfogást erősen kikezdte s a sors kerekének forgandósága jobb belátásra, arra birta e felfogás képviselőit, hogy leszállva a magas lóról, közelebb, alaposabb vizsgálataik vessék alá a kereskedelmet és revideálják néze­tüket. S amint ezt megtették, nyomban megállapí­tották, megállapíthatták, hogy a kereskedelemben és a berekedelemnek megvan a maga etikája, a maga tisztessége, előkelősége, hozzáférhetetlensé­ge, de salakja is. Eddigelé csak a salakját nézték s nem tartották érdemesnek mélyebbre hatolni; a kereskedő már elnevezésénél fogva párlát, ki­taszítottat, alsóbbrendüt, lenézettet, egyenlőtlent, másod-, vagy méginkább hatod osztályút jelentett, akivel csak szükségképpen fogtak kezet s aki után szellőztetni kellett... Ma, amikor országunk sajnálatos s remélhető­leg csak időleges megcsonkítása, ezenfelül pedig a mindenütt duló autarchikus törekvések az ural­kodó osztályt is kényszeríti rá, hogy körülnézzen s megélhetéséről, e megélhetés megalapozásáról jíondoskodjon; ma, amikor Angliát s az angol kal­márt akarjuk s szeretjük utánozni; ma a keres­kedelem sem lehet többé az a terra incognita az uralkodó osztály részére, mint azelőtt. Kétségtelen — és azt ma már a történelmi osz­tály is belátja —, hiba volt a kereskedelem eddigi lekicsinylése, leosztályozása s megelégedéssel lát­juk a hiba reparálási törekvést. Csakhogy ne essünk egyik hibából, egyik végletből a másikba. Eddig a kereskedelmet lenéztük, foglalkozását másodrangunak tartottuk: most meg — felekezeti alapra helyezkedve akarják1 rendezni. Ez épp oly hiba. Meg kell állapitanunk, amit a külföldi már tud, hogy országunk kereskedelme megalapozott, saját lábán jár, tiszteletet kérő és parancsoló. Ezt azoknak a kulimódra fáradozó pionireknek kö­szönhetjük, akik igen nehéz és súlyos idők köze­pette, fáradhatatlan munkássággal, a meg-meg­ujuló veyálások, hajszák, elnyomások, kirekeszté­sek, kifosztások dacára, minden felsőbb támoga­tás nélkül, vagy ellenére ezt a lenézett, sárbati­port foglalkozási ágat arra a magas nivóra, arra az etikára, tisztaságra és becsületet parancsoló fokra emelték, amelyen ma büszkélkedik. Ezek a senkik és ismeretlenek, ezek a néha sehonnaik egyenként hordták össze azokat a téglákat, ame­lyekkel megalapozták és felépítették a kereske­dők országos házát, amely minden viharnak el­lentáll; ezek emelték és segítették emelni a keres­kedelmet. Ezeket nélkülözni, ezeket kitessékelni, ezek nélkül tovább dolgozná és építkezni ncm le­het. Es épp ezért fájlaljuk, hogy a szegedi, úgy­szólván első vidéki mostremanifestalió alkalmá­val ezekről megfeledkeztek s sajnáljuk, hogy az összkereskedők összefogása helyett egy sokkal kevesebbet jelentő megnyilatkozással! elégedtek meg; a felekezeti alapon való szervezkedéssel. Sajnáljuk és fájlaljuk, mert a gazdasági élet el­sorvadásának bomlasztó csirái ezek. A kereskedelemnek még igen nagy ha ;.kat kell megvívnia; az egykéz elleni harcát, a megfe. lelő tarifa bevezetési harcát, az összefogás har­cát, amely lehetővé teszi annak az egyenetlenség­nek a megszüntetését, amely a kereskedők s a szövetkezetekkel szemben fennáll. Ilyen körülmé­nyek között és ilyen kilátások mellett, figyelem­mel az egész ország érdekeire, nem a széthúzás­ban látjuk az erőt és erősséget, nem abban, hogy újra klasszifikáljuink és kasztokra, meg felekeze­tekre osztályozódjunk, hanem csakis a vállvetett együttműködésben. Mi nem engedhetjük meg ma­gunknak — hiszen oly kevesen vagyunk! — azt a lukszust. hogy még mielőtt egy uj kipróbált ke­reskedői generációról gondoskodtunk volna, a ré­git anatéma alá fogjuk. Hiszen az ország és ezen belül a kereskedelem tovább fejlesztése és nagy­gyátétele szempontjából irreleváns, hogy az egyes komponensek mily formában rójják le hitük sze­rinti hálájukat a mindenható előtt azért, mert komponensek, egyedek, közreműködők, fáradozók lehetnek; a fontos és lényeges az, hogy lerójják hálájukat és felekezetre való tekintet nélkül váll­vetett munkájukkal országukat, Iparukat, foglal­kozási águkat előbbrejutni, elsőnek lenni utolsó lehelletig segítenek. Gál Miksa. Legfájdalmasabb sziwel tudatjuk, hogy felejthetetlen jó hitves és édesanyánk Harmalh Bélóné 56 óves korában folyó hó 12-én jobblétre szenderült. Temetése f. hó 14-én d. u. 5 órakor az alsóvárosi temető kápolnájából a r. kath. gyászszertartás szerint helyezzük őrök nyugalomra. GYÁSZOLÓ CSALAD MMg!!1 ** " • Á minden urtgból lOMleie. kU vitaiban, legoloeóbb árben. — •Tervek é* kSlUégvet«* dljmeo­^"^••^^^teeen. »6078« tlMMel feltétetek M»tíy«roiniig le*fl»^yobb kólptrl tt»eme. BUDAPESTEN legolcsóbb és a pályaudvarok­4 hoz legközelebb fekszik a HUNGÁRIA gőz, kádfürdő,ésVlzgyógyínfézet (VII., Dohány-ucca 44. szám) Nyitás: raggal 5 órakor. — Qőf 6a kád« ílirdő ára P 1.- Kiszolgálási díj csak 10HII.

Next

/
Thumbnails
Contents