Délmagyarország, 1936. április (12. évfolyam, 84-107. szám)

1936-04-12 / 93. szám

TQ36 nnrilis 12. o 11 M A r, y» "nf?c7ÄP Nyári utazás északi rokonainkhoz Irta Dr. CSEKEY ISTVÁN egyetemi tanár Nagy északra vándorlás szintere lesz ez év jú­niusában a kis Észtország. Fővárosában, a száz­harmincezer lakosú Tallinnhan rendezik 1936 ju­nius 26-tól 28-áig az V. Finnugor Kulfurkong­resszust. Erre a nagy rokoni találkozóra meghiv­tak a világ minden részén lakó magyart. Az a lerv, hogy tekintélyes magyar küldöttség utazik ki a nagygyűlésre és azon előadásokkal, művé­szeti bemutatókkal és kiállításokkal fog közre­működni. Jelen soroknak célja éppen az, hogy felhívja n magyarság legszélesebb köreinek figyelmét a határokon Ite'iil és tul erre az észak felé irányuló nagy népvándorlásra, amely újból testvéri talál­kozója lesz a mintegy négyezer évvel ezelőtt egy­mástól elszakadt három legműveltebb és önálló államot alkotó nemzet fiainak. Ezen a kongresz­szuson és a vele kapcsolatos nagyszerű észak­európai körutazáson bárki résztvehet, ha jelent­kezését a nagygyűlést előkészítő bizottság elfo­gadja. A bizottság pedig szeretettel hiv és vár mindenkit, aki közösséget ismer a magyarság nér 'rokonsági céljaival és vágyódást érez, hogv rokonaink bűbájos északi hónát velünk felke­resse. háztartási és mészáros, kedvező fi­zetési feltételek mellet' legolcsób­ban beszerezhetők 278 Fekete Nándor Kossuth L. s.-iii 18. Tel. 20-72 A junius 26—28-i V. Finnugor Kultnirkong­resszussal kapcsolatosan husz napra terjedő ol­csó utazást lendezünk. A különvonat megfelelő szánni je'entkezés esetén junius 21-én reggel in­dul Budapestről. Útközben egy napot Varsónak, másfelet pedig Rigának és strandjának szente­lünk. Junius 23-án itt a Keleti-tenger partján él­vezzük végig a Lihgo-iinnepélyt, a Szent Iván-éj gyönyörűségeit, amikor az északiak emeletmagias nyirfamáglyákkal áldoznak a tengerparton az év leghosszabb napjának. Lettország félmilliós fővárosának, a tömérdek középkori emléket magábazáró Rigának megszem­lélése után Észtország Heidelbergájába, Tartuka visz az ut. Itt félnapot tölt a társaság, hogy a kongresszus előestéjén Tallinuba, az észt főváros­ba érkezhessék s még az este résztvehessen a nép­rokonsági hangversenyen, amelyen magyar részt­vevők is szerepelnek. Junius 26-án lesz az államfő jelenlétében az V. Finnugor Kulturkomgresszu» ünnepélyes megnyitása. Majd együttes ülés, ame­lyen esry-egy észt, magyar és finn főelőadás hang­zik el. Délután huszonhat szakosztályban a há­rom nemzet érdekeltségi körei üléseznek és tar­tanak előadásokat. Másnap hasonló lesz a prog­ram, de lehetőség nyilik mindkét napon, sőt a harmadikon is, amikor a nagygyűlés ünnepélyes berekesztése történik, kisebb kirándulásokra ten­geren vagy szárazföldön. \ kongresszus mind­három estjén hangverseny lesz. Az egyiket a »Bu­dapesti Egyetemi Énekkarok« rendezik. Emellett operai és színházi előadások, filmek bemutatása, sportünnepségek, népünnepély a stadionban, kép^ zőmüvészeti kiállítások és egyéb rendezések te­szik változatossá a kongresszust. Junius 29-éni egész napra kirándulunk a svéd emélkekben gaz- \ dag Narvába s a mellette fekvő tengeri fürdő- ( helyre, Narvu-Jóesuuba, illetve a nyugati tenger- i partra Parnuba, Észtország legmodernebb fürdő- ! Törv. védjegyű ..Eternit' tetöfedőpaSa nagylemez cső sok ezer eseiben fényesen bevált, kimagasló minőség ma EIERMT Budapest, uundrassii-ut 33. Elárusítók minden nagyobb helységben. helyére. Akiket pedig egy a középkorból itt felej­tett, hamisítatlan orosz kolostor érdekel, azok el­utaznak Eesti délkeleti csücskébe, Petseribe. Junius 30-án délelőtt hajóra ül a társaság, hogy négyórai utazás után észak királynőjének, Helsinkinek kikötőjében szálljon partra. A no­"ved millió laikosu finn főváros amerikaias 1110­O v Vacuum, Castrol, Standard olajok Varta-Hoppecke akkumulátorok Gépszijak — szitaslymek S K F golyóscsanágyak Bosch a'katrészek Autófelszerelések Ha r kovics mérnök Sxegeö. Tisza Cafos Körút 44. A zöldszemü lány Irta SZÁNTÓ GYÖRGY Két nagy szemében most a Cliehy egyik táncter­me volt. A két nagy szemen át szívta magát izek­kel tele. Porfelhő, confetti, gázfények, púderes há­tak, kimázolt arcok, tengerzöld harisnyák, na­rancsvörös parókák és vértesek papagály-egyen­ruhái Zola avas izét hozták. Mert ez a kispolgá­ri és mesterjankós lokál mintha negyven évvel elmaradt volna a Boulevard de l'Opera rohaná­sától. De a beesett szemű lányok, rikoltó szinok és recsegő cirkuszi zenekar mögött más izek is lap­pangtak, mintha egy nagy kukacos koporsóban nyüzsgött volna az egész. Ráeszmélt, hogy ezt a szín, szag és hangtömkeleget, amelyet kikonven­trálva éppen az Ínyében érzett, Felicicn Rops raj­zolta Az olcsó azsuros harisnyák és válligérő cérnekeztyiik, amelyeknek pokoli résein elővillan a taposómalomban még el nem használt hus. Ez a cvikkeres rézkarcokban énekelte meg ennek a szé­dítően kavargó infernóját és elválhatatlan barátja Itt látta az otromba aranycirádás plafonig bur­jánzani a Fleurs de Mal-t. Ugy, ezzel ki kellett egészíteni a Zola-izt. Ezért jött ide messzi hazá­jáért, ezért az ízért, amelyet nem lehet az Etoi­leon inyelni, csak itt és most habzsolta, nyeldekel­te a sodort cigaretta nikotinjával egybefullasztva. Széles mellkasa la«san emelkedett, ahogy ott ál­lót' egy piros-fehér-kékre festett póznához tá­maszkodva. A pózna tetején sárga lángok libeg­tek elő a ca rbid-edényből és a pózna derekára cí­merek voltak szegezve. R F. A köztársaság kez­dőbetűivel. Egy jambósapkás leány megállott előt­te csipöretett kézzel, mögötte, mint árnyék, feke­teruhás vénasszony. A oarbidlángok mintha egy­szerre fellobogtak volna, a leány arca krétafehé­v ren világított és mögötte a vánasszonv-árnyék rendkívüli feketeséffben sötétlett. A kontrasrt pa­rancsolva hivat elő az emberből a Doétát. Iied­* ten vette észre, hogy itt már nem Felicien Rops, hanem Goya jár, kísérteties Capricosaí suhannak fel a mélységekből. Vagy az egészet csak a jam­bósapka tette és a leány csípőre tett fehér keze? A költő nagy, húsos ajkai torz mosollyal álltak a kérdőjelek elé. — Nos! Mit mosolyog? Most hölgyválasz van és én önt választottam .. A jambósapkás lánynak zöld sze.me volt. A bál­terem zihálása elfulladt és körsétává lassúdott. Percek permeteztek az intervallumban és a zöld szemek a jövő percek elé szegződtek. — Bocsásson meg kisasszony, én nem tudok tán­colni. Pedig nagyon szeretnék. — Oh. micsoda fiatalember! Hahha. hallgasd csak, néni. nem tud táncolni. — Meg kell próbálni, fiatalember, meg kell pró­bálni, hehehe. Ebben a percben belereccsent a zenekar a las­súdva permetező percek közé és ez a keringésre galvanizáló förtelmes recsegés, mintha a halál ho­mokórájába tuszkolta volna a homokot erőszako­san egyik részből a másikba. A feketeruhás néni­kék urrv futkostak a haláltáncba induló rikoltó színekben, mint a temetőboparak. A költő rossz lá­bait is vitte valami és táncolt először életében. A zöld 'szemekbe szédült, zuhant, zuhant, azután repült, beleszál'ott a zöld szemek fekete nunillái­ba. Néha még elhatolt hozzá a leány húsának me­lege és egv-egv trombita reccsenés, de aztán csak valami frketeséuben szállongott szédülten fel-alá. sulvok é« szinek nélkül Kis öltözőben ébredt fel. Azt hitte, hotrv langy esőben ázik. szénaillatu kaszálón, de akkor me­gint megérkeztek a szinek és látta, hogy az öreg vizet fröccsent az arcába. — Megijesztett bennünket Mért nem mondotta. ho«v beteg? Maid hazavisszük, jöjjön. A konflis nagvot zökkent és ő minden zökkenés­nél érezte a leánv kemíiv combiát. í 'n ;--i! pc fa­sorok vándoroltak mellettük vég. iki'iii katonás sorokban, jó lett volna mindig így ülni. Hogy igy jöjjön elébe minden. Hová? — Honnan jön? — zörgött bele a vénasszony hangja a kocsikerék zörgése közé. Az egyetemre jött, vagy egy szanatóriumba ? — Nem, nem vagyok beteg, sem diák. Fáradtan jöttem már ide messzi falvakból és kisvárosok­ból. Kár volt elfáradnom, mielőtt idejöttem. — Jöjjön hozzánk pihenni. Ha van pénze. Há­romszáz frank kell. Meg akarta állítani a kocsit. De a mágnes fog­vatartotta. Volt még nála hazulról hozott pénz, a többit majd megkapja Gyurkától és Sanyitól, biz­tosan ott vannak az ő kis korcsmájukban. A pénz meglesz Fel kell mennünk a Mont­martrera, egy kocsmában várnak a barátaim. És ott ihatunk is egy kevés zöld mérget, ha szeretik. Mikor beléptek a kocsmába, a leány megérezte, hogv egy sarokasztal mögül két «szempár mered rá. Egyenesen odatartott, tudta, hogy ezef az ide­gen barátai. Akkor elhelyezkedtek az. abszint mel­lett örült, hogy nem diákkoosma. utálta n sápadt, unalmas diákokat. Ide artisták járlak A pátbosz­ból kivetkőztetett élettenger ferdült itt groteszk valósággá az asztalok mellett. Utiputiak és óri­ások egyazon lelke talált mosolyogva egymásra és önmagára. A gangeszparti kígyó kinvnjtotta fejét a hindu zsebéből és méltatlankodva szisze­gett, hogy még nem kapta m°g a szokott órában a tejet. A kinaiak addig-addig tréfálódz.tak. amig sikeiült ellopni a néger boxoló amulettjét Há» ezek itt miféle nyelvet beszélnek ? — Hát ti miféle nyelvet beszélték, sohasem hal­lottam még hasonlót. Az idegenek összenéztek, az tán őreá. Az egyik barnaképű fin halkan válaszolt, de ő nem értette a választ és zöld szemeivel a zöld abszintba nézelt. — Horgrols? Qu' est ce qu, est cela? Csend. A költő ajka elferdült és szeme, ameW eddig szünetlenül a leányra villogott, elhomályo­sult. Mintha nagyon messzire nézett volna az apa­csok, zsonglőrök, birkózók, sikátorok, boulerar

Next

/
Thumbnails
Contents