Délmagyarország, 1936. április (12. évfolyam, 84-107. szám)

1936-04-01 / 84. szám

a per-MAGy ARQRszyo 1956 április f: EZÜSTRÓKA nagy választékban igen olcsó áron ROSMANNAL József és Kovács Ferenc, számvizsgáló: Ha­lász János, K u r u c z György, B a n y ó Lajos, Urbán István és Török Pál. Választottak ez­után még választmányi és pótválasztmányi tago­kat is, csak a titkár személyében nem tudtak meg­egyezni, emiatt a gyűlést rövidesen megismétlik. Háromnegyed hat óra volt, amikor a gyűlés vé­get ért. Miután a cehét mindenki rendben rendezte és felíratta, a gyűlés közönsége szétoszlott, egye­lek azonban még prtttryiiléft tartottak, amely csak a kés« esti órákban ért véget. Razzia a facsemeie~piacoii Elfórós indul több vidéki fakertész ellen (A Délmagyar ország munkatársától.) A fa­kertészek évek óta SZÍVÓS harcot folytatnak, hogy a ezegedkörnyéki facsemeteállományt megvédjék a pajzstetü fertőzéstől. Ez nagy­részt sikerült is és a szegedi facsemeték szá­mára ismét, sikerült a jóhirnevet biztosítani. Az exportálás is számbavehető és hetenkint fokozódik a Horthy Miklós-uccai facsemete­piac forgalma. Legutóbb a városi előljárófiági hivatalnál amiatt tettek panaszt, hogy vidékről, a szár­mazási hely jelölése nélkül hoznak be a szegedi piacra facsemetéket és ezt ugy adják el. mint Rzegedit. Tegnap dr. Temesváry László fogal­mazó egy bizottsággal végigellenőrizte a pia­cot ós a razziázásnak meg is volt az eredmé­nye. Több olyan árust találtak, akiknek nem volt sem lerakati engedélyük, sem származási bizonyítványt nem tudtak felmutatni. Szá­mosan nem jelölték meg a csemetéjüket, pe­dig miniszteri rendelet irja elő, hogy a gyü­mölcsfacsemetéket fajta szerint jelölni kell. Az ellenőrzésből kifolyólag mo6t egész sereg piaci fakertész ollen növényegészségügyi eljá­rás indul. A jövőben a piacokat rendszeresen ellen­őrizni fogják, mert ismételten előfordult, hogy idegen helyről importált, gyümölcsfacse­metét adtak el Szegeden, mint szegedi szár­mazásút. Ezzel pedig a szegedi facsemeték jó­hiinovét veszélyeztetik. A rendelet értelmében ezentúl elkobozzák a származási igazolvány­nyal nem rendelkezők facsemetéjét; eljárás indul azok ellen is, akik ilyen facsemetéket megvásárolnak. Olcsón és jól öltözködhet, ha házi szabásmintát™^ i nőjének ¡1 |cs< itóltat I Dugonics-tér 8/0. Hajnali gyűlésen, emelkedett hangulatban megalakult a szegedi pincérek egyesülete (A Délmagyarország munkatársától.) Kedden hajnalban gyűlést tartott a szegedi plncértársada­lom. A gyűlést azért tartották, hogy megalakítsák a Szegedi Pincérek Társadalmi Körét. A törekvés teljes mértékben sikerült. Két órára volt kitűzve a gyűlés kezdete, de volt három óra is, mire Tandarl Jancsi „Fregoli" megrázta az elnöki csengőt, helyesebben megko­cogtatta a borospoharat. Körülbelül hatvan pincér foglalt helyet nz asztalok körűi. Szeged minden vendéglője, kávéháza képviselve volt, a pinrértár sadnlom minden rétegének képviselője is megje­lent, az arnnyláncos föpincérektől kezdve a sza­kállas ..fro(tollklg", nkik nem mások, mint kisegí­tők... Tandarl, nz egykor hires és mulatós főpin­cér, czidőszerint szintén fregoli, a kandidáló bi­zottság nevében üdvözölte n megjelenteket, majd átadta az elnöki széket Pál fi Lajosnak, aki a legöregebb tagja a működő pincéreknek Mindez lermészetesen nem ment simán és főleg szárazon. A pincérek egyik-másika mér „mólésan" érkezett n gyűlésre és aki még szinjózan volt, az csakha­mar utolérte a többit, mert csak igy sikerült biz­tosítani az egyesület alakításához elengedhetetle­nül szükséges emelkedett hangulatot. Felolvasták az alapszabályokat, ami szintén nem ment simán. A leghosszabb fregoli elhatároz­ta, hogy mindenáron ellenzéki lesz és igy minden pontnál felállott és különvéleményt jelentett be, végül is azzal fenyegették meg. hogy rendőrrel vi­tetik el, ha tovább is akaratoskodik. Az idő pedig egyre mult, már kibujt a nap is, a gyűlés egyre tartott még. Tekintettel az idő előrehaladott voltá­ra, valaki indítványozta, hogy térjenek át a »őrre. Az indítványt egyhangúlag eífogadták, ezúttal és először az „ellenzék" sem jelentett be különvéle­ményt. Már megindult nz ucca forgalma, amikor hozzáláttak a tisztikar megválasztásához. Gz Hiánylag vita nélkül zajlott le. Elnök lett: Pa tat Lajos, a Hungária igazga­tója, alelnök Angelmayer Artúr és Kincsei T^ajos, pénztáros Várkonyi Gábor és Ba­logh János, ellenőr: Rosner Sándor, Pál­völgyi I.ajos, Bálint János, jegyző Pethő Cvukífs ÉS egyéb táminős^gü fért! rl'vat kalanok nary választékban fóliáik Testvéreknél, Csekonics u. 32 liölgy fodrászszalonban, Széchenyi tér 2 ss Tartós ondolálás „LADY" leírszakmerflbben olaípakoMsfial csak a yJWBi^^H^ • • Az Iparos leghűbb támasza 4» DELHA6YAK0RSZAG B — - - M M. — •_ Modern szabás, elegáns öltönyök, felöltök, raplSnok DáVaSOl fZOVeteK, KRIER-nélr mauza» tér 5. A Mars üzenetét rádión fogta fel M. A. van Eyesle, a világhírű asztronomus Április 1. A Vág szigetén, ahol éjjelenkint rá­diumban gazdag gázok törnek elő a föld mélyé­ből, immáron három hónap óta dolgozik cement­ből készült hermetikusan elzárható laboratóriu­mában M. A. van Eyesle, a setten-i csillag­vizsgáló intézet tudós tanára. M. A. van Eyesle nevét ismeri a tudományos világ. A csillogó sze­mű, ötvenbe hajló, mindig elegáns lett származá­sú asztronomus évekkel ezelőtt egy magaszerkesz­tette hangszórót mutatott be az oxfordi egyetemien és ebből a hangszóróból különös melódiáju mu­zsika hangjai törlek elő. A kontinens és Amerika lapjai sokat írlak akkor a kísérletekről, a han­gokról, tudósok állapították meg, hogy azok az éter zenéjét közvetítik. M. A. van Eyesle folytatta kísérleteit és egy éve sincs annak, hogy a Carnegie-egyetemnek jelen­tést tett arról, hogy azok a hangok, amelyeket ed­dig az éther muzsikájának tartottak, nem az étherből jönnek a földre, hanem H Marsról indul­nak el és szerinte a Marsnak valamelyik titokza­tos lakója küldi üzenetét a főidre. M. A. van Eyesle megállapítása a szenzáció erejével hatott, különösen amikor a sottensi pro­fesszor kimutatta, hogy a hangokat legjobban új­hold táján lehet felfogni és azok legerősebbek ott, ahol gazdag rádiumtartalmu források bugyognak a földből. A Carnegie-egyetem Jelentős anyagi tá­mogatása mellett M. A. van Eyesle labortóriumot épített magának a pöstyéni Vág-szigeten és ebben a cementből készült laboratóriumban elhelyezte nemcsak azokat a műszereket, amelyeket maga konstruál!, hanem azokat is, amelyeket Piccard professzor, a sztratoszféra hőse boosájtott ren­delkezésére. Kedden kevéssel ebéd után engedélyt adott M. A. van Eyesle tanár arra, hogy kísérleteinek ta­nuja legyek. Rajta kívül én vagyok az első ide­gen, akinek módjában állott hallanom azokat a hangokat, amiket a Marsról küld egy titokzatos teremtmény — ember, va^y más valaki, ki tud­ná eat vájjon megmondani — a mindenségiek arra I a parányi golyóbisára, amelyet földnek nevezünk. A cementből készült kupolaalaku laboratóri­um közepén hatalmas, mintegy hat méter széles rádiókészülék áll. Jód-allumlniumból készültek az egyes alkatrészei. Sötétben a készülék világit. A pöstyéni források gazdag rádiumtartalma foszfo­resakál a kis teremben. A professzor beállítja a hangfelvevőt. Titokzatos hangok törnek elő a hangszóróból, a hangok néha bömbölnek, oéha ar­tikulátlanokiká válnak, néha lágyak, akár a leg­andalitóbb muzsika. — Eddig a hangokat nem tudtuk megfejteni — mondja M. A. van Eyesle —, most azonban rá­jöttem arra, hogyh« "z egyes hangokat lefotografá­lom, akkor A hangosfilm vetítőgépén összefüggő beszédet kapok. A nyelv még ismeretlen előttem, de találtam már összefüggő szavakat. Ez a szó: Ysilyrpa akom, gyakrabban fordul elő. Van­nak szavak, amelyek c^nk- magánhangzókból ál­lanak, másokban viszont túlteng a sok mással­hangzó. Ma még tilók számunkra a Mars üzenete, de hiszem, hogy hamarosan elérkezik az idő, ami­kor a rejtélyes Ysilyrpa akom üzertetét megértik a föld lakói... Paál Jób.

Next

/
Thumbnails
Contents