Délmagyarország, 1936. április (12. évfolyam, 84-107. szám)

1936-04-12 / 93. szám

To>r> ápriüs r.>. 0PIMAGVARORS7HC' A házadómentesség, a pincelakások és a szociálpolitika Irta T»t. LANDES BERG JEN« Általánosan ismert az a harc, melyet a város Illetékes tényezői a szegedi házadómentesség megadásáért indítottak és folytatnak. A szegedi kereskedelmi és iparkamara még a múlt év derekán, amikor a fővárosra érvényes házadómentességi rendelet megjelent, kellően indokolt felterjesztésében kérte a házadómentességBek Szeged városára történő kiterjesztését. E fei terjesztésében reámutatott a kamara arra. hogy azok az okok, melyek a rendeletnek kiadását a fővárosra nézve szükségessé tették: Szegedre is teljes mértékben fentállanak Felterjesztésében reámutatott a kamara arra is, bogy a munkálatoknak elvégzését, az általános közszempontok mellett különösen sürgőssé és ak tnálissá teszi az a sajnálatos körülmény, hogy többszáz építőiparosa és az M iparhoz csatlakozó iparágak művelői iigyszólván teljesen munkanélkiil szűkölködnek. A városi mérnökség hivatalos megállapítása szerint u elmúlt év derekáig egyetlen egy uj épület építésére sem kértek épitési engedélyt a város belterületén. Ez a szinte példátlanul álló munkahiány, amely az önálló iparosok egész sorának anyagi megrendülésével fenyeget, a szóban levő építkezések megvalósítását és annak sürgősségét mi»deii>ekfelett indokolja. Hivatkozott a kamara egy kivételesen szegedi körülményre is, amely a városban modern lakasok építését teszi szükségessé. A Tiisza folyó mellett felépült Szeged fekvése annyira mély, hogy a folyó vize még normális vízmagasságnál is magasabb. mint a védtöltésen belül fekvő városnak legtöbb területe. Köztudomásúlag 1879 után a királyi biztosság az árviz elleni védelem céljából Szeged belterületének az úgynevezett eszményi nívóra való feltöltését rendelte el Ez a munkálat azonban a nagy költségre való tekintettel csak a város legbelsőbb részein, valamint a közutakon, sugárutakon lett végrehajtva. A városnak ezen a részén is maradtak azonban olyan épületek, amelyek a régi nívóra vannak építve, vagyis a mai «ír.aszintnél 8—4 méterrel mélyebb gödrökben állanak. Az ilyen természetű adottság folytán a talajvíz a régi épületeket — úgyszólván kivétel nélkül — annyira ellepte, hogy az ezekben levő lakások egészségtelen, nedves, fertőző állapotban vannak. Ezeknek a vizes lakásoknak száma egy néhány év előtti hivatalos felvétel szerint körülbelül 3500. Mindezek előrebocsájtása után a kamara fe'.'írjesztésében azt kérte, hogy a kormány a fővárosra érvényes adómentességet Szegedre is terjessze ki olymódon, hogy 15 évre terjedő teljes adómentességet és ezen tol további 10 évre terjedő 75 százalékos rendkívül házadómentességet engedélyez: a) a Tisza folyó és a Tisza Lajos-körut által határolt területeken emelt uj épületekre; b) a városi szabályozási vonalnál kijebb vagy beljebb álló épületek helyére emelt uj épületekre: e) a város területén, illetőleg Újszegeden épített családi házakra A kamara ezt a felterjesztését megküldötte a pénzügyminiszternek és a kereskedelemügyi miniszternek, pártoló felterjesztés megtétele céljából a város polgármesterének is, Ez még a mutt év áprilisában történt. Amikor azután az akkori kereskedelemügyi miniszter Szegeden tartózkodott és az építőiparosok küldöttségét fogadta, ezek hasonló irányú kérelmére a miniszter azt az u'asitásl adta a kamarának, hogy felterjesztését isnién'li« meg. Ez a mult év májusában meg is törte»*. A kamara többrendbeli felterjesztéséneik eredménye eddig nem mutatkozott. Márciusban azután dr. Kertész Béla a Hsgyülésen napirend előtti felszólalásában tette szóvá a házadómentesség ügyét. Kifejtette, hogy mig Budapesten és több vidéki városban már megindult a tavaszi építkezés. csak Szegeden uralkodik e téren általános tespedés. A polgármester elmondotta, hogy a pénzügyminisztériumban éppen az üres lakások nagy számára való hivatkozással akartak kitérni a vá~os kívánsága elől. „Felvilágosításaim után — mondotta a polgármester — megígérték, hogy a város egyes uecáira 20 évi házadómentességet adnak majd. Ezt a rendelkezést — hangzott a polgármesteri nyilatkozat — rövid időn belül megkapjuk" A polgármesteri biztatást követően azután rövid hir jelent meg a lapokban, mely látszólag ellentmond a polgármester nyilatkozatának E közleményben ugyanis arról van szó, hogy a pénzügyminásztérum azért akart elzárkózni a kérelem teljesítése elől, mert Szegeden több. mint ötszáz üres lakást tartanak nyilván, tehát lakásínségről nem lehet beszélni és igy a lakáshiány nem tc;zi szükségessé az építkezési lehetőségek előmozdítását. Közben kiderült, hogy az adóhivatlban nyilvántartott ötszáz lakás jelentékeny része nedves, egészségtelen volt, amely nem is alkalmas emberi hajlék céljaira. Ezért — hangzik a közlemény — a polgármester most utasította az elsőfokú egészségügyi hatóságot, hogy sürgősen viz/Sgálja felül az egészségtelen lakásokat, készitsein nyilvántartást azokról, amelyeknek használata veszélyeztetik a bent'akók egészségét, gondoskodjék arról, hogy az ilyen lakásokból a lehető legsürgősebben kiköltözzenek a lakók, azután pe' dig állandóan ellenőrizze ezeket az egészségtelennek minősített lakásokat. A polgármesteri nyilatkozat és intézkedés látszólagos ellentmondását abban látom, hogy az összeírás előfeltétele-e a kilátásba helyezett ked1 vezmények elnyerésének, avagy az elrendelt öszszeirás a kedvezmény elnyerésétől független, egész ségügyi, illetve szociális intézkedés. Ha ez az összeírás ugyanis független a kilátásba helyezett kedvezmény megadásától, ugy azt csak helyeselni lőhet, már abból az okból is, mert az egynehány szellemi inségmunkásnak nyújtani kis időre sziükös megélhetést. Ha azonban ez az összeirás előfeltétele a kedvezmény megadásának, ugy arra azt mondhatom, hogy azzal kár az időt fecsérelni, mert ez az összeirás már megtörtént, hozzá igen nagy alapossággal. Dr. K r a u s z József 1926 márciusban indítványt nyújtott be a közgyűléshez, amelyben az egészségre ártalmas Lakások kataszterének újbóli megállapítását és közlését kérte A közgyűlés ezt el is rendelte, amelynek folyományaként a város akkori tanácsa utasitást adott a nedves, egészségtelen lakásoknak Szeged város belterületén történő öszszeirására. E munkálatot dr. J u n g Sándor kerületi tisztiorvos végezte, az orvost és szociologust jellemző emberszeretettel és lelkiismeretes ember munkáját fémjelző alapossággal. Munkájának eredménye (melyet 1927-bem fejezett he) egy 23 oldalas kis füzet, mely azonban annál megdöbbentőbb tükörképe Szeged egészségügyi viszonyainak. Két egészségügyi orvos háromhónapos fátradságos munka után készítette el az egészségtelen lakások kataszterét. „Az eredmény — mondja » füzet előszava — megdöbbentő volt, dacára .-innak, hogy a vizsgálók higiéné standardja bizonyára nem volt nagyigényű." „A törvényhatósági bizottságot emberbaráti érzések vezették — hangoztatja Jung dr —, midőn az egészségtelen 'akások bérlőinek elhelyezési módja foglalkoztatja, aziért az üresen álló ilynemű lakást tekinteten kivül hagyva, 3170 lakott egészségtelen, nedve« •• pincehelyiségről fogok számot adni." „A közegészségre oly károsan ható tényezőnek r.emcsupán megszüntetése — írja jelentését Jung dr. —, hanem megelőzése is a közhatóság gondoskodásának tárgyát kell hogy képezze, szükségesnek tartom e kérdésnek történelmi, földrajzi, geologiai és a közelmúlt rekonstrukcióval való vonatkozásaira is kitérnú, hogy a jelen követelményének és a jövő fejlődésnek legmegfelelőbb megoldását biztosíthassuk " Jung dr. a maga elé tűzött feladatának meg felelt és a kérdést a jelzett szennyfoltokból i» j megvilágosította. i A lakászkataszter eredményeként azután elénk tárja, hogy 1927-ben a város 80—100 belterületi lakosságának egynyolcada, azaz. 10.661 lélek kénytelen 3170 egészségtelen, nedves, szuterén és pincehelyiségben élni. Ez a szám kerületenkint ezt a megosztást !»•• tatta: az I. kerületben van 52 a II. kerületben 322 a III. kerületben 533 a IV. krriiletb»n 299 az V. kerületben 1223 a VI. kerületben 62? a VII. kerületben 12* nedves és pincelakás. Legtöbb nedves lakás van a város legmélyebbe« fekvő feltöltetlen részem az V kerületben, Róknson: 1223. (Ezúttal csak egész, mellékelten jegyzem meg, hogy a négy év előtti gyermek-paralizisjárvány a legtöbb áldozatot Bókusról szedte.) Jung dr. munkájában a kérdést minden oldaláról megvilágitjn, melyet — sajnos — egész, terjedelmében nem tárhatott az olvasó elé. Érdeke« és egyben megdöbbentő a nedves lakások 'akói arányszámának vizsgálata. Ez irányban felállított arányszám szerint az I kerületben a lakók 3.1 százaié*, a II. kerületben 11 százaléka, a III. kerületben 15.5 százaléka, a IV. kerületben 8.9 százaléka, az V. kerületben (Rókuson) 24.5 százaléka, a VI kerületben 16.2 százaléka, a VII. kerületben pelig a lakók 1.2 százaléka lakik nedve«, egészségtelen lakásban. Folytassam-e ennek a szomorú képnek eléveti» tését? Minek? Kár lenne! I>e talán felesleges i«. Nem tudom minő hatása lett dr. Jung Sá«<for előterjesztésének. Talán kitelepítették egy-egy nedves lakás lakóit, talán még azt sem Bizonyos azonban az. hogy 9 év után ismét ott tartunk, hogy felállítjuk a „nedves lakáskatasetert" — holott arra, az inségmunkások célszerű foglalkoztatásán tul — szükség alig van, mert ez a kimutatás megvan és ott porlik a város irattárában így válik a házadómentességnek Szegedre történő kiterjesztése szociálpolitikai feladattá is. A nedves, egészségre ártalmas üres lakások nem ronthatják az esetleges egészséges üres lakások statisztikáját. Ezeket törölni kell a nyilvántartásból, hogy igy ne legyetiek akadályai a hé «adómentesség megakadályozásának és igy egy egészséges építkezési folyamat megindításának Wtí*