Délmagyarország, 1936. április (12. évfolyam, 84-107. szám)

1936-04-09 / 91. szám

DEM AGYAKORSZAG SZEGED. SzerketzMiég: Somogyi uccu 22. I. cm. Teleion: 23-33.. Kiadóhivatal, kitlctOnkOnyvtár é* Jegvlrodai Aradi ucca 8». Telefon: 13-00. . Nyomda: Low Llpól ucca 19. Telefon: 13-Oft. ~ lavlratl é» levélcím: DélmagyaromAg, Szeged. Csütörtök, 1936 április 9. Ara ÍO fillér XII. évfolyam, 91. $z. ELOEIZETES I Havonta helyben 3.20, vidéken e* Budapettcn 3.00, kUllOMOn • 4U pengő. — egyes MAm Ara hélUO» nap ÍO, rátér- é* Ünnepnap 1« <Uá. 111rdelétek felvétele tarifa azerlnt. Megjelenik hét« '.;v*»rlével napo^a.reggel, A katolicizmus ellenségei Bangha páter szerkeszti a Magyar Kultura cimen havonta kétszer megjelenő társadalmi szemlét s aki Bangha páter nevét, tevékenységét s a magyar katholicizmusban elfoglalt pozícióját ismeri, az tudja, hogy az általa szerkesztett társadalmi és tudományos szemle kifogástalanul és hiánytalanul katholikus szellemű s a katholicizmusnak nem tévedő és el nem tántorodó sajtóorgánuma. A Magyar Kultura ár s 5-i számában, melyben egyébként M u .1 t y á n István Ítélőtáblai tanácselnök „Az Alföld lelke" cimen irt magas színvonalú vezetőcikket, a Távlatok rovatban egy kis közlemény jelent meg, melyet egész terjedelmében ideiktatunk. Német püspökök erélyes megnyiltkozásai. A szólásszabadság nagyfokú, sokszor erőszakos korlátozása sem tudÍ

'a megakadályozni a német püspöki : a r t abban, hogy a katolikus igazságoknak és érdekeknek kifejezést adjanak. Igy legutóbb a münsterí püspök egyik nagy feltűnés keltett beszédében a következő kijelentést tette: „A német birodalomba« vannak friss sírok, amelyekben azoknak a hamvai nyugszanak, akiket a katholikus nép a hit vértanúinak tart, mert életük Isten és haza, nép és Egyház iránt a leghűségesebb kötelességteljesítés bizonyságát adta és mert a homály, mely haláluk körülményeitfedi, még mindig nem oszlott el." — Alfréd Rosenberg, a német világnézet nagymestere az utóbbi időben újra mozgolódik s támadásai célpontjául a katolikus Egyházat és elsősorban Faulhaber biborost választja. A támadás annyira alantas és útszéli, hogy közelebbi körülírása nehezünkre esik. A biboros sokáig hallgatott, ami Rosenberg harci kedvét csak annál inkább növelte. Most végre jónak látta a biboros is néhány páratlan mondatban a helyes feleletet megadni. A müncheni dómban, amikor éppen 25 éves püspöki jubileumát ünnepelték, a zsúfolásig telt templomban a következő szavakkal válaszolt Rosenbergnek: „Van egy ember, Alfréd Rosenberg a neve, aki könyveiben a müncheni érsektől minden tiszteletet és becsületet megtagadott. Ennek az urnák azt válaszolom erről a helyről: ha a müncheni érsek valaha is kegyeibe jutna ennek az embernek, akkor még a sírban is szégyelnie kellene magát." Most pedig az olvasó figyelmébe ajánljuk azt a rövid lélekzetü polémiát, melyet az egyik, magát katholikus szelleműnek nevező szegedi napilappal pár hét előtt folytattunk. Ez a polémia egyik vezércikkünkből sarjadt ki, amelyben nagyobb figyelmet kértünk azon előadások számára, melyek komoly tudományos felkészültséggel s kétségtelenül az előadó s az előadások rendezőinek akarata ellenére és szándéka nélkül, de mégis alkalmasakká váltak olyan hangulatok kialakítására, melyek a nemzeti szociálizmus elvei és módszerei számára teremtenek a kritikátlanabb hallgatóságban együttérzést. Milyen fölénnyel csapott ránk akkor a katholicizmus szegedi szócsövének méltóságát és tekintélyét magára öltő újság s miiyen tétovázás, mennyire minden gátlás nélkül áll a nemzeti szociálizmus szellemének védelmére, sőt magasztalására. Már akkor rámutattunk arra, hogy milyen tájékozatlanság, milyen kritikátlanság üli orgiáit ebben a magasztalásban: a k a t h o 1 ik u s sajtóorgánum a katholicizmus legnagyobb ellenségét védi és magasztalja csak azért, mert az antiszemitizmusban találkoznak egymással. A szegedi katholikus sajtóorgánum az antiszemitizmus fájától nem látja meg a katholicizmus ellenségének erdejét. Ez a kis cikk, melyet Bangha páter szemléje közöl, most nemcsak a mi álláspontunk helyességére vet fényt, de árnyékot vet a katolikus sajtóorgánum katolikus-ellenes állásfoglalására is. A német birodalomban vannak friss sirok, melyben a katolicizmus hitének vértanúi nyugodnak, — mondja Bangha páter szemléjének cikke s akadhat-e nemcsak katolikus sajtóorgánum, de katolikus hivő, akadhat bármily vallású tisztességes ember, aki e sirok áldozatai gyilkosainak eljárását, véres szellemét magasztalni merészeli? Alfréd Rosenberg a német katolicizmus s ezen keresztül a világ katolicizmusának egyik legelszántabb és legártalmasabb ellensége, — akadhatnak-e nem pogány, nem eretnek, de katolikus lapok, melyek Alfréd Rosenberg katolicizmust üldöző politikai szellemét, államerkölcsi felfogását, a német sírokhoz elvezető rendszerének és módszereinek lelkiségét tömjénezik, ennek a szellemnek és ennek a rendszernek eljövetelét siettetik s bunkóval támadnak azokra, akik őrt állva a szellem tisztasága s a lélek szabadsága mellett a romboló árviz közeledésének veszélyére figyelmeztetnek? Faulhaber biboros még a sirban is szégyelné magát, ha a katolicizmust üldöző mai német szellem reprezentánsának kegyeibe jutna, de szégyelné magát a sirban akkor is, ha a katolicizmus lelki tartalmának és szellemi irányának munkásai fonnának babért a hit német vértanúi legyilkolóinak kardmarkolatára. Nem tagadjuk: a katolicizmus fölmérhetetlen erkölcsi erejétől várjuk a leghatalmasabb védelmet a nemzeti szocializmus importjával szemben. Vagy megvédi a világot a katolicizmus ezzel az uj özönvízzel szemben, vagy elpusztul ebben a vizözönben a mai európai kultura minden hitével és minden vallásával együtt. Az antiszemitizmus piromániákusai gyönyörködhetnek-e abban a tűzvészben, mely az egész katolicizmust támadja s megbocsáthatnak-e a nemzeti szocializmusnak csak azért, mert az is antiszemita? Voltak idők, amikor még az apagyilkosoknak is meg kellett bocsátani, de antiszemitizmusa kieszközölhet-e bocsánatot s fogékonnyá teheti-e a katolikus lelkeket a nemzeti szocializmus számára, melyben Bangha páter lapja a katolicizmus ostorát, a katolikus szellem kártékony és ártó szándékú ellenségét látja? A katolicizmus német mártírjainak sirjai n e m-mel felelnek s mondhatnak-e akkor i g e n -t a mártirok siriainak legázolása nélkül? Közzétették a francia választ a Hitler-jegyzékre A párisi béketerv »4 szerződések nem megváltozfa'tiafatlanok, de a szerződéseket nem szabad egyoldalúan felmondan « — Új európai szeryezet 25 évre? Párti, április 8. Szerdán tették közzé a francia javaslatokat, amelyek tulajdonképen válaezul szogálnak a német emlékiratra. A francia válasz tartalma a következő: 1. Tekintettel arra, hogy a német birodalom megtagadta a locarnói szerződés szabadon ée ünnepélyesen vállalt kötelezettségeit ée katonai erőkkel megszállta a katonaságtól mentesített területet, a francia kormánynak jogában lett volna haladéktalanul intézkedéseket tenni a törvényes állapot helyreállítására, annak az ellenséges cselekedetnek a megszegése érdekében, amelyet Németorezág lépése jelentett. El akarván azonban kerülni, hogy Európát ujabb bonyodalmak kockázatának tegyék ki, a francia kormány ezt nem tette meg, hanem felkérte a Népszövetség Tanácsát, hogy állapítsa meg a szerződésszegést és a többi locarnói hatalmakkal folytatott megbeszélése eorán keresse a baráti megegyezés lehetőségeit. A javaslatokat azonban a német kormány visszautasította. 2. A német, emlékiratnak azok az állításai, ame'y«k szerint a rajnai katonaságtól mentesített területsávról szóló záradékok ellentétber állanak a fegyverszüneti egyezményben vállalt kötelezettségekkel, teljesen alaptalanok. A! rajnai katonaságtól mentesített területsáv kijelölése ve] csak ujabb német vállalkozások« kai szemben akarták Európát biztositani. 3. Egyik locarnói hatalom sem ismeri el, Hogy a francia-szovjet egyezmény összeférhetetlen volna a locarnói szerződéssel. Németország bíró akart lenni a saját ügyében. Azzal, hogy nem volt hajlandó a hágai állandó nemzetközi bírósághoz fordulni, Németország maga is beismerte, hogy jogi érve milyen gyenge lábortJ áll. 4. A locarnói hatalmak a helyzet sulyo« vot-