Délmagyarország, 1936. április (12. évfolyam, 84-107. szám)

1936-04-05 / 88. szám

DEM flöYARORSZÄG BZEOEtt. SserketztAtég: Somogyi uccu 22. I. em. Telel an: 23.33..Klcdohlvalal, kOlcstinkOnyvtAr «* Jegyiroda: Arndt ucca 8. releíon: I3.06. . Nyomda: low LI pot ucca 19. Telefon: 13-06. « lAvlratl e» levélclmt DélmagyarortzAg, Szeged. Vasárnap, 1936 április 5. Ara 16 fillér XII. évfolyam, SS. «2. ELÖEiZETÉS: Havonta heiyben 3.20, vldéKen e* Budapesten 3.60, KUltUldtfn 6 40 pengd. — Egyet wAm Ara Mtktt» nap ÍO, vaiAr- ét Ünnepnap ÍO tilt. Hlrdeiéaek lelvítrle tarifa szerint. MerjeletolU. ne«u»l»f:tolé»ci nocoui» reggel. B halottak diktatúrája A vakságnak egy uj gyógyítási módjáról számolnak be a tudósítások: a halott szaruhártyáját kimetszik a holttest szeméből s átültetik az élő ember vak szemébe. Nem tagadhatja már az emberiség sokáig, hogy halottrabló. A mirigyek átültetése után a szervek átültetése következik. Elvégre miért van szive a halottnak, amikor az élőnek szüksége van rá? A tudomány halad s az angina pectoris kétségbeesetteit halottakból kivágott szivekkel fogják megvigasztalni,, az, akinek beteg a veséje, majd vágat magának vesét a halottakból, nem kell majd foltozni a fekélyes gyomrokat, a kórboncolók friss hullákból egészséges gyomrokat szállítanak s ügyes sebészek majd bevarrják a kiirtott rossz gyomor helyébe. Akinek a villamos levágja a lábát, nem műlábát vesz majd, hanem a halottkamrából szabat magának egy élő lábat. A halottak majd kisegítik az élőket. Minek a halottnak a sziv, minek a halottnak szem, minek a halottnak egészséges láb és erős kéz, „aki alszik, aludjon, aki él, az éljen", ha a halottak akarata tovább élhet s a halottak meggyőződése tovább vezetheti az élőket, talán azon sem lehet csudálkozni, ha a halottak uralmának leghatalmasabb eszköze — a hagyomány. A hagyomány, — ahogy Chesterton irta, — a választójog kiterjesztése, a szavazati jog megadása a legelfeledettebb társadalmi osztálynak: a halottaknak. A hagyomány — mondja tovább — a halottak demokráciája. Az élők törpe kisebbséget képeznek a halottak fölmérhetetlenül nagy tömegéhez képest. A tradíció nem nyugodhatík abba bele, hogy az élőknek ez a törpe kisebbsége, mint egy oligarchia uralkodjék a halottak ezer és ezermilliárdos tömegei felett. Az élők ezt a jogot a halállal még nem hatálytalanított születés alapján gyakorolhatják, de a demokrácia tiltakozik a születési jog ilyen birtoklása ellen, a hagyomány pedig az ellen tiltakozik, hogy egyszerűen nem létezőnek tekintsenek olyan tömeget, mely csak csillagászati számmal kifejezhető hatvánnyal múlja felül a véletlenül élők számát. A régi görögök kövekkel szavaztak, a halottak sírkövekkel szavaznak. S ebben van valami stilusos, mert a legtöbb szavazólapon és legtöbb sírkereszten ott a kereszt. A demokrácia — mondja a nagy keresztény író, — az* követeli, hogy a napszámosunk véleményét is tartsuk fontosnak, a hagyomány pedig azt kívánja tőlünk, hogy a legkiválóbbak véleményét s a legnagyobb tömegek meggyőződését ne vessük el magunktól, csak azért, mert halottak. A demokrácia nem ellensége a hagyományoknak, a hagyomány a demokráciát az élők szűk és szegényesen kicsiny társadalmáról a halottak végeláthatatlanul széles társadalmára is ki akarja terjeszteni. S elvégre ne is tiltakozzunk ellene: ha a halottak szemével nézünk, akkor gondolkodhatunk is a halottak agyával, ha a halottak friss bőrét átültethetjük a magunk kiszáradt, ráncos bőre helyébe, akkor ne tiltakozzunk az ellen sem, ha a halottak kiszáradt gondolatát a magunk friss és egészséges gondolataival akarják majd mások helyettesíteni. A politikának is vannak sebészei s a politikai sebészei sokkal előbbre vannak már az átültetések terén, mint a lecki valóbb kozmetikus-operatőrök. A sebészorvosok, — Ha igaz, — a halottak szemének szaruhártyáját ültetik át az élő szervezetbe, de a politika doktorai a halottak szemléletét. Az orvostudomány a szemet, a politika a szemléletet ülteti át. Az egyik a szervet, a másik a szerv működését viszi át a holt anyagból az élő szervezetbe. Az egyik talán át fogja majd egyszer ültetni a szivet, a másik már egész bizonyosan átültetheti mindazt, amit a költő a sziv világának nevez. S a politika sebészei a mai ember organizmusába lassankint a középkori ember szerveit ültetik át s lassankint a mai ember ötszázéves szemmel és i ötszáz év előtti érzékszervekkel tekinthet csak bele a mai világba. Egy nagy vérátömlesztésnek vagyunk tanúi, a középkor eszméit öntik át a gondolkodás és szemlélődés véredényeibe, — lehet-e hát csodálkozni azon, ha egész történelmünk visszafordul az elhagyott, sötét partok felé. A tradíció azt kivánta, hogy az élők engedjék szóhoz jutni a halottakat is, de a halottak parancsuralma most nem engedi szóhoz jutni az élőket. Volt már kor, mely visszafelé nézett s voltak félévszázadok, melyek megtétele után a haladás visszafordult utolsó fázisának startjához, de arra még nem volt példa, hogy az emberiség olyan messzire menjen vissza, vágyával és karjával olyan régmultat öleljen át, mint amilyen messzire ez a nemzedék tűzi ki az újrakezdés zászlaját. Ez a kor nem az apák, de az ősapák tradicióihoz menekül vissza s mint a tenorista a strettát, most olyan könnyedséggel akarja megismételni az egész középkort. A mi korunk nem bírja el a Metternichek demokráciáját á a XIV. Lajosok alkotmányosságát. Uj locarnói konferencia Londonban össze Franc'aorszftq vavasiata Edenhez — Szerdán ffsszefil a 13-as bizottság, a locarnói hatalmak megkezdik tanácskozásukat Az uj Briand-tervvel hétfőn foglalkozik a francia államtanács London, április 4. Az angol kormányhoz szombaton diplomáciai uton megkeresés érkezett a francia kormánytól aziránt, hogy a locarnói szerződéshez hü maradi hatalmak értekezletéi szerdára Brüsszelbe hívják össze. Edén külügyminiszter délután a küiügyi hivatalban fogadta a francia ügyvivőt ós á belga nagykövetet. A Presse Association értesülése szerint Edén kifejtette a két diplomata előtt, mivel szerdába már összehívták a 13-as bizottságot, nem kívánatos, hogy a jövő héten Parisban vagy1 Brüsszelben megtartsák a locarnói hatalmak értekezletét. A 13-as bizottság ülése kedvező alkak>m lesz az általános eszmecserére. Az Evening Standard jelentése szerint a francia békejavaslat ffatnjilja Briand tervét az európai egyesült álla/nokról. A vezérkari megbeszélések London, április 4. A Presse Association szerint a vezérkari megbeszélések valószínűleg szerdán kezdődnek Londonban, de ha az érdekelti hatalmak a hét elejére a tárgysorozatban és á^ egyéb előzetes feltételekben megállapodni nem« tudnak, akkor a megbeszélést húsvét utánra halasztják. A francia ellenterv Páris, április 4. A francia külügyminisztérium tényezői javában dolgoznak a német béketervezettel szembeállítandó francia ellen javaslatokon. A francia tervezet végleges megszövegezésére a hétfői államtanácson kerül sor. A munkálatok még' nem haladtak annyira előre, hogy milyen lesz a béketerv végleges alakja. Lehet, hogy a francia béketerv, akár csak a német emlékirat, három részből fog állani és az egyes részek Hitler javaslatának megfelelő részletére válaezoínaW majd. Biztosra vehető, hogy a francia emlékirat jogi és történeti szempontból igen erélyesen v'tábi száll a német emlékirat állításaival. A kisantant együttesen tiltakozik az osztrák lépés ellen „Az osztrák védkötelezettség bévezetése az Ansch'uss veszélyére való tekintettel részben indokolható — Bukaresti fenyegetés Magyarország és Bulgária leié Bécs, április 4. Az általános katonai védkötelezettség bevezetése — mint ismeretes — nagy izgalmat keltett a kisantant államai körében. Bécsi diplomáciai körökben szombaton délelőtt az a hir terjedt el, hogy a kisantant tiltakozását óhajtja bejelenteni az osztrák kormánynál. Afelett még nem döntöttek, hogy a tiltakozás kollektív lesz-e, vagy egyenkint fogják art az oeztrák kormánnyal közölni. Bakarest, április 4. A román lapokat továbbra is élénken foglalkoztatja az osztrák védkötelezetfcs<2{ bevezetéssé A Curentul ugy tudja, hogy a kisantant államok együttes tiltalcozó lépést tesznek. Műiden-« esetre az Anschluss veszélyére való tekintettel Ausztria eljárása, még ha törvénytelen is, részben indokolható. Magyarországot és Bulgáriáit azonban senld sem fenyegeti — irja a lap — éppen ezért minden intézkedés megtörtént olyan biztosíték elérésére, hogy Magyarország és Bulgária ne utánozza Ausztria példáját. A lap ugyt tudja, hogy a trianoni szerződés megsértése a kisantant részéről katonai visszahatást váltaná ki,