Délmagyarország, 1936. május (12. évfolyam, 108-132. szám)

1936-05-10 / 116. szám

1956 május 10 11 Addisz-Abeba elfoglalása után Irta T0NELL1 SÁNDOR A mult nyáron, mikor csak a csapatszállitáfok kezdődtek meg, de még nem volt Keletafrikában háború, három cikket irtam egymásután Ahessziniáról. Egyikben az ország általános jellegét, másodikban az olaszok céljait, a harmadikban pedig pedig a katonai eshetőségeket vázoltam. Majdnem egy esztendő távlatából érdemes szemügyre venni ezeket a cikkeket, hogy miben volt igazam, miben tévedtem, hol váltak valóra a feltevéseim 06 hol követkeeztt be as ellenkezője annak, amit feltételeztemMindenekelőtt valónak bizonyult az a jóslatom, hogy a háború október előtt n«m kezdődhetik meg. Jnnitujtól október elejéig tart ugyanis Abesz«iniában az esős évszak, amely hadviselésre egyáltalán nem alkalmas. A nagy hadműveleteknek viszont meg kell szűnni junius elsején, mert akkor megdagadnak a folyók és patakok és az utak legnagyobb része teljesen járhatatlanná válik. Az utolsó két hét hadműveleteit, amelyek Addi6z-Abeba megszállását megelőzték, valósággal ugy kell felfogni, hogy az olasz hadvezetőség versenyfutást rendezett a monszunnal A versenyben az olaszok győztek, Addisz-Abebát. még az esőr- évszak beállta előtt elfoglalták és ezzel a háború első, katonailag foriíosabb és nehezebb fejezetét lezárták. őszintén és becsületesen m*PTnllom. hogy én nyolc hónap leforgása alatt akkora eredményre, mint aminőt az olaszok elértek nem számítottam. Biztosra vettem ugyan az ola szok győzelmét, de azt, rem hittem, hogy enynyi idő alatt az abesszin hadsereg «zétes;v ők pedig eljutnak Addisz-Abebába. Ma? saua és Addisz-Abeba között a távol ság akkora, mint Budapesttől Berni? és a terep legnagyobb része alpesi jellegű, Maga a főváros is. melyet, az olaszok most. megszálltak, 3650 méter magasságban fekszik a tenger színe f«lött, Ilyen távolságok mellett és ilyen terepen az utánpótlás megszervezése és a hadtápwnalak biztosítása. maidnem az ütközetek és csaták megvívásánál is nehezebh feladatok elé állítja a hadvezetőség Azt hiszem, nem túlzok abban a feltételezésember, hogy az utolsó hónapokban minden korabattáns emberre már négy-öt olyan embert kell számítani, aki a mögöttes országrészekben és a hadtápszolgálatban volt lekötve. Ha keresem az okokat, amelvek az olaszokat ezekhez az eredményekhez segítették, a régi értelemben vett katonai ténvezőkön kivül a rettenete? technikai ségnek felkészültteket repülőgépek segítségével élelmeztek. Ál» landó repülőgép-forgalom volt az előretolt csapatok és a hadtápállomások között. Könnyű elképzelni, hogy milyen aránytalanság áll fenn két ellenfél között, melyeknek egyike igy van felszerelve, a másiknál pedig az élelmezés és utánpótlás olyanformán működik, mint Európában működött a tizennyolcadik század végén. De még igy is, a sikerei megtartásának ögvik előfeltétele volt, hogy az olaszok kel! a legnagyobb jelentőséget tulajdonitanom. Viszonylag ekkora, műszaki felkészültséggel még eddigelé hábornt eehosem viseltek. Amig szegény abesszinek mez^láh talpaltak szá/meg száz kilométereket, az olaszok egész hadosztályokat motorizáljak. Olaszországi tartózkodásom alatt mutattak nekem olyan repülő-felvételeket, amelyek egy motoros hadosztálynak, tehát négy teljes gyalogezrednek, a hozzávaló tüzérségnek, műszaki crapatoknak és trénnek az előnvomula'st. ábrázolják: Négy-ötszáz méter magasságból a képek olyanok, mintha, bádogpoloskák óriási tömege hemzsegne a füveg fensíkon. A bádogpoloskák fölött pedig a lengőben rajzanak a repülőgépek. Hogy ezek mit végeztek az abesszin háborúban, azt, mi, akikot a trianoni békeparancs eltiltott a. katonai repüléstől, jóformán meg sem tudjuk ítélni. A repülők bombáikkal és gépfegyvereikkel nemcsak az ütközetekbe avatkoztak bele döntő mVlon, hanem nagyon fok etetbeu egész vagy csijjtlespáratlan energiával láttak az útépítésnek. neki Az előnyomuló csapatokat nyomról-nyomra utépitő munkások követték és ma sok száz kilométer hosszúságban utak kígyóznak ott, ahol azelőtt legfeljebb teherhordó állatok által járható karavánösvényeken bonyolították le a forgalmat, Egyben nem tévedtem Megjósoltam, hogy az olaszoknak ahhoz, hogy komoly eredménvt érjenek el, legalább félmillió embert mozgósítani. kelt Gyarmati háborúban ez eddig soha nem hallott, szám. A valóságot nagyon megközelítettem, mert az olaszoknak jelenleg öt hadtestük, egy külön hadosztályuk és huszonhárom nagyobb kötelékbe be nem osztott zászlóaljuk van az abesszíniai harctéren. Katonai dolgokhoz értő emberek kiszámíthatják, hogy ez a katonái erő nem állhat messze az általam feltételezett, félmilliótól Ebben a számban azonban nincsenek benne a mesteremberek, akiket szintén ezrével vittek le Abessziniába, hogy a seregek ne legyenek minden szükségletükben európai utánpótlásra kényszerítve. Véletlenül én azokat a heteket töltöttem lent Olaszországban, amelyek egybeestek az olaszok első igazán nagy katonai sikereivel Amba. Aradam, Amba Aladzsi, Enderta —, de egv úttal a nagv szankciós feszültség idejével 'is. Ilyenformán a magyar közönsé? nagy átlagánál kissé közelebbről volt alkalmam betekintést nyeriyi a háborús Olaszország éle tébe és ezen az alapon is megérteni, hogy a, szankciók miért mondtak csődöt. Mert hogv csődöt mondtak, az kétségtelen. A legfontosabb ok kétségtelen külpolitikai természetű: Amerika nem vett tudomást a szankciókról ég vígan szállította a petroleumot. Franciaország pediar csak vonakodva követte Nagybritanniát a népszövetségi megtorlások utján, mert nem akarta a, Ném^tországggal szemben értékes olasz barátságot elveszteni. A másik ok az olasz nép Iffénptelensépében leli magyarázatát. Olaszországban a klimatikus viszonvok folytán a nép széles rétegeinek sem táplálkozás, sem füté^. pem pedig lakás tekintetében nincsenek olyan igényei, mint nálunk. Az átlagos olasz, különösen délen, jóformán az uccán él és ha. megvan a makkarónija, olaja, bora és egy kis tengeri hala, amit tulajdon földje és vize magterem, teljesen ki van elégítve. A harmadik ok az. hogv az olasz népbe sikerült hihetetlen propagandával beidegezni, hogv akármi történik is, most ki kell tartani, mert ettől függ Olaszország nagysága és a jövő generáció sorsa. Pedig voltak válságos napok, mikor minder. egy hajszálon látszott, függeni. Az egjwptom— libiai határon farkasszemet néztek az angol és, olasz csapatok és katonai szakértők mindkét oldalon számítgatták egy fegyveres konfliktuí eshetőségeit. Szerencse, hogy ez a konfliktus i be nem következett. De Olaszországban a han| gulat olyan volt, hogy álltak elébe. Élénk emi lékezetemben él, amit egy olasz orvostól hal| lottam: | — Az angolok háborút akarnak? ... Tessék megpróbálni! Nekünk ö'czer hadirepülőgépünk j van a félsziget déli részén. Hat órával a had; üzenet után Málta nincs... Kitűnőbb célpontokat. az angol csatahajóknál elképzelni sem lehet. Azt mondják, hogy elzárják a szuezi csatornát? ... Micsoda tévedés! A szuezi csatornát ml zárjuk el ugv, hogy a keskeny csatornában repülőbombákkal elsűlyesztünk egykét. angol hajót, Az angolok majd mehetnek egész Afrika, megkerülésével Indiába... Abe«.zsziniában mi már függetlenek vagvunk az itthoni utánpótlástól. Elég emberünk, elég me*i teremberünk van lent, vannak gyáraink és javító műhelyeink, esztendőkig ki tudjuk tartani, ha muszá j... Nem mondom, hoev ez az elképzelés mindért tekintetben helyes, de kifeiezri az olasz polgár ság elszánt gondolkozását. A legfőbb okát, amiért az angol—olasi konfliktus elsimulhatott, én abhan látom, hogv rem volt igazi ok az összeütközésre. Az olasz szomszédság az abesszin szudán1 határon Angliának lehet kényelmetlen, de nem ok a háborúra. A népszövetségi elv tiezteWho», tartása és érvénvesitése. lehet igen magasztos valami, de szintén nem ok a háborúra, még akkor sem. ha a négus szakállát kell megvédelmezni. Ami pedig a Tana-tó meséjét illeti, amely annyira népszerű lett itt mifelénk, azzal végül is le kell számolni, hogy — meSe Azt mesélték tudniillik a mi földrajzi szakértink. hogv a Tana-tóból ered a Kék Nilus, ameW Grand Hold DRISI0L Teljesen ujjonan átalakitva. Minden komfort. Tengerre néző balkonos szobák. — Magyar vezetés — Kitűnő magyar konyha, diétás étkezések is. Mérsékelt árak. Felár nélküli lira kiutalások. Részletes felvilágosifás és prospektus, szobarendelés : Neu Ernő banküzlet Utazási iroda. Szeged, Széchenyi tér 6. sz. o o 29