Délmagyarország, 1936. április (12. évfolyam, 84-107. szám)

1936-04-12 / 93. szám

DÉLMAGYARORSZAG 1936 április 12. Gyümölcsfa és »61« PERMETEZŐK Gyflmölosfakeíék Keritésf onat Minden gazdasági felszerelések és Her­srámok Konyhafelszerelés lürdűszona berendezési I LEGOLCSÓBBAN j BRUCKNER | us VASUDVARBAN j Nagyszabású idegenforgalmi előkészületek a Szegedi Ipari Osztrák és fuqoszlóv léfogatócsoportok érkezését jelezték Hónapok óta ta^ctó fáradhatatlan munka lltán moet kezd kidomborodni annak a nagy­szabású előkészületnek a jelentősége, melyet a szegedi ipartestület kifejt. A vásár vezető­sége széleskörű propagandatevékenységgel dol gozik azon, hogy az ország különböző részei­ből, de a külföldről is látogatócsoportok ér­kezzenek. Ez a tevékenység kiterjed minden­re, amelyen keresztül Szeged idegenforgal­mát a vásár 12 napja alatt fokozni lehet. A vásár vezetősége 50 százalékos utazási kedvezményt kért a látogatók számára és ezenkívül filléres vonatok beállítása iránt is megtette a szükségéé lépéseket. A vásárral kapcsolatban Körmendy Mátyás ipartestületi elnök felhívást juttatott el hoi­zánk. Kéri, hogy a vásár alkalmából a május 31—junius 11-re esó időre hívjanak látogató­kat Szegedre. Erre az alkalomra hívják meg rokonaikat, barátaikat, ismerőseiket és üz­MJHmMVMM QsmusersiMK húzása pénteken 17-én kezdődik Saját jól felfogott érdeke, bogy a kapott sorsjegy árát minden­ki 9ürgősen fizesse meg, kü­lönben nincs nyereményjogo­sultság« I Ha még nincs sorsjegye, si­essen venni bármelyik főáru­sitónál, mert mindenkinek és minden egye« sorsjegynek egyforma a nyerési esélye! Nyerni azonban csak az nyer­het, akinek sorsjegye v»n! Hivati: o„ Ara a •or«jogyekoek rí 'mim tt4mtlMMa41: V31íf 14-7, 1,-14, VM P. Állandó és kllarto fáték óllal emelő el eredmény! A izerencte ulfa mindenkinek nyílva óll I J2MT" Köztudomású, hogy csak a húzás előtt kifizetett sorsjegyeknek vasi nye­reményjogosultságtik, miért is nagyon kérik a főárusitók, hogy akik bármely oknál fogva nem óhajtanak résztvenni na uj sorsjátékban, küidjék vissza a ka­pott sorsjegyet, mert nemcsak kelle­metlenséget, hanem kárt is okoznak, ha a sorsjegyet idejében nem küldik visz­sza ax illetékes helyre etfeleiket. Ajándékként küldjenek féláru uta­zási igazolványt é6 a siker előmozdítására használják fel azokat a levélzáró propaganda cimkéket, melyeket a vásáriroda készséggel bocsát az igénylők rendelkezésére. Érdekes tárgyalásokat folytat a vásár ve zetősége az Ausztriai Magyar Kereskedelmi Kamara közbenjöttével az osztrák kereskedők és iparosok országos szervezeteivel. A mult esztendei sikeren felbuzdulva, az idén nagyobb­arányu látogatást készítenek elő. A vísár ve­zetősége, valamint dr. Landesberg Jenő, a kereskedelmi és iparkamara ügyvezető-titkára az elmúlt héten tanácskozást folytatott Nó­vák Tivadar miniszteri tanácsossal, az Ausz­triai Magyar Kereskedelmi Kamara alelnöké­vel, akivel megállapodtak abban, hogy május 29—junius 1 közötti időre szervezik meg az osztrákok szegedi látogatását. Az eddigi terv szerint az osztrákok május ?9-én indulnak Bécsből és Budapesten éjjelezve 30-án este ér­keznek Szegedre, innen junius 1-én indulnak vissza Bécsbe. A vásár vezetősége meleghangú levélben hivfa fel a Bécsben székelő Osztrák Kereske­dők Országos Egyesületének elnökségé«, vala­mint még mintegy 15 ipari és kereskedelmi szervezet vezetőségét. A meghívásra rendkívül meleghangú levélben válaszolt dr. Herbertb Ludwig, a kereskedők szövetségének elnöke. A kedvező mederben folyó tárgyalások alap­ián a város idegenforgalmi hivatala már kidol­gozta az osztrákok fogadtatásának és szegedi tartózkodásának részletes programját és meg is küldte az Ausztriai Magyar Kereskedelmi Kamarának. Tartós ondolálás „LADY" legszakszerűbben olajpakolissal csak a y j HT"^ liW H iiolgyfodrászszalonban, •Széchenyi tér 2 ss 1 millió 920 ezer pengő: a makói hagyma idei exportja (A Délmagyarország makói tudósítójától.) A makói hagymakampány véget ént s es a vég pon­tosan ellenkezője annak, amit a közmondást tart, hogy tudniillik: ha a vége jó, minden jó. Ennek a kampánynak ugyanis a vég« nem volt jó, mert legalább 8o—ioo vagon vöröshagymát a speku­lánsok nyakán hagyott, de ettől el bek intve, igazán kifogástalanul viselkedett és oázis volt Makó gaz­dasági életének a sivárságában. Pedig jóval ke­vesebb termett, mint az előző években, sőt ki­kapcsolódott a piacból az egy évvel azelőtt oly sok áldozattal megszerzett angliai piac is és en­nek ellenére egyetlen magyar város sem dicse­kedhetik olyan jő és oly sok nemes valutát ter­melő mezőgazdasági cikkel, mint Makó, a makói hagymával. íme a piac képét így állítja össze a makói hagymasarindikátu«: exportra került vöröshagymá­ból 1200 vagon, a belföld felvett 8oo vagont. Fokhagymából exportra került no vagon, a bel­föld felvett 40 vagont. Vöröshagymát tehát elad­tunk összesen 2000 vagonnal, fokhagymából 150 vagonnal. A vőrőehagyma átlagos ára volt 10.50 pengő, a fokhagymáé 60 j>engő, ami azt jelenti, hogy az exportvöröshagymából befolyt nemes va­lutákban egy millió 260 ezer psngő, fokhagymá­ból, szintén nonies valutákban, 660 ezer pengő, ami összesen egy millió és 920 ezer pengő. Eny­nyit adott nemes valutákban a makói kertész szorgalma az ország közgazdasági életének. A belföldön eladott hagymákból befolyt: vörös­hagymából 840 000 és fokhagymából 240.000 pengő, Összesen egy millió és 80 ezer pengő. A külföldön és belföldön értékesített hagymákból tehát befolyt összesen kerek 3 millió pengő. Az eredmény tehát csak mennyiségben maradt alatta az előző évek terméseredményeinek, de értékében eléri, sőt felülmúlja azokat. Érdekes változások álltaik elő a külföldi pia­cokban. A nagy áldozatokkal m^szernett angol piac. teljesen elmaradt. Mindössze 3 vagon vörös­hagymát. vett át az «gyík angol bizományos. He­lyette igen jó vevőnek bizonyult a német piac, amely kerek 600 vagon makói hagymát vett át igen jó áron. Ausztriába ment 260 vagon. Svájcba IIO vagon és a többi Dániába, Svédországba és Norvégiába. A legkisebb ár négy pengő volt, ami hamar felemelkedett 7 és félre és 15 pengőben kulmi­nált. Érdekes, hogy x 5 pengős áron nem lehe­tett hagymát vásárolni. A kertészek reménységéi igen megnövelte ez a nem mindennapi ár és anjy­nyira visszatartották áruikat, hogy a szindikátus több külföldi rendelést kénytelen volt Lemondani, Sokáig tartotta magát a 12 és 14 pengő közötti ár s az átlagos ár így 10 és fél pengőre tehető. A fokhagyma kezdettől kezdve ur veit. Nagy ur, a második konjunkturális évben komoly kis tőké­hez juttatta szorgalmas és derék művelőit. Hu­szonöt pengős árral indult. De ez az ár majd­nem névleges volt, mert egészen minimálj» meny­nyiség cserélt gazdát ezen az áron. Azután hama­rosan jöttek a jő árak: 55 pengő, fel egészen 90 pengőig. Az átlagos 60 pengő. Inkább több, mint kevesebb. Hogy mi iesz jövőre, erre a kérdésre ma nehéz válaszolni. Az uj hagyma már kikelt a földből és pedig kétszer akkora vetésterületen, mint az előző években. Különösen megnővekedett a fok­hagyma vetésterülete. Ebből azonban senunrie se lehet következtetni. Másik pozitívumként emlege­tik, hogy jövőre nem lesz szindikátus. BiTja&ma« sutto?á«ok keltek szárnyra atekúiletben, hogy a forgalmat teljes egészében a METESz ós a makói szövetkezet fogja lebonyolítani. Nem tudni, mii igaz a suttogásokból, de ha igy lenne, az osak ugy képzelhető el, hogy viszont a kimaradt keres­kedők számára kontingenst biztosítanának, részint a legális kereskedelem érdekében, nfezínt az egészséges verseny szempontjából. minden anyagból tökéletoe ki­vitelben, legolcsóbb Árban. — Tervek «• kSlteé^reté« dljnlMl­n. BlöoyOe tüsetéil feltéMtok EEE^rt MagyarorMlg legnagyobb naipiri B—»»•

Next

/
Thumbnails
Contents