Délmagyarország, 1936. június (12. évfolyam, 133-154. szám)

1936-06-14 / 142. szám

1036 inni iis 14. DÉL MAC.yARO R S Z % fí 5 A gázgyári alkirály A város hatósága a fogyasztók és gázgyár har­cában bölcs s a város egész polgárságát hálára kötelező álláspontra helyezkedett. A gázgyári szerződés ugyanis meghatározott esetekben meg­adja a hatóságoknak a döntés és intézkedés jogát, azokban az esetekben viszont, amelyeknek eldön­tését a szerződő felek a város hatóságára nem bízták, a fogyasztók és gázgyár k">zött felmerült vitás kérdések elintézését a szerződés a panasz­bizottságra ruházta. Most ült össze először a panaszbízotteág s mint A Délmngyarország olvasói tudják, a panasz-* bizottság legelső ülését használta fel a gázgyár arra, hogy egyrészt a panaszbizottság összeállítása kérdésében érvényesítse a maga különleges, pre­cedensnélküli, sem az általános jogelvekkel, sem a szerződés többi rendelkezésével, sem a jogér­zékkel s morális felfogással össze nem egyeztet­hető kívánságát, azt, hogy ő maga helyet kér­jen magának, illetve alkalmazó!!iánik a panasz­bizottságban, másrészt a panaszbizottságot minden haláskörétől megfosztva, egyszerű sóliajol: hid­jává bagatelizál ja le azt a fórumot, amelyet a vá­ros a szerződés megalkotásakor a fogyasztók ér­dekei védelmére harcolt ki. A panaszbizottság első határozatai — harminc értre szóló érvénnyel voltak hivatva a bizottság hatáskörét megállapítani. Ha a bizottság engedett volna a gázgyár minden jogelvet megtagadó kí­vánságának s ledegradálta volna magát egy ha­táskör nélküli, intézkedésre önmagát képtelenné tevő — postaszekrénnyé, amelyik csak arra jó, hogy a panaszos beadványokat elnyelje, de arra már nem, hogy a fogyasztók érdekeit megvédje, akkor a város lakossága — harminc éven keresz­tül lett volna kénytelen nélkülözni a monopóliu­mot élvező s a monopólium kivételcsségét kor­látlanul kihasználó gázgyár harci felkészültségé­vel s harci eszközeivel szemben a hatóság támo­gatását és védelmét. S amikor a város polgármesterének elnöklete alatt álló gázgyári panaszbizottság felismerte azt a hivatását, hogy a feleket igyekezzék kiogyeztet­ini s ha ez nem sikerül, akkor szerezzen meggyő­ződést a panasz alapos voltáról s ha a panasz ¡alapos s a gázgyár eljárása valóban a szerzőtlés­be ütközik, akkor a város maga bírói utón sze­rezzen érvényt az általa kötött szerződés rendel­kezéseinek, — amikor a panaszbizottság ezt a jogszerű, helyes, bölcs ós jogászi elvi kijelentést) tette, akkor a gázgyár megbízottai felkeltek az asztal mellől és magára hagyták a város polgár­mesterének elnöklete alatt tárgyaló bizottságot. S most itt a nyilvánosság előtt kérdést inté­zünk az egyik miniszter úrhoz, aki tárgyaló fél volt a gázgyári tőkeérdekeltség képviseletében a szerződés létrejöttekor s aki maga is hozzájárult a panaszbizottság felállításához, — ugy gondolta ő is, hogy annak a háromtagú panaszbizottság­nak, amelyik a polgármester elnöklete alatt mii-­ködik, egyik tagj'i lehet maga a gázgyár is? A miniszter urat képességei és hivatottságn ma­gasra emelhették ki régi környezetéből, de ugy gondol juk, a miniszter ur nem tagadja meg nvost­sem azoknak a ténykedéseknek erkölcsi tartal­mát, melyeket korábbi hivatásának köréül belül maga végzett. Helyesnek, megengedhetőnek, er­kölcsösnek tartja a miniszter ur a vele és általa kötött szerződéses rendelkezésnek azt az értelme­zését, ahogy most a szegedi gázgyárnak az ő irá­nyítása alól kikerült vezetői igyekszenek a vele kötött megállajxxlás szavait eltorzítani, hogy aimi-< kor vita merül fel a fogyasztók és a gázgyár kö­zött, akkor a gázgyár is beülhet abba a bizott­ságba, nem ügyfélként, de birói tisztet gyako­rolva, amelyik ennek a vitának eldöntésére hi­vatott? Megengedi azt a miniszter ur, hogy ilyen tartalmat adjanak szavainak s ilyen törekvések köpönyegéül igyekezzenek felhasználni a vele kö­tött megállapodást? S meg kell kérdeznünk a magyar ipari nagy­tőke fejedelmeit, Cliorin Feirsnc és Vida Jenő urakat, — immár sajtóhiba nélkül hivatkozván reájuk, — és meg kell kérdeznünk Desberg Hen­rit urat, aki személyeden vett részt a 1 orgaii tár­gyalásokon, megengedik Jaszovszky Jánosnak, vállalatuk alkalmazottjának, hogy felkeljen az asztal mellől, amelyhez Szeged város polgármes­tere a gázgyár érdekében is fáradságos munkát végezve invitálta? A tudásukra, hozzáértésükre és tekintélyükre bizott tőkeérdekeltség ^ére'me nél­kül az egyik alkalmazottjuk egyszerűen otthagy­hatja a szegedi polgármestert a szegdeli polgár­mester mar ; ó szavait füle mellett eleresztve? Hogy a város érdekének szolgálata ezt a tisztelet­len magatartást hogyan minősiti, az ma még nem tartozik a nyilvánosság elé, de a legmélyebb tisztelettel a. nyilvánosság előtt kell megkérdez­nünk a magyar i;vr termelés l-gnagyobb tekin­télyeit: a velük szerződő várossal s a velük szer­ződő város polgármesterével szemben megfelelő­nek tartják azt a magatartást, amit Jaszovszky ur tanúsított? S a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, amikor a várossal való tisztes megállapodás le­hetőségeit keresi, majd újra Jaszovszky urat fog­ja Szegedre küldeni tárgyalni azzal a polgármes­terrel, akit egyszerűén otthagyott ez az ur s niem goncíolnak majd arra, hogy a szegedi polgár­mesternek százszor annyi oka lehet majd Ja­szovszky úrral szemben -azt a magatartást tanu­sitani, amit Jaszovszky urnák vele szemben ta­núsítani egyetlen esetben sem volt sem oka,, sem jogi? Meg van arról győződve a város pol­gársága, hogy a magyar ipari és gazdasági élet Ausztria összes fürdő- és üdülőhelyeiről pros­pektusokkal és felvilágosítással díjmen­tesen szolgál. Schilling igénylését és kedvezményes utazását gyorsan elintézi: az Osztrák Forgalmi Iroda szegedi képviselete: NEt) ERNŐ banküzlet, Utazási irodája, Széchenyi tér 6. sz. vezérei, a nagyvállalatok \czelői nein — alkirály­nak küldölték Jaszovszky urat Szegedre, a meg­hódított területi«, hogy itt nyögéssé a várossal n gázgyár bus hadát. Az üzletfélnek kijáró megbe­csülést és tiszteletet követeljük a város, a város polgársága és a város polgármestere számára 8 aki ezt megadni képtelen, azt ne kelljen ennek a városnak tárgyaló félként elfogadni. A kegyel­mes urak legyenek kegyelmesek e-várossal szem­ben is. PÉNZT KAP mindenki, mert bármily értéktárgyra, ruhára utólag fizetendő törvényes és méltányos kamattal nagy köl­csönt kap az uj zálogházban Kölcsey-u. 4. Zálogcédu­lája kölcsönét felemelem és kiváltom. Pénze után a legmagasabb kamatot kapja, értékpapírját, kényszer­kölcsönét MARUAQ QANIf Dr. s i m o N megveszem lllHUTHfl DHlill, Kölcsey u. 4. Albrecht főherceg nyilatkozik a szegedi gyermekvédelemről, a társadalmi össze­fogásról és a szegedi gyermekek bakonyi nyaralta­fásáról (A Délmagyarország munkatársától.) Két nap előtt Szegeden járt Albrecht főher­ceg, hogy a gyermekvédelem újonnan megin­dult szervezésénél jelen lehessen, mint az Országos Gyermekvédő Liga kormányzó-elnö­ke. Saját kétfedelű repülőgépén érkezett, ő maga volt a pilóta, utast is hozott magával: Demén y államtítkárhét, aki Szent­G y ö r g y i Albert professzor feleségének az édesanyja. A repülőgép egy és negyedóra alatt abszolválta az utat Budapestről Szegedre. Az egésznapos gazdag program után — amelyről tegnap beszámoltunk — Albrecht főherceg programjában az utolsó pont igy szólt: indulás 5 órakor, öt óra azon­han már jóval elmúlt, a főherceg még mindig az alsóvárosi iskola udvarán tapsolt az ele­mista leányok tóborzójának. A repülőtéren a ií A DITMAR „DÉMON petrolgázftiizhely Családi Egyszerre 4—5 edényben valóban gázzal fő*. Zajtalan és szagtalan. 3 évi gyári garancia Körien diiiaian pröMzest lakásán vagy kérje a négyes sz. képes ismertetőt. EDÍNycsarkI Tisza Lajos-körut 38. Telefon 17—82. ügynököKei azonnal MsziinK. Masí V; Js§? gépet már kivontatták a start-helyre, minden előkészület megtörtént az indulásra, de a fő­herceg késett. A szárnysegéd gyakran néze­gette az óráját, az idő mult, a főhercegnek na­on tetszett a kisdiákok tornamulalványa. él G órakor végre elindult és hatkor startolt gépével Budapest felé. Indulás előtt Albrecht főherceg készséggel nyilatkozott a Délmagyarország munkatársá­nak a gyermekvédelem legközelebbi feladatai­ról: — Amikor Szeged felé jöttem, kíváncsian kutattam, hogy mikor tűnik fel kontúrjaival ez a nagy alföldi város — mondotta a főher­ceg. Gyönyörű, tiszta időben jöitünk és legna­gyobb csodálkozásomra már Kiskunfélegyhá­za felett feltűntek a fogadalmi templom tor­nyai. őszintén bevallom, ebben a pillanatban 60—70 kilóméternyire ettől a várostól, megérteiéin, hogy az Alföld góc­pontja Szeged. — A Gyermekvédő Liga sok évvel ezelőtt a vidéken először Szegeden kezdte meg műkö­dését. — folytatta a főherceg. Most majd is­mét vezetőszerepre lesz hivatott Szeged a gyermekvédelem terén, mert innen indul meg a vidéki gyermekvédelmi küzdelem is. A köz­pontban is mindnyájan helveslik ezt az el­gondolást, egyrészt, mert a magyar vidék csonka országunkban 90 százalékban Alföld, másrészt a gümőkor elleni küzdelem itt leg­inkább szükséges. Bizonvos, hogy a klimati­kus viszonyokban is rejlik ez a betegség és a gümőkor egyik főoka az Alföld pora. — Hatékonyan nagv intenzivitssal fogú: ' hozzá a vidéki gyermekvédelem megszer­vezéséhez és a szegcdi tapasztala­tokat fogjuk mindenfelé felhasz­nálni. Nagv örömmel láttáin itt a hatóságok és a tár-

Next

/
Thumbnails
Contents