Délmagyarország, 1936. június (12. évfolyam, 133-154. szám)

1936-06-14 / 142. szám

DIMMAGYARORSZAG 11)36 jiinius 14. sadalom együttműködését, bárha ezt a kívánatos összefogást szerte a vidéken eltanulnák Szegedtől. S;:éged Városa nemes példával játt elő azzal is. hogy a kiépítendő gyermekvédelmi szervezet rendelkezésére bocsájtoü 10.000 pengői. Kijelenthetem, hogv a Gyermekvédő Liga is ugyanennyivel járul az akcióhoz, sőt Szeged városa számithat rá, hogy a liga még fokozottabban fogja segíteni nehéz munkájában. -- A gyermekvédelmi szervezetet most legközelebb tovább épitjük a többi városrészekben is. — részletezte a közeljövő tennivalóit a főherceg. Rókus és Alsóváros után ugy tudom tervbe van véve a móravárosi fckvöcsarnok felállítása is és a tanyákon is megindítjuk a gyermekvédelmi akciót. Ugvaflcsak közeli /portingek lelyemből, trikóból, dívatí/tnekben Ä-* PoHák Testvérednél terv az is, hogy a liga bekapcsolja a gyermeknyaraltatási akciójába a szegedi gyermekeket is. ők lesznek az első vidéki gver'mekek, akiket elviszünk nyaralni. Előreláthatólag másfél hónap múlva sor kerülhet a nvaraltatásra és Szegedről 30—50 gyermeket Bakonyba, Farkasgyepüre viszünk el, 6 hetes nyaralásra. Ezt a nyaraltatási akciót sürün megismételjük. Kijelentette még nyilatkozata során Albrecht főherceg, hogy elfoglaltsága miatt eddig ritkán jöhetett Szegedre. Ezentúl azonban, hogy ezzel is bizonyságát adja a szegediek iránti szeretetének, sürübb vendége lesz a városnak. H. M. 12 havi részletfizetésre. Asbeátszigetelésü Hennefeld mükdboritásaal óriási választékban már P 30-tól Szántó Edényáruhézban Széchenyi tér 11 wám. (V&rosl bérház) 143 A HEGYEK KIRALYA Hannes 8chne'der élete a legérdekesebb sportregény A hajában már legalább annyi az ösz szál, mint a fekete, az arcának valamilyen egészen különös színe van. Negyvenhat esztendőn keresztül égette ezt az arcot az Alpesek napja, de azért itt Is, olt Is meglátszik rajta a friss napsütés nyoma. Amikor végigmegy a parkban, dülöngél, akárcsak a tengerész, ha hónapokiig tartó tengeri ut után először ért a-tóba a szárazföldet. Nem szereti a társaságot és meg is mondja nekem: — Az embereket általában kerfllöm. egyetlen passzióm: a magány. Szeretek egyedül csavarogni a hegyek között, leülni a patak szélére, vagy órákig várni valahol a Trittkqpf.on a szarvast. Nyolci napnál hosszabb időt eltölteni egy nagy városban: már kin és szenvedés a számomra... Nincsen a világnak primadonnája, akinek nevét jobban szárnyára kapta volna a hir, mint az övét. Egy csomó ragyogó sikerű filmnek a főszerepét játszotta, de ezekben a filmekben nem a parketten táncol a hős, hanem a napnak minden percében az életével játszik Tirol és Svájc égnek meredő havasai között. Eziekben a filmekben a lavina nem trükk, hanem — valóság Ha végigmegyek vele a parkban, minden ember utánunk fordul. Suttogva mondják egymásnak az emherék: „ez ttt a Hannes Schneider." A szavainak furcsa csengése van. mint általában a hegyi emberek, nehezen és vontatottan szól. A szülei egyszerű parasztok egy kis faluban, ahol mindössze hatvannégy lélek lakik és ez az egyszerű, négy polgárit végzett paraszígyerek megdöntötte a si birodalmában a norvégek évszázados szisztémáját és megteremtette az úgynevezett Arlberg-stilust, amelyet elfogadott az egész világ. A japán kormány táviratilag hivta meg Nipponba, az Idén már a francia si-vizsgákon is ő elnökölt. Ősszel Amerikába utaetk ... Azért, hogy — ahogyan mondja — megtanítja •íelnl Amerikát... Egy paraszt^yerek a korcsmában meglátja a sítalpakat Az életéről beszél. Egyszerű szavakkal így kezdi: — Negyvenhat éves leszek tíz nap múlva, az Arlbergen, Sbudenben születtem. Ez a kis falu, a maga hatvannégy lakósával az Arlberg nyugati oldalán fekszik. A szüleim közönséges paraszt, emberek. Tiz esztendős voltam, amikor először láttam sítalpakat. Karácsony délutánján bementem az apám után a „Zur Post"-hoz címzett kocsmában, ahová egy bregenzi ur, Viktor Sohnnak hívják, fura szerszámokkal tért be Már láttam előbb is, amint keskeny lécéivel sebesen siklott a hegy oldalán. A léceket a sarokba támasztotta és mialatt forralt bort ivott én a sarokba sonfordáltam és alaposan szemügyre vettem ezeket a deszkákat. Másnap aztán bementem a falunkbeli asztalosnak, M a t h i e s bácsinak a műhelyébe és addig kunyoráltam neki, amig nekem nem adta azokat a deszkahulladékokat, amiket a szánkók talpáról lefaragott. A deszkát elöl dróttal láttam el, hátul szöget vertem bele, hogy ki ne csússzon a dpőm, az erdőben kivágtam két vékony fenyőágat és elkezdtem sielni... Ebbén az időben a síelés nálunk még ismeretlen fogalom volt és engem nemcsak a gyerekek — összesen hatan jártunk a stubeni iskolába —, hanem tanítónőm, Fräulein Hofbauer nemcsak kinevettek, hanem eszelősnek is tartottak. Egyedül az apámnak tetszett a móka és az apám szabadomra engedett. — Egész nap jártam a hegyeket . — A következő évben, ezerkilencszázegyben építették ai Arlbergen a hires Umhütte-t és Weisser tanár Ulmból meglátott sielni a magam fabrikálta deszkákon. Megtetszettem neki és tőle kaptam ajándékba az első igazi si-talpakat. Én voltam a világ legboldogabb embere ... Összeismerkedtem Sohm úrral, akit élőször láttam sielni az életemben — ő égy norvég diáktól tanulta meg a sielést — és két évvel később Voralrbergben engedélyt kaptam arra, hogy részt vegyek a felnőttek versenyén. Gyertyaszentelő Boldogaszszony napján együtt ugortam a nagyokkal és — megnyertem az első dijat. Egyik siker a másikat követte és harminc évvel ezelőtt egy derék st-antoni vendéglősnek, Schuller urnáik az az ötlete támadt, hogy az idegenforgalom emelésére központi fűtéssel kellene berendezni a szállodáját. Ebben az időben St. Anton am Arlbergen mindössze három szerény vendégfogadó és ezekben alig pár tucatnyi szoba volt... — Schüller ur hallott rólam és megkérdezte tőlem: nem lenne-e kedvem hozzá, hogy a Hotel Post-ban -r- igy hivták a szállodáját — sielni tanítsam a vendégeket. Sugárzó arccal fogadtam el az ajánlatát és teljes ellátásért és napi három korona fizetésért beszegődtem hozzá és Stubenből átköltöztem St Antonba. Harmtno esztendő — százezer tanítvány... — Tizenhat éves voltam akkor és a si-teóriá. ról, meg a pedagógiáról halvány fogalmam se volt. A legnagyobb fájdalmat az okozta nekem, hogy mint tanítónak már nem volt szabad részt vennem az osztrák versenyeken, ezért beiratkoztam a davosi si-klubba és négy éven keresztül a davosi, gründewaldi, pontresinai versenyeken mindig — de mint svájci! — én nyertem meg az első dijat. A rendszeremen huszonöt évvel ezelőtt kezdtem g<4*k>lkozni és akkcr állitolt am fel azt • szabályt, hogy szemben a norvégek módszerével, uj alapokra kell helyezni az egész sie lést. A mi terepünk sokkal meredekebb, mint Norvégiáé és akkor kezdtem hirdetni, hogy meghajtott térdekkel és hátradűlve gyorsabban lehet futni, mint egyenesen állva és előre dűlve. Ezzel a metódussal egyik diadalt a másik után arattam Rengeteget támadtak, azt mondták, hogy az én rendszerem árt a si esztétikájának, de az eredmények az egész világon engem igazoltak.' A rendszeremet, amelynek hivatalosan „Arlbergszísztéma a neve — ma már Norvégia és Svédország is elfogadták és mindenütt az én metódusom alapján sielnek az emberek. — Harminc év alatt százezernél több embert tanítottam meg sielni, hozzám jött el a belga • király is és Miklós román herceg. Az én tanít-vá nyom volt Sohacht, Németország pénzügyi diktó tora és szerte a világon mindenfelé az én tanitvá nyaim oktatják ma a legszebb téli sport híveit Igazi karrierem — ha szabad ezt a szót használnom — a háború után akkor kezdődött el, amikoi megjelent az első filmem. Ez 1920-ban történt, dt akkor már saját-siiskolám volt, mert közben a háboru után megházasodtam és önállósítottam magamat. Az első filmet — „a shl csodái'* címmel dr. Arnold Frank készítette és ennek szédületes sikere volt. A Jungfrau Jochon, a Feldber gen, Garmischban készültek a felvételek és tulzáf nélkül. mondhatom, hogy meghódítottam az egész világot. A következő évben kijött az Uj film: 'Rókavadászat az Engadinban, azután a többiek', — a sors hegye, a küzdelem a hegyekkel, a szent hegy, a fehér mámor — amelyekben a Hitler Adolffal kapcsolatban olyan sokat emlegetett Lena Riefenthal volt a partnerem és 1925-ben már husz sí-oktatót kellett alkalmaznom az iskolámban Ma harminc tanitó dolgozik nálam St Anionban. Hannes Schneider Amerikába készül. — Hat évvel ezelőtt Japánban voltam, a japán kormány meghívására huszonhét előadást tartottam a szisztémámról és hat helyen rendeztem kurzust. Ausztriában én vagyak a si-vizsgák állami biztosa, de az idén erre a tisztre meghívott Franciaország is. Egy-egy tanítóm állandóan Olaszországban, Franciaországban, Svédországban tanit. Événkint 3—400 svéd növendékem vart, tanítóim között ilyen nevek akadnak: Rudi Matt, Friedl Pfeiffer, aki az idén a legnagyobb dijakat nyerte meg, Willy Walch, Tóni Marth, közben megjelent a könyvem és közben — eltörtem a lapockámat, a lábamat, sántítok és forró iszapba pakkolnak Pőstyénben minden reggelen, napjában kétszer is. Alig várom, hogy újra a hegyek között legyek. Ma már nem vagyok aktiv, inkább felügyelek és beosztom a növendékeket, ai ősszel Amerikába megyék, — egyik tanitóm, Ofto Lang odakinn van —, hogy az amerikaiakat meg. tanítsam sielni... Paál Jób. Élelmiszerek Figaró tömbsajt fél kg 18 fillér Dobozos ömlesztett sajt 1 doboz 6 drb 48 fillér Citrom, 5 drb 24 fillér Dióbél 10 deka 34 fillér Félsovány sajt staniolos fél kg €9 fi ('ér Levestészta 2 tojásos 10 csomag 1 kg 92 fillér Csőtészta 2 tojásos 1 dobo* bruttó 1 kg 86 fillér Nápolyi 10 deka is fillér Torta ostya szegletes 3 drb 24 fillér Torta ostya kerek 6 drb 24 fillér 3stya fagylalt wafferli 10 drb 24. fillér Málnaszörp fél kg 99 fillér I.ikör, v. rum, v. szörp essencia 1 üveg 24 fillér Csokoládés drazsé 10 deka 19 fillér Akácméz 1 kg P 1,18 Szardínia 1/5-ös doboz 58 fillér Savanvu, v. erős, v. méz cukorka 10 deka 17 fillér Burgonya cukor egynegyed kg 27 fillér Csokoládés narancs halom 10 deka 24 fillér Mazsola 10 deka 15 fillér Mustár 1 üveg cca 40 deka (üvegbetét - 20) |i fillér PÁRISI NAGY ÁRUHÁZ RT. tcaaso. ctiKÖic;(S és ioss uccu wbo»