Délmagyarország, 1936. május (12. évfolyam, 108-132. szám)

1936-05-10 / 116. szám

1936 május 10. DÉLMAG YAROkSZACi © Férfi holttestet fogtak ki a Tiszából (A Délmagyarország munkatársától.) Szómba-* fon reggel arról értesítették a tápéi vámházból' a szegedi rendőrségei, hogy a vámház közelében a Tiszából egy férfi holttestét fogták ki. a halá­szok. Rendőri bizottság szállott ki a helyszínre. Megállapították, hogy az illető már hosszabb ide­je lehetett a vízben, a holttest már erősen osz­lásnak indult.. Ruházata után ítélve egyszerűbb ember lehet. Semmiféle külsérelmi nyomot, ami erőszakos halálra engedne következtetni, nem ta­láltak rajta. Zsebeiben iratok nem voltak és igy személyazonosságát megállapítani nem sikerült.. Nem lartják azonban kizártnak, hogy az illető azonos Bakacsi István földművessel, aki egy hó­nappal ezelőtt tünt el lakásáról ós valószínűleg! akkor öngyilkosságot követett el. Bakacsi a szénit tanuk szerint eltűnése után a Maros partján kóbo­rolt, lehetséges, hogy a Marosba ugrott és a víz onnan sodorta a Tiszába? A nyomozás folyik. U| modern müjéggyár épült Makón (A Délmagyarország makói tudósitójától.) Az idei enyhe tél következtében országosan jelentkező jegel látási gondok Makón radikális megoldást nyertek. Egy tőkeerős helyi érdekeltség uj mü­jéggyárat állított fel. A teljesen modern beren­dezésű ammóniák hütőrendszerü 40.000 kaloriás müj cggyárnak napi közel egy vagon termelése, a már meglevő régebbi jégelőálKfó üzemek mel-< lett nemcsak Makó, de a közvetlen környék szük­ségletét is fedezni tudja. A Kristály müjéggyár kft. cég által létesített és a város szivében felépített müjéggyár teljes berendezése Makón készült s a Kucses Károly cég építette olyan sikerrel, hogy bár a berendezést vállalásakor 12 óránkint 30 métermázsa jég elő­állítására vállalt kötelezettséget, az első gyártási napon 24 óra alatt 90 métermázsa nagy szilárd­ságú és kiváló hütőképességü jég volt a gyár teljesítménye. Makónak jéggondjaí ezek szerint már nin­csenek s bizonyára sokáig nem is lesznek, 6Őt a belső fogyasztás olcsó és kitűnő jéggel való ellátásán tul, amennyiben arra szükség mutat-« kozna, a makói jéggyárak napi 50—60 méter­mázsa jéggel a szegedi és szegedkörnyéki szük­séglet kielégítését támogathatnák. Tegyen próbái! Vegyen idus auió anód fUiő heiyhex kötött P2 aUkumuláiori. Bxatmlák és aavmenie» sxárax­elemei. Kérjen sürgősen ajánlatot a Magyar-Olasz Akkumulátor K. F. T. képviselőjétől: Gíiiek Imre autó műszaki vállalata, Szeged Kossuth L. s.-ut to. Telefon OUt 38— 55. — Eredeti amerikai Standard Motorolajok, FSS golyós- és görgőscsapáfiyak Semperit személy és ieher­pneumaiiUoh. Benzin, mo­iaíkó gázolaj sib. VOfkiM, ugy-e a szivedhez nőtt az EMERGÉ kerékpárgumi Kenyérkereső utaidcm, verőfényes túrái­don, jóban — rosszban kitérd melletted. Hétféle EMERGE gumiban válogathatsz. Egyik jobb a másiknál, mert még a leg­olcsóbb fajta is EMERGÉ, tehát tökéletes. Vigyázz! EMERGÉ védjegy = EMERGÉ miwőséj „Csak az úthálózat átfogó és egységes kiépítésével segithettik a tanya világ helyzetén" Begavóri Back Bernát beszéde a felsőházban a telepítési Javaslatról, a gazdasági szakoktatás hiányairól. Szeged földbirtokpolltikáfáról és a kisgazda-hitelakcióról »Annak ellenére, hogy Szeged birtok politikája nagyon méltányos, a tanyai laksság nagy része nem tud boldogulni" Begavári Back Bernát, Szeged felsőházi képviselője a telepítési ja­vaslat tárgyalása során általános Fi­gyelmet keltő beszedet mondott a fel­sőházban, amelyben részletesen fog­lalkozott nemcsak a javaslat birála­tával, de a magyar föld legfontosabb kérdéseivel is. Beszédében felhívta a figyelmet a tanyakérdésre és részle­tesen ismertette Szeged város birtok­politikáját és a földberlők helyzetét. A nehéz helyzet egyik legfőbb okául a kiépítetlen uthálózatot jelölte meg, amely miatt nemcsak terményeit nem tudja megfelelően értékesíteni, de egyre súlyosabb helyzelbe kerül a ta­nya egészségügye is. Az általános figyelmet keltett beszédben Begavári Back Bernát ezeket mondotta: — Feladata minden kormánynak, hogy szá­molva a népesség állandó szaporodásával, an­nak elhelyezéséről gondoskodjék, mert céltu­datos és előrelátó intézkedések nélkül a né­pesség szaporodása a tömegnvomorhoz és végered mén vhen belső forradalomhoz vagy pusztitó háborúhoz vezethet. — A népszaporulat elhelyezésére általában négy lehetőség nyílik: a kivándorlás, az ipa­rosodás. a külső telepítés a gyarmatokba és a belső telepítés. A' gyarmatokba való telepítés nálunk természetesen nem iön tekintetbe. A kivándorlás támogatását a háború előtti idők­ben a kormányaink, sainos. feladatuknak te­kintették. A kivándorlók egv része visszatért ugvan az országba és megtakarított pénzén itthon földet vásárolt, a zöme azonban künn maradt és ugv nemzeti, mint gnzdn«ági szem­pontból a hazára nézve elveszett. — Az inarosodást sokan aiánliák. Somssich László gróf is mondotta és gróf Bethlen István is ajánlotta a képviselőházban — mint a túlnépesedés elhelyezésének leg­jobb eszközét. Tény az, liogv az ipar na Svon sok embernek tud kenyeret ndni és koniunk­turális időkben a népszaporulat egv iolentős részét fel is veszi. Az iparosodás! folvamnt megindulásának azonban előfeltétele n mező­gazdaságnak már fejlettebb volta, mert primitív mezőgazdasági viszonvok mellett az ipar nem tud fejlődni. Csak magasabb mezi kultura és en­nek kapcsán a gazdaközönség anyagi gyara­podása fokozza az igényeket és támasztja a nagyobb keresletet az ipari cikkek után, ami az iparosodáshoz vezet. Az ipar mindig a me­zőgazdasággal szerves összefüggésben fejlő­dik, dc a legmesszebbmenő támogatás mel­lett is csak lassan fokozható és ennélfogva nem is képes mindig a népszaporulatot fel­venni. — örömmel üdvözlöm a törvényjavaslatnak a kisgazdák és törpebirtokosok erősítésére szolgáló rendelkezéseit — folytatta Back Ber­nát —, amelyek a mai állami és társadalmi rend védőgátját szélesitik, de aggályosnak tar­tom a törvényjavaslatnak 7.. 8., 9.. 10.. 13. és 29. szakaszait, mert megsértik a magántulaj­don elvét, amennyiben a birtokos^ leadott föld­jéért nem kap teljes kártalanítást, hanem kénytelen egv részét, harmadrészét annuitás­ban eladni, amelynek értéke nagyon proble­matikus. De nem fogadhatom el a 29. szakasz­ra vonatkozólag az egyesitett bizottságok által benvujtott módosító inditvánvt sem, meri eszérint csak a 8. §-on alapuló átengedések­nél volna fizetendő készpénzben az egész kár­talanítási összeg, a többi kategóriákban meg­maradnának az eredeti javaslatban szereplő rendelkezések, úgyhogy ezáltal egy semmivel rom indokolható igazságtalanságot iktatnánk törvénybe. Helvesebb lett volna, vagy talár az egyetlen helyes ut lett volna nem kivétel! tenni! hanem az annuitások értékállandóság.^ valami módon biztosítani. — Nem tartalmaz a törvényjavaslat sem miféle intézkedést a többtermelés és a földho znm emelése érdekében. Ahhoz, hogv az ál landónn növekvő mezőgazdasági la' -'ágnál földet és munkát adhassunk, ahhoz, liogv mi nél több ember élhessen nagyon szűkre sza boti, mezőgazdasági művelésre alkalmas te­rületeinken. amelvek nagv diszproporcióbar állanak a földművelő lakossá? számával, ok­vetlenül szükséges, hogy a kisgazda tanul ion meg minél kisebb parcellán családjával e'.ívűit tisztességesen megélni, mert ezáltal több embert tudunk földhöz Juttatni. Hogv 07. elérhető legyen, mindenekelőtt a földmiiveso'ztályt kellő szakok­tatásban kell részrMtPni. hogv nn-

Next

/
Thumbnails
Contents