Délmagyarország, 1936. április (12. évfolyam, 84-107. szám)

1936-04-01 / 84. szám

T936 április T. DÉ( MAGYARORSZÁG 3 »Münk nincs szüksé­günk idegen jelszavakra, nálunk mindig a koim^nyos szellem uralkodott« Dr. Csekey István professzor előadása „A német vezérállamról" (A Délmagyarország munkatársától.) Az Egyetembarátok Egyesületének jogi szakosz­tálya — mint ismeretes — előadássorozatban ismertette a horogkeresztes Németország jogrendszerét. A sorozat ötödik és egy­szersmind záróelőadását kedden délután tar­totta meg az egyetem központi épületében dr. Csekey István professzor. Az előadást dr. Buza László professzor, a szakosztály elnö­ke vezette be és közölte a megjelentekkel, hogy az elhangzott előadásokat könyvalak­ban is kiadják. Dr. Cseky István „A német vezérál/am" ci­mü előadásában bevezetőképen a tekintélyál­lam kialakulásának történetét ismertette. — Nem véletlen — mondotta —, hogy a hu­szadik tzázadban a tekintélyállam éppen ab­ban a két Országban. Olaszországban és W metországban alakult, ki. amely a leghosszabb ideig tartotta meg a partikularizmust. Olasz­országban Machiavelli tűzte ki az Italia Unita megvalósításának programját, de ezt a progra­mot tulajdonképen Mussolini valósitotia meg. Németországban a szövetséges államot Bis­marck teremtette meg még pedig olyan for­mában, amelyben a dinasztikus éredekek tel­jesen összekeveredtek a szövetséges államok érdekeivel. Bismarck birodalmában az állam­hatalom letéteményese a szövetségi ianácí volt, de ebben az államalakulatban a parla­mentárizmus teljes hiánya volt észlelhető. A háború utáni összeomlásban a német biroda­lomban megbukott a monarchikus gondolat, helvébe a demokrata kormány forma lépett, amelynek a weimari alkotmány a kifejezője. — A weimari alkotmány a köztársasági ál­lamformában is fenntartotta a szöveteéri rend­szert ós az addig vezető Poroszországot tel­jesen háttérbe szorította. Németországot sohasem nevelték a parlamentárizmusra •— folytatta a professzor. Ez a magyarázata annak, hogy a liberális-demokrata korszak­ban az államgépezet a pártok tusájának a martaléka lett. Tény az, hogy Hitler az ural­mat parlementáris formában vette át. A Har­madik Birodalom tulajdonképen akkor alakult ineg, amikor Hitlert kancellárrá nevezte ki Hindenburg elnök. A hatalom átvétele után, még mindig parlamentáris uton, rövid tör­vényt hoztak, amely a törvényhozó hatalmat átruházta a kormányra. A parlament szerepe ezzel teljesen háttérbe szorult. De megválto­íott a Harmadik Birodalomban a népszavazás értelme is. A weimari alkotmány korában a népszavazást maga a nép kezde­ményezhette, Hitler birodalmában, csak a vezér rendelheti el. Csekey professzor ezután ismertette azt a tizenegy alaptörvényt, amelyen a birodalom á'lamélete nyugszik 06 amelyek a weimari államból megteremtették az egypárt-államol A vezéri állam alkotmánya a hajlékonyság te­kintetében bizonyos közeledést mutat az angol és a magyar alkotmányhoz. Abban, hogy ez az alkotmány a kormányzás szót a Vezérség­gel helyettesíti, a német militarizmus jellege domborodik ki. Foglalkozott ezután az utódlás problémájával. Ezt a kérdést, mindezideig nem rendezték, a rendezés módjára lehet azonban következtetni abból a törvényből, amely Hitlert felhatal •aazza a helyettes vezér kinevezésére. Való­színű, hogy ilyenmódon oldódik majd meg az utódlás kérdése is. — Nálunk mindig alkotmányos szellem ural­kodott — folytatta Csekey professzor — és ez a szellem nyújtott védelmet éppen az osztrák —német abszolutisztikus törekvésekkel szem­ben. A magyar alkotmány Európa­egyetlen történelmi alkotmánya, amelyhez csak az angol alkotmány hasonló. Ki merne Angliában arra gondolni, hogy az angol alkotmányt ezeknek az uj eszméknek megfelelően átalakítsa? Minden ilyen törek­vés ellen az angol nép egységesen kélne fel. A magyar alkotmány a nemzeti géniusz legszebb megnyilatkozása és a legtisztább hazaszeretet eredménye. Ez a magyarázata annak is, hogy a háborús összeomlás után a bolsevizmus el­len a magyarság ezzel a jelszóval szállt sikra: „Vissza kell térni az ősi alkotmányhoz!" Hogy mennyire rugalmas a magyar alkotmány, en­nek legfőbb bizonyítéka a felsőház reformja. Ebben a reformban sokkal hamarabb valósítot­ta meg a magyarság a rendiség uj gondolatát, mint akár Olaszország, akár Németország. A magyar alkotmány tehát nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy átvegyünk olyan eszmé­ket, amelyek kiállják a tilzpróbát és komoly értéknek bizonyulnak. A német népnek nem volt alkotmá­nyos érzéke. a német jogrendszer tulajdonképen a római jogrendszer recepciója, de a magánjog rend­szere sokkal hamarabb kifejlődött Németor­szágban, mint a közjogi rendszer. Figyelem­reméltó momentum, hqgv Németország három legnagyobb közjogásza — nem volt árja. Ez­zel szemben mi, Verbőczy és Deák népe, nem szorulunk német preceptorokra, Bizonyos, hogy a magyar sorsközösség jövője szoros kapcsolatban van az olasszal és a némettel és kétségtelen az is, hogy Hitler nagy tekintélyt adott Németországnak. Mi csodálattal és tisz­telettel hajlunk meg Mussolini és Hitler or­szága előtt, de azért nekünk nincs szükségünk idegen jelszavakra, uj életformákra, ne­künk arra van szükségünk, hogy megvalósuljon az ezeréves ? mzeti gondolat, hogy át tudjuk menteni VI Mj-j mindent tisztíh alkotmányos értékeinket egy szebb, boldogabb jövőbe. A nagy tapssal fogadott előadásért dr. Buza László mondott köszönetet az előadó­nak. Csillárt, rádiót ^errnn ^cíllórnuár Sflídl siefiedl üzletében vásá iffLICUlt bSlliaryyar rolton! Néhány tájékoztató ár 4 lángú modem ebédltfcsillár Állólámpa, modern P 17.­3.SO METEOR villamossági és Csillár-öljár R. T. szegedi Üzlete: IS KARASZ HCtA II. TELEFON. 33-7b Hedvexó fizetési eitéielek. I nló könyvecskére6 Havi bltel. Kéi/ult20 JclrakatnnU megtekintései Világmárkás ORION 2x1 rádió havi 8 pengős részletre kapható. Díjtalan bemutatás. Megkezdték a Holtzer-örökségi ügy tárgyalásai Negyven tanú kihallgatását rendelte el a törvényszék (A Délmagyarország munkatársától.) Ked­den délelőtt tartotta dr. Schwepler János törvényszéki bíró az első érdemleges tárgya­lást abban a nagyszabású örökségi perben, amelyet H o 11 z e r Dániel és H o 11 z e r Lász­ló indított özv. dr. Holtzer Gyuláné született Alberti Ella Stefánia ellen. A felperesek néhai dr. Holtzer Gyula teljes hagyatékát, amely mintegy félmillió pengőt ér, teljes egé­szében maguknak követelik és az örökhagyó végrendeletét több ponton megtámadták kere­setükben. A keddi tárgyaláson Holtzer Dániel képviseletében dr. E i s n e r Manó, Holtzer László képviseletében dr. Duschák László, míg az alperes Alberti Ella Stefánia megbízásából dr. Széli Gyula jelent meg. A kereset ismertetése után az alperes válasz­iratát ismertették, amely köze! 100 oldaion keresztül védekezik a felperesek által előadot­takkal szemben és amelyben kérte a kereset el­utasítását. A felperesek negyven oldalas elő­készítő iratban válaszoltak Alberti Ella Stefánia védekezésére. A biróság részben helyt adott Holtzer Dániel és László kérésének és ál­lításaik igazolására elrendelte mintegy negy­ven tanúnak a kihallgatását, valamint egy se­reg iratnak ismertetését és ezzel a tárgyalást elnapolta. A Holtzer-féle örökségi ügy is monstre-ügynek Ígérkezik, amely előrelátható­lag hosszú ideig fog elhúzódni.

Next

/
Thumbnails
Contents