Délmagyarország, 1936. április (12. évfolyam, 84-107. szám)

1936-04-09 / 91. szám

2 DPI MAC,y^0RS7*0 1056 április 9. Tavaszi cipői elegánsai, tartósai,olcsó gyári áron csak vehei t Kossuth Lajos sugávui 6. sxám. * A. B. 0. tag ÍM Vároai utalványra 4 harl hitel. | ZsurkAnál ta ellenére is folytatják a mérséklet politikáját Kérték Németországot, hogy forduljon a hágai döntőbírósághoz és ezzel ismerje el a nemzetközi jog uralmát és ismerje el továbbá, hogy a rajnai kérdést nem lehet egyoldalú elhatározással megoldani. Németország azonban ezekre a nagylelkű ajánlatokra visszautasitólag válaszolt, igy tehát Németország ámbár elismeri a helyzet enyhítésének szükségességét, . bhoz a maga részéről nem akar hozzájárulni és a lotarnói hatalmai- békülékeny fáradozásai Németország részéről semmi visszhangot sem találtak. 5. Igaz ugyan, hogy Németország azt állítja. hogy béketervével határozottan hozzájárni uj Európa felépítéséhez, sa jnos azonban ez a hozzájárulás inkább látszólapos, mint valódi. A francia kormány szemében a német javaslat csak akkor bírhat kellő értékkel, na a német birodalom világosan megmondja, hogyan biztosítja ezeknek az uj kötelezettségeknek a tiszteletben tartását. K március 19-i angol-francia-belga emlékiratnak lényeges rendelkezése volt az. hogy Németország később kijelölendő területet általában nem, vagy csak korlátolt mórtékben létesíthessen erődöket Európa mai helyzetében igen nagy fontossága van annak, hogy Németország ismertesse magatartását, ennek az alapvetően fontos záradék tekintetében. Németország most semmi olyan biztosítékot nem nyújt, amely kárpótlást jelentene a katonaságtól mentesített terülel megszüntetéséért. 6. Meg kell állapítani, hogy Németország olyan javaslatokkal válaszolt, amelyek határozottan elégtelenek Európa békéjének megszilárdítása szempontjából. 7. Németország kijelenti, hogy kész ismét belépni a Népszövetségbe. Itt azonban fel kell vetni egy kérdést, hogyan képzelhető el. hogy Németország még mielőtt megoldaná azt a válságot, amelyet Németország a befejezett tények politikájával, maga idézett elő, tényleges biztosítékot adhasson arról az őszinte szándékáról, hogy tiszteletben tartja a nemzetközi kötelezettségeket? Németország belépését, olyan eszköznek tekinti, amelynek segítségével beavatkozhat más államok politikájába anélkül, hogy a német politika egyetlen lényeges eleme is a Népszövetség ellenőrzése alá kerülne. Az elleniavaslat A francia jegyzék ezután egy nvilatkozattal folytatódik, amely a francia béketervezetet foglal ja magában. Az emlékiratnak ez a fontos része a következőket tartalmazza: — Franciaország hagyományaihoz hiven kijelenti, hogy a bekét nemcsak saját biztonságával és olyan tökéletlen szerződések utján akarja elérni, amelyek mellett továbbra is megmarad a habom kockázata. Az egyetemes biztonság, a kölcsönös segélvnvu jtás, a leszerelés, a gazdasági együttműködés, az európai összefogás, a hitelforrások, a szellemi együttműködés és a népek elszánt akarata, hogy békét akarnak és nem háborút, a boldogulás rendje és nem a nyomoruságé. — ezek a főbb vonásai a béke érdekében kifejtendő ama munkának, amelyet a francia kormány a francia nép nevében előterjeszt. ALAPELVEK: 1. A nemzetközi kapcsolatok legfőbb alapja, liogv el kell ismerni minden állam jogegyenlőségét és függetlenségét, továbbá tiszteletben kell tartani a szerződéses kötelezettségeket. 2- Nem lehet tartós béke, ha a békét nem mentesítik^egyes népek váltnrő szükségleteinek, vagy ambícióinak hatályától. 3. Nemzetközi viszonylatokban nem Tehet valódi biztonságról beszélni, ha az egyes nemzetek között felmerülhető viszálvokat olyan nemzetközi tönénv alanján rendezik, amely törvénv nem minden államra egyformán kötelező. 5. A korlátozásra szűkség van a fegvverkerés terén, hogv elkerülhessék az a veszély, bogv valamely hatalmasabb nemzet hegemóniája fenyegessen más, gyengébb nemzeteket. 6. A nemzetközi téren fennálló egyenlőtlenséget a nemzetközi közösség kebelében azáltal kell kiegyensúlyozni, hogy a kölcsönös segélynyújtás rendszerét teremtik meg, a nemzetközi törvények minden megsértése ellenére. POLITIKAI RENDELKEZÉSEK: 9. Ha Európa tulnagy területnek is látszik ahhoz, hogy alkalmazzák benne a kölcsönös segélynyújtást és a leszerelés utján elérendő egyetemleges biztonságot, akkor is legalább regíonáris szövetségeket (antant) kell szervezni az európai szövetség keretében. 11. A nemzetközi tőrvénvek megkövetelik a szerződések tiszteletben tartását. Semmiféle szerződést nem szabad megváltoztathatatlannak tekinteni, de semmiféle szerződést sem szabad egyoldalúan felmondani- Az uj európai szervezetben. amelyben minden nemzet egyenlő joggal szabadon társul, minden állam kötelezné magát, a tagállamok területének tiszteletben tartására, amely határokat csak valamennyi tagállam beleegyezésével lehet módosítani. 25 éven belül semmiféle ilven módosításra irányuló kérelmet nem szobád előterjeszteni. Ha valamely illetékes nemzetközi batóság az említeti szerződések megszegését állapítja meg, megtorlások lépjenek életbe és ezek a megtorlások szűkség esetén odáig menienek. . bogv erőszakos rendszabályokat is alkalmazzanak a nemzetközi törvényesség helvreállitása érdekében, 12. Altalános európai keretben vagv regíonáris keretben társult á)lamok avégből, ho^v eleget tehessenek a kölcsönös segélvnyti ¡tágból folyó kötelezettségeiknek, haderőket tartanának készenlétben az eurónál bizottság, vagy a népszövetségi tanács rendelkezésére. GAZDASAG1 BÉKE. 16. A politikai szervezet és a politikai béke megalapozása után meg kell szervezni a népek gazdasági együttműködését. 17. Gazdasági együttműködés alapján az árucsere észszerű megszervezését kell megvalósítani. , 18. Első feladat a piacok kiszélesítése. Európa egyes vidékeinek gazdasági viszonyait különleges. részleges, vagy teljes vámunió melletti gazdasági Kapcsolatok javithatiák meg. 20 Szűkség van a nyersanyagok közös felosztására és az európai termelési feleslegek számára uj terjeszkedési területekre. Ez a gyarmatrendezés bizonyos felülvizsgálását teszt szükségessé, de nem a politikai fennhatóság, hanem az európai államok közötti gazdasági egyenioguság és hitel terén való együttműködés tekintetében. 21. Ezeknek a kérdéseknek a tárgyalását meg kell kezdeni mihelyt a politikai biztonság helyreállt. 22. A felen béketervezietben semmi olyasmi nem foglaltatik, ami ellentétben állhat a népszövetségi alapokmánnyal, vagy akadályozhatja annak alkalmazását. Szűkség esetén azonban sor kerülhet a tervezet és az alapokmány összhangba hozására. * Berlin a francia iemrzékrfil Berlin, április 8. 'A francia béketervről a „Germánia" többek kőzött ezeket Írja: — Sem az egyik, sem a másik francia okirat nem tartalmaz uj utmutató gondolatokat és nj célkitűzéseket. A cikket ezzel fejezi be: — Annyit már most is megállapíthatunk;, hogy a francia részről javasolt mesterkélt rendszer messzire elmarad a német javaslatok nagyvonalúsága mögött Anglia elöntést akar az olasz—etióp kérdésben A 13-as bizottság meqkezdf a közvel'lésf — A delegátusok addig nem* távoznak el GentbíN, em'g eredményi el nem érnek a Férfi és nfti kalapon- \ ságoke.megérkeztek. j K UNTÓ feönyvlf NITTEI B

érvényes BlTOl I I Ck ZTBEBEOZS Kárász u. 5 Genf, április 8. Szerdán ült össze Genfben a tizenhármas bizottság, hogy döntsön az olasz —abesszin konfliktus megoldása ügyében. Hogy milyen eredményeket fognak hozni a tárgyalások, akörül még nagy a vita. Az előzetes megbeszélések már a vonaton megkezdődtek Flandin és Eden között. A francia külügyminiszter Edent mérsékletre kérte, nem szeretné, ha az angolok Genfben az Olaszország elleni megtorlások szigorítása mellett foglalnának állást. Flandin attól tart, hogy ezzel megnehezítenék Franciaország munká ját. A 18- as bizottság délelőtt titkos ülésre ült ossz«. Az ülésen Eden indítványozta, hogy szerezzenek tájékoztatást arról az abesszin panaszról, amely szerint az olaszok mérges sázokat használnak. A bizottság megbizta Madariaga elnököt és A ven o 1 főtitkárt, hogy a genfi Vöröskereszt elnökével tisztázza a kérdést hogy tényleg megtörtént-e a mérges gázok ha&zné-' lata. A 13-as bizottság délután 4 órától fél 7 óráig! tanácskozott. Jogászi bizottság kiküldését határozták el a mérgező gázok használatának tanulmányozására. A bizottság megvitatta azt ai választ, amelyet az olasz kormánynak az> abesszinek harcmodora ügyéiben előterjesztett kérdéseire ad. A bízottság ezután az Olaszország és Abesszínia közötti békéltetés ügyével foglalkozott. Felkérte Madariaga elnököt, hogy lépjen érintkezésbe A1 o i s i báróval, aki csütörtökön érkezik Genfbe. A 18-as bizottság, I legközelebbi ülését csütörtökön délután tartja. Az angol genfi küldöttség sulvt helyez arra. hogy érdemes lépés történjék az olasz—etióp kérdés rendezése terén. Eltökélt szándékuk, hogy Genfet nem hagyják el, amig e téren valamilyen kielégítő eredményt el nem érnek. Eden délután Flandin külügyminiszterrel folytatott tárgyalást