Délmagyarország, 1936. május (12. évfolyam, 108-132. szám)

1936-05-10 / 116. szám

ÍO DELMA GYÁR ORSZÁG 1936 május 10. tfyobb rátermettséggel, tudással és felkészültséggel vehessen részt a termelésben. X mezőgazdaság megmentése érdekében hozott óriási nemzeti áldozatok ellenében jogunk van követelni, hogy ez a földműves nep minél jobban sáfárkodjék a legnagyobb nemzeti vagyonnal, a földdel és azon minél többet és jobbat termeljen, különben kockára teszi a telepítési akció eredményét. Minden szakmában követelünk szakképzettséget. Védekezünk közérdekből a kontárkodás ellen. Nemrégen elfogadtunk egy törvényjavaslatot, amely az iparűzéshez követelt iparengedély megszerzését megnehezíti, csak a földművestől, aki kezében tartja a legnagyobb nemzeti értéket, amelynek szakszerű kezeléséhez a legnagyobb nemzeti érdek fűződik, nem követeitűnk soha semmiféle szakképzettséget, de tovább is megyek: nem is nyújtottunk neki alkalmat arra, hagy ezt a szakképzettséget megszerezhesse. Így érthető, hogy a kisbirtokos még mindig 20 százalékkal kevésebbet hoz ki földjéből, mint a nagybirtokos, hogy tvukja évente 50—60 tojást ad 120—130 helyett es tehene 1800 liter tejet ad 2900 liter helyett és így megértjük dr. Halásznak, az Országos flazdasági Kamara főtitkárának számadását is, aki 140 millió pengőre becsüli azt n differenciát, amellvel a kisgazdák 1934-ben elmaradlak a nacvbirtokosok mögött. — Ami most a szakoktatást illeti, nem akarok semmiféle összehasonlítást tenni más országok viszonyaival, de azok a számok, amelyekre bátor vagyok a Felsőház figyelmét felhívni, élénk fényt vetnek szakoktatásunk hiányaira. Nálunk a 12 éves gazdagyermek az eíemi iskola elvégzése után kötele« még három évig az úgynevezett ismétlőiskolába járni. Azokon a földmivesvidékeken azonban, ahol több. mint 40 tanuló jön össze, az úgynevezett gazdasági irányú népiskolák lépnek az ismétlolskolák helyébe. Ezekben az iskolákban a tanítási idő a téli hónapokban hetenkint 7 óra, amiből egy óra esik a hittanra és három-bárom óra közismeretek tanítására és a mezőgazdasági oktatásra. Nyáron azonban csak hetenkint három óra az oktatás ideje. — Géher Laios országos szaktanfelügyelő szerint ilyen isKola van az országban 1070, amelyekben 2314 néptanító végzi a mezőgazdasági tanítást. Ezek közül 1317 tanítónak sem elméleti, sem gyakorlati mezőgazdasági szakképzettsége nincs és csak 997 tanitó végzett egy négyhetes mezőgazdasági elméleti tanfolyamot, de ezektől sem kívánnak meg mezőgazdasági gyakorlatot. Hogy mit ér ez a tanítás, amikot a parasztgyermek sok esetben sokkal nagyobb tudással rendelkezik, mint a tanitó, erre vonatkozólag bátor Nagyok két szakember nyilatkozatait felolvasni. Dr. Czettler Jenő, a képviselőház volt alelnöke a kővetkezőket irja: „Sajnos, hogv ezeknek az iskoláknak nagy-része a kisgazda szakoktatásnak kérdését megoldani nem képes, mert az a négy hét, amelyet a tanitó a tanfolyamban tölt. há magának földje nincsen és így nem gyakorlati gazda, őt a gazdasági ismeretekben csak dilettánssá teszi és bizony gyakran megesik, hogv a 13—15 éves fin, aki gazdaságban nőtt fel, többet ért a gazdálkodáshoz, mint a tanitó a négyhetes kurzus elméleti oktatásával." — Dr. Berker Vendel pápai kamarás, a szegedi katolikus tanítóképző igazgatója peőig a kővetkezőket írja: „A gazdasági továbbképző iskolák többségénél rendszeres gazdasági oktatásról szó sem lehet, mert a tanitök túlnyomó részp nem rendelkezik megfelelő szakismeretekkel és gazdasági gyakorlattal." — Most nem akarok beszélni a különféle tipusu iskolák rendeltetéséről és tantervéről, csak a számukról beszélek. Csonka-Magyarországon ar. 51 iskolán kívül van még 11 úgynevezett földmivesiskola. vagy mezőgazdasági iskola és 0 téli gazdasági iskola, ugv, hogy az alsó oktatásra összesen 71 iskola van az országban. Ezenfelül van még négy gazdasági középiskola, ugv, hogy a t. ország lakossága nagyobbik felének 75 iskoláia van s ezek szerint ftőOOO földniivelásből élő lélekre egy iskola esik. Ezzel íwmben van például 4S® iparostanonciskola, ajni azt jelenti, hogy az iparból élő lakosságnál már 2000 lélekre esik egy iskola. Azonkívül van még 428 polgári, 49 kereskedelmi iskola, 166 gimnázium és reáliskola, öszszesen 1129 iskola. A lakosság kisebb felére 1129 iskola. Az országban a gazdasági képesítéssel bíró néptanítókkal együtt csak 325 gazdasági tanerő van, holott magukban a kereskedelmi iskolákban 742 tanerő működik. Az utóbbi években a mezőgazdasági szakoktatásra csak 2 millió pengő jutott közpénzekből, holott, amint már bátor voltam kifejteni, a szakoktatás mélyítésével évente 140 millió pengő többtermelést érhetnénk el, amely öszszegnek nagy része, talán egyharmada közvetlen és közvetett adók formájában az állampénztárba kerülne vissza. Back Bernát beszédéi ezután igv folytatta: — A törvényjavaslat 92. §-a fölhatalmazást ad a földmivelésügyi miniszter urnák a közületek földbírtokpolitikájánals- ellenőrzésére. Minthogy Szeged város 141.000 katasztrális holdnyi határában 69.000 hold saiát földje van, amelyből 48.000 hold kisbérietekben van bérbeadja,' engedelmet kérek, hogy még a közületi birtokpolitikával ós a tanyakérdéssel íoelalkozhassam s a koruiáiy és az •gcu t. felsőház figyelmét néhány megoldandó kérdésre felhívjam. (Halljuk! Halljuk!) Szeged város földjét az 188fi:XXII. tcikk 120. S-ában foglalt rendelkezés értelmében azelőtt csak árverésen értékesítette, mégpedig 20—25éves hoszuleiáratu kisbérletekben. A gyakorlati élet azonban azt kívánta. hogy a bérlet, amelyre a bérlő házat épített, vagy gyümölcsöst, vagv szőlőt létesített, a lejáratkor az árverés alól mentesítessék és a régi bérlőknek az üres, beépiMellen és beruházatlan parcellák az árverésen elért középárban meghagyassanak. Mert igazságtalan lett volna a bérlőt szorgalmának gyümölcsétől megfosztani. Idővel azonban azt tapasztalták. hogy még az üres parcellákat sem tanácsos árverésen ki adni. mert a kevés rendelkezésre álló föld haszonbérét a földies gazdák és nincstelenek nagy hada minden gondolkodás nélkül fölverte annyira, hogy éppen a iobbmódu gazda, aki féltette kis megtakarított vagyonkáját, nem mert árverezni és nem tudott lépést tartani azokkal, akiknek vesztenivalójuk nem volt. Ezeket a felhaitott béreket a város később kénytelen volt többizben leszállítani és a bérek most olyan méltányosak. hogv a földbaszonbérek uvabb megállapítása tárgyában kiadott 1400—1932. vámu miniszteri rendelet alapján bírói utón csal< három bérlő kérte a haszonbér mérséklését. Szeged város azonban ebből azt a tanulságot vonta le, hogy az egyedüli megoldási mód a magánúton való egyezkedés és a bérleteknek a régi bérlők kezén való meghagyása a gazdasági szakértők által megállapított haszonbér fizetése mellett. Ez az eljárás azonban egyáltalában nem felel meg a törvénynek, mert az 18S6-os törvénv ugv inlézk"dik, hogv a községi vagyon bérbeadása rendszerint csak árverésen eszközöltethetik. Ezt a törvénvt tehát, amely 50 évvel ezelőtt, a földbőség idején alkottatott, a mai gazdasági élet követelménveinek megfelelően kellene most megváltoztatni. Annak ellenére, hogy S*esH yáros inlen'ofi birtokpolitikája nagyon méltányos, mert számot vet a bér'ők érdekeivel, a tanyai lakosságnak nacvrésze mégsem tud boldogulni az úthálózat kiépitetl'nsf'cp és a nagy távolság miatt amely őket a legközelebbi falutól vagy piactól elválasztja Az Alföldön, ahol 1,100.000 lélek él tanvin, csak 697 község van, mig a kisebb Dunántúlon a községek száma 2012. tehát maidnem háromszor annyi. A központoktól 15—20—25 kilométernyi úttalan messzeségben él a tanyás elhagyatotlságáhan. magára utaltsáiban. szegénységében, megfosztva, minden belterjesebb gazdálkodás lehetőségétől, mert a termesztvényeket nincs módja a nagyon messze távolbán levő piacra vinni. Tehéntartásról nem lehet szó, mert nincs tejszövetkezet, melv a tejet átvenné, tehéntartás nélkül pedig nincs trágyázás, ugvhogv a föld termőképessége csökken évről-évre és azzal csökken a nemzet törzsvagyona is. — Gyümölcstermesztésről nem lehet szó. éppen igv baromfitartásról «em. mert nem érdemes kiépítetlen utakon egy pár tojást, vagv egy pár csirkét, vagy e.gv pár kiló gvüötnlesöt a 20 kilométernyi távolságban levő piacra vinni. Ha megbetegszik a család valamelyik tagja, alig mehet orvoshoz, mert az orvosért kocsit kell küldeni és megint haza kell vinni, ami legalább SO—100 kilométer utat jelent homokos, vagy dágvényos utakon keresztül. Sokszor későn jön már az orvosi segítség és a? orvosi tanács, mert a gazda csak akkor vonja el elcsigázott, rosszul táplált lovait a földmunkából, amikor inár a beteg állapola nagyon válságos lelt. Az orvosi tanács hiánya miatt pusztít a tuberkulózis, terjed a trachoma és ijesztően nágy a csecsemőhalandóság. Ha megbetegszik az állat, akkor nem mennek állatorvosért, mert az messze lakik és drága a gyógyszer is, amelyért külön kell megint a központba menni. így pusztul a gazda egészségileg és vagyonilag. —Ezen csak az úthálózatnak átfogó, egyslges terv szerinti kiépítésével segíthetünk, amelyhez azonban a közületnek hányoznak az anvagi eszközei Az államnak kellene ezt a feladatot és az úthálózat kiépítését vállalni és legfeljebb a fenntartást a közületekre bizni, mert az Alföldön az úthálózatnak a r">, több mint 30011 kilométer, még kiépítetlen. Ebben a tekintetben is a Dunántul sokkal kedvezőbb helyzetben van mert olt az utaknak csak egyheled része kiépítetlen. Ez volna az első lépés az Alföld felsegitésére. — A második lépés a közigazgatási központok létesítése. A törvényjavaslat 63. és 64 S-a községek és csoportos telepítések megalakításáról intéz kedik. Ez azonban csak ott vihető keresztül, ahol uj földhöz jut a garda, mert ott, ahol minden parcella már ki van adva vagv tulajdonul, vagv bérlet forma iában, nincs helve telepítésnek vagy községesltésnek. mert egyetlenegy gazda sem fogja otthagyni tanyáját, gazdasági épületeit, sokéves fáradságos munkájának eredményét, hogv ui telepen nagy költségekkel újból kezdjen házat építeni. — Mulatja ezt Szeged város példáia, amelyre most nem akarok bővebben kitérni. Szeged város központokban próbált házhelveket kiosztani s telepítést létesíteni. ez azonban nem sikerült éppen azért, mert Szeged környékén már minden föld kivan o«zlva és minden bérleten vnn már tanva. Az egyetlen mód. amellyel a tanyai lakossá)» helvzetén segíteni lehetne," az, hogy ne falvakra, vagv csoportos telepítésekre condoliunk, hanem közigazgatási központok létesítésére, hogy közelebb hozzuk mé^is a közigazgatást és a piacot a tanyához Ezeket a központokat lermészetesen a me«léyő úthálózatba kövezett utakkal kellene bekapcsolni. Olt lenne azonfelül természetesen a piac és főleg a szövetkezetek? tej-, gyümölcs-, szőlőszövetkezet stb.. hogy a gazda, ha bemegv a központba, tudja termeivényeit értékesíteni. Ez a második lépés a tanva felsegitésére — A harmadik elgondolásom volna — amely már nemcsak az Alföldre vonatkozik, hanem az egész országra — egy kisgazda-hitelakció. Olyan akrióra gondolok, mint amilven a kisipari hitelakció. A kisgazda sokszor, mivel pénze és hitele nincsen, még a legprimitívebb fölszerelést is nélkülözve kénytelen gazdálkodni. Kiskölcsönből szerezhetne be. tehenet, sertést, baromfit gyümölcsfákat. horHókat. stb. ami lényegesen hozzájárulna a termelés föllendHéréhcz és sok estben Inlnra^llithatná a gazdát. — Itt egy aktuális példára akarok rámutatni. Szeseden több ucvnevezett aszályos éviitán óriási gyümölcstermés íVérkezlk. Ezt a gyümölcstermés! 100—150,000 métermázsára becsülik, Moyt azok a kisgazdák, akiknek éveken keresztül azt tanítottuk- hogv permetezni kell. ápolni kell a gyümölcsfákat _ látva ezt a nagy termést — százával jönnek he a városba és védőszereket kérnek a permetezéshez de nem kannak semmit, mert nincsen hitelük. nir-s^n nénmi,- rtt petv kis hitelakcióval 15—20.000 P -vei lehelne ce3iteni az embereken. 15—30—40, ío r ns kisbi'elrket lehetne adni talán nem ir, készpénzben, hanem védőszerekben. ugvhogv ilyen kishitelakcjóval meg lehetne menleni az óriási gyümölcstermést. Kérem a földmívelésügvi miniszter urat — fejezte be nagy f'pvelemmel kísért beszédét —. méltó*!*«""- -« popdolatot felkarolni és már a legközelebbi budgetbe erre a célra nagyobb összeget fölvenni.