Délmagyarország, 1936. május (12. évfolyam, 108-132. szám)
1936-05-17 / 122. szám
T936 máfus T7. n £ r; m a g y a r o r s z ä g Szivárványok a Dugonics-téren (A Délmagyarország munkatársától.) Még 4 Szivárvány-vem alsó szakaszának ismeretes rendezésénél is elsőrendiibb feladat volna a Belváros egyef elbánvagolt uccáinak és tereinek sürgős rendezése. Nem egyizben tettük kifogás tárgyává az Arany János-uecai állapotokat. Ennél áz uccánál az a helyzet, hogy sem. taxi. sem, konflis nem vállalkozik arra.' hogy behajtson, hacsak nem akarja kitenni jármüvét tengelytörés veszélyének. Az ucca lakói évek óta. instanciáznak, de ezideig nem értek el eredményt. A Dugonics-tér északi szakaszán lakók is állandóan panaszkodnak az ott uralkodó leheleden állapotok miatt. A Dugonics-tér al6Ő szakasza, amely az egyetem épülete előtt terül el, parkírozott és rendezett felső része azonban, amely a Kálvária-ucca és a Dánincca közé ékelve fekszik, annál elhányagoltabb. Kövezete hepe-hupás, parkja elzüllött és kiégett, a bokrok és fák porosan bóbiskolnak benne. A park mellett elvezető járdaféle mellett gazdagon burjánzik a gyom. mintha nem is a Belvárosban volna a tér, hanem valahol — Gerlogubi mellett. Ott, ahol a Petőfi Sándorsugárutról burokvágány szalad be a térre, szemétkupacot, alapított valaki, talán egy uccafeprő. A szemétkupac nap-nap után növekszik, ha így halad, nemsokára kiér a Tisza Lajo6körutra. A Dáni-ucca sarkán is szerénykedik egy kicsiny szemétdomb, a két kupac vetélkedik egymással. Egyelőre az első vezet, de napok kérdése és már a Dáni-uccai is előtérbe nyomulhat... A tér lakói két esztendővel ezelőtt hosszít utánjárással elérték már egyszer, hogy nem használták a teret szemétlerakodásra. Két évig nem is volt baj, mig most ismét megkezdődött a szemétgyűjtés ós ezzel egyidejűleg a lakók futkározása a helyzet orvoslása végett. Azonban a szemetet senki sem akarja vállalni. A Köztisztasági Hivatal kereken kijelentetfe, hogy nem az ó szemete a Dugonics-téri kupac. Lehet, hogy privát szemét, magántulajdon. — még is el kell onnan takarítani, még akkor is, ha a Köztisztasági Hivatal ezzel összeütközésbe is kerül a valódi tulajdonossal... Tegyen próbái! Vegyen autó anód füiő heiyhex köiöii P2 akkumulátort. idus sxaímláU és tavmenies *%áva%eletnei. Kérjen sürgősen ajánlatot a Magyar-Olasz Akkumulátor K. F. T. képvise.öjétöl: Glück Imre autó műszaki vállalata, Szeged Kossuth L. s.-ut 10. Telefon aut- 38—55. — Eredeti amerikai Standard Motorolajok, FAS golyós- és gSrgőscsapágyak Semperit személy és iehev~ pneumaiikok. Benzin, moiatkó gázolaj s<b. olyan a kerékpáros utja EMERGÉ kerékpárgumin. Rugalmassága, ellentállóképessége és tartóssága még a legrosszabb utakon is derekasan helyt áll. Hétfajta EMERGÉ gumiból válogathat minden szaküzletben. Vigyázz! EMERGÉ védjegy* EMERGÉ minőség JAVULÁS HELYETT ÍNSÉGRŐL számol be a szegedi kamara évi jelentése A gazdák vásárlóképtelensége a kisiparosokat is az ínség szélére sodoria — A vállalatok nehéz helyzete a méltánytalan tarifapolitika miatt (A Délmagyarország munkatársától.) A kereskedelmi és iparkamarák közül elsőnek a szegedi tette közzé 1935. közgazdasági viszonyairól szóló jelentését. A jelentós egy nagy ós a kerület szempontjából sajnálatos ellentétnek a megállapításával kezdődik. A kormányjelentések statisztikai adatai, a Nemzeti Bank megállapításai, a különböző szabad érdekképviseletek jelentései azt mutatják, hogy a mult esztendőben a konjunktúrának lefelé irányuló görbéje nemcsak megállott, hanem emelkedő irányba tolódott el. Emelkedett a vasúti és postai forgalom, emelkedett a legfontosabb kulcsiparosok termelése, a tömegcikkek fogyasztása, javultak az adóbevételek, ami mind nem volna a konjunktura javulása nélkül elképzelhető. Ezzel szemben azok az ipari és kereskedelmi vállalatok, melyek a kamara 1935. évi jelentéséhez az adatokat szolgáltatták, majdnem mind a panaszok sorozatát tárják fel és szomorú megállapításaikat igazolják a kamara közvetlen tapasztalatai is. Ez az ellentmondás egyrészt a kerület általános gazdasági struktúrájában, másrészt pedig a mult esztendő időjárási és mezőgazdasági termésviszonyaiban leli a magyarázatát.. Az orszá ghatárain belül, főleg az Alföld keleti része ós igy nagyjából a szegedi kereskedelmi és iparkamara kerülete érezte meg legerősebben a májuselejei fagykárokat, a juniusi jégveréseket és a következő, majdnem aszályos jellegű nyári szárazságot. így állott elő a jelentés szempontjából az az ellentmondásszerü helyzet, hogy egyik oldalon javuló tendenciákat kell megállapítani, a másik oldalon pedig arról kell beszámolni, hogy j éppen a szegedi kamarai kerületben nagyki; terjedésű vidékek és széles rétegek fokozott j mértékben szorultak inségsegélyre. A kamarai ! kerület egyik megyéjének szókhelyéről, Szen! tesről hangzott, el az a jajkiáltás, amely a i szokottnál erősebb mértékben terelte a figyelmet az alföldi Ínségesek megsegítésének országos jelentőségű problémájára. Ezekből az állapotokból viszont az következett, hogy mig másutt a mezőgazdaság, fokozott mértékben tudott fellépni mint vásárló az iparral ós kereskedelemmel szemben, ez a szegedi kamarai kerületben nemcsak nem történi meg, hanem a gazdaközönség az uj vásárlások teljes restringálása mellett még a régebbi kötelezettségeinek is csak vontatottan tudott eleget Unni. Ez pedig annál sajnálatosabb következtetéseket váltott ki, mert a szegedi kamarai kerületnek ipara túlnyomó részben kisipari jellegű s ezek a kisipari üzemek a városokat, kivéve, majdnem tisztán a mezőgazdasági lakosságból éinek s az utóbbinak vásárlóképtelensége őket is az inség szélére sodorta. De aki ismeri az alföldi városok gazdasági és társadalmi összetételét, az tudja azt is, hogy még a városokban is a mezőgazdasági lakosság, mint vásárló és fogyasztó, sokkal nagyobb jelentőségű, mint a. Dunántulon, vagy a Felvidéken. Szórványosak az olyan iparágak, mint az állatkereskedelem ós a húsipar, amely a külföldi kivitei váratlan fellendüléfee következtében jó esztendőre tekinthet vissza. Legfeljebb a kevésszámú gyáripari vállalat között vannak egyesek, amelyeknek működés; köre tulment a lokális kereteken ós igy fiig getleniteni tudták magukat a helyi nyomasztó körülményektől. Ezeknek a gyáripari vállalatoknak van azonban egy állandó és évrőlévre ismétlődő, teljesen jogosult panaszuk: ttarifális szempontból az egész országban az ő helyzetük a legrosz szabb, mert legmesszebb esnek az ipari nyersés üzemanyagok termelő helyeitől és elszállítás esetén az ő áruiknak kell a. leghosszabb utat befutni. Uj ipari vállalatok alapítása ezért ütközik ezen a vidéken különös nehézségekbe. Pedig éppen a mult esztendőhöz ha sonló, mezőgazdaságilag rossz évek tapaszta latai mutatják, hogy csak az iparvállalat olt tudják az agrárlakosság feleslegét felszívni éT széles rétegeknek kenyeret biztosítani. A kívánalmak közül, amelyek iparosok en