Délmagyarország, 1936. március (12. évfolyam, 53-83. szám)

1936-03-12 / 62. szám

DÉLMAGYARORSZAG ^^^ZZSSOJSS.. Csütörtök, 1936 március 12. udictifnkOnyviar et legvlrodo: Aradi ucca 8. Teleion: 13-ÜO, - Nyomdll: LÖW i.lpöt UCCB 1©. rclelon: 13-Oe. - Iávlrall «.-» levélcím: D v-nr-vai-onzAg, «-.eged. Ara ÍO fillér XII. évfolyam, 62. sz. ELÖElZETtS: Havonta heiyben 3.ZÜ, vidéken é> Budapesten 3.ÖO, Küliöldöii 6 4U pcngO. — Egyet szám Ara hétköznap to, vasár' és Ünnepnap 16 flu. Hír' riéiétek felvétele tarlta szerint. Meglelaaik bétH<> itlv*(»léréi ni» >o - ín reggel. A szegcdi paprikatermelés veszedelme Pár napja csak annak, hogy a szegedi sertésvágók „forradalmat" rendeztek a szegedi vágóhídon a H a n g y a ellen s csak a tegnapi napon határozta el a szegedi ipartestület, hogy a Hangya tevékenységi körének jogosulatlan kiterjesztése ellen feliratot intéz a kormányhoz, mára ujabb H a n g y a-v eszedelem fenyegeti ezt a várost, a városnak legjelentékenyebb mezőgazdsági ágát s ipari és kereskedelmi tevékenységét. Ez a város megbirkózott a Tisza hullámaival, de meg tud-e majd birkózni a Hangyával? A Hangya kezdi magát specializálni Szegedre s rá akarja tenni csápjait, (azért Hangya, hogy csápjai legyenek) mindarra, ami ebben a városban még ad munkát és ad kenyeret. A megelőző földmüvelésügyi kormányzat a legnagyobb jóakarattal nézte a szegedi paprika élethalálharcát. Ha az intézkedésekben volt is hiba, a jóakaratban nem volt. Az akkori földmüvelésügyi miniszternek az volt az álláspontja, hogy mindenben segiti a szegedi paprikatermelőket, de segíteni csak olyan módon fogja, amilyen beavatkozási , t ő 1 e kérnek az érdekeltek. Attól félünk most, bogy a szegedi paprikatermelésnek ez az önkormányzati joga elenyészik a Hangya üzleti tevékenysége bő étvágyának különleges kívánságai mellett. Eddig a termelőknek adtak igazat, de meghallgatták a kikészitőket és a kereskedőket is, ezentúl, — attól kell félni, — az történik majd a paprika frontján is, amit a Hangya tervez. A Hangya szerény és szimpatikus neve alatt viszont egy monopólium elefántja húzódik meg. A tervezet, amit a földmüvelésügyi minisztérium megtisztelt azzal, hogy a tárgyalása alapjául szolgáljon, kizárólagosságot akar teremteni a paprika értékesítése terén. S ez a kizárólagosság természetesen a Hangyáé lenne. A H a n g y át ó 1 füjjfgTie, hogy kitől veszi át a paprikát, a Hangyatói függne az is, hogy melyik termelőtől mennyi paprikát vesz át s részben bizonyára az is, hogy milyen árban. A Hangya az átvétellel akarja szabályozni a paprikatermelés mennyiségét s amit eddig elvégzett az időjárás szabályozásával az isteni gondviselés, a Hangya arra is kí akarja terjeszteni profitos és monopolísztikus kereskedői tevékenységét. A Hangya hozhatná csak forgalomba a paprikát, de nem volna köteles 350 vagonnál többet átvenni. És ha véletlenül több terem s véletlenül jóval nagyobb volna a termés? Akkor az a termelő, akitől a Hangya nem veszi át paprikáját, fölkenhetné szalonnájára az évi termését, amit a Hangyán kivül értékesíteni nem lehet, vagy az történne a paprikával, ami most már évek óta a brazíliai kávéval történik. Beleszómák a Dunába, vagy a Fehértóba, hogy a városi halgazdaság mingyárt halpaprikást tudjon meríteni a tóból. A Hangya — nem hiába a hangya a legokosabb állat, — 1 P. 40 fillérért venné át az édesnemes paprika kilóját a kikeszitőtől és 2 P. 80 fillérért adná át a nagykereskedőknek. A haszon százszázalékos. A Hangya tervezőinek készítői ugy látszik, nem gondoltak arra, hogy az árdrágító visszaélésről szóló törvény még hatályban van. Százszázalékos haszonnal akarják továbbadni a belföldi piacon a paprikát. A kiskereskedők számára viszont 3 P. 75 filléres árat engedélyeznek. Ha a kikészítő 1 P. 40 fillért kap ugyanazért a paprikáért, aminek legalacsonyabb óra a boltban 3 P. 75 fillér lesz, akkor — nem nagy jóstehetség kell ennek előrelátásához —, a naprika zug forgalma ' fog hatalmas erővel fellendülni s nemcsak | dollárt és fontot, de szegedi paprikát islehet majd a zugban venni. A különbség csak az lesz, hogy zugforgalomban a paprika ára lényegesen alacsonyabb lesz, mint a legális forgalomban, mert miért fizessenek a kereskedőknek 3 P. 75 fillért, amikor a kikészitőt a Hangya 1 P. 40-es árával szemben már a 2 pengős ár is zugeladásra fogja csábítani. A zugpaprika így a sziizdohány jellegét fogja felvenni legalább majd szervezhetnek paprikaellenőri, vagy Hangya-finánci állásokat a paprika zugkereskedőinek leleplezésére. A szegedi termelőket nem szabad kitenni annak a veszélynek, hogy egyetlenegy kéz vásároljon s különösen, ba ez az egyetlen kéz a Hangya csápja. A szegedi termelőket nem szabad megfosztani attól az eshetőségtől, hogy a jobbárakat érhessenek el jobb minőség produkálása esetén, vagy ha kisebb termésük van. Nemiedet az e 1 a d"ó k százaival egyetlen vevőt szembeállítani, ha az eladóka t s az eladókon keresztül a termelők e t nem akarjuk kiszolgáltatni t> Hangyának. Küzdünk a monopoliumok ellen s szaporítjuk a monopóliumok számát Ez ellen a gazdasági mecsérizmus ellen harcolnunk kell s ennek a harcnak kell, hogy Szeged legyen a terepe, mert szegedi érdeket fenyeget s a városnak közvetlenül és közvetve egész gazdasági életét renditi meg ennek a monopóliumtervnek megvalósulása. Ugyanilyen okuk van félni a paprikamaímoknak, mert jön a Hangya és sokalja a malmok számát és sokalja az őrlési költségeket. Ilyen okuk van félni a szegedi paprikakereskedőknek, akiknek tudása, hozzáértése, áldozatkészsége s szívós kitartása tette vil^gcikké a szegedi paprikát s teremtette azokat a külföldi összeköttetéseket, amelyekbe most a Hangya — miért Hangya és miért nem Seregély, — egyszerűen be akar ülni. Ez a város most a paprikából él, ami Makónak a hagyma, Kecskemétnek a barack, az Szegednek a paprika. Ne velünk kezdjen ki, ne velünk bánjon el először a Hangya, védjék meg a várost azok, akik szavukat fel tudják emelni olyan hatalmasság ellen is, mint amennyi erőt, összeköttetést és érdeket a Hangya hatalmassága jelent. A sors iróniája lenne, hogy amikor megtaláltuk a csipősségmentes paprika előállításának módját, akkor kelljen elpusztulnunk Han gya-savban. Franciaország nem mozgósított, csak riadókészültséget rendelt el a Rajna-vidék határán Tovább fokozódik az Izgalom a nemzetközi politikában Páris, március 11. A hadügyminisztérium ma a következő közlést adta ki: A Rajnavidéknek rémet részről történt megszállásával szemben Franciaország semmiféle mozgósítási intézkedést nem vett tervbe és ilyen irányú határozatot sem hozott. A Rajnavidékre küldött hadsereg létszáma 90 ezerre tehető. A francia részről tett intézkedés abban áll, hogy a határmenti sorkatonaságot riadókészültségbe helyezték. Németországnak semmiféle követelése sincs Franciaországtól Hitler nyilatkozata London, március 11. A Daily Mail közli Hitlernek a lap munkatársával folytatott beszélgetését, Hitler kijelentette, hogy támadást kizáró szerződések megkötésére tett ajánlata egyetemes jellegű és minden szomszédjára vonatkozik, tehát Ausztriára és Csehszlovákiára is. Németország kész haladéktalanul viszszatérni a Népszövetségbe és elvárja a gyarmatügyi egyenjogúságot, ennek megoldását, valamint az alapokmány elválasztását az úgynevezett békeszerződésektől. Németország kész örömmel veszi, ha valamely más állam, például Anglia a becsületes alkusz szerepében gyakorlati javaslatokat tenne a kérdések megoldására. Ha visszavetik Németország javaslatait, akkor többé nem fog alkalmatlankodni Európának ujabb ajánlatokkal. Támadó célra összpontosított hadsereg összevonásáról már csak ezért sem lehet szó, mert Né metországmk Franciaországtól semmiféle követelése sincs és ilyen követeléseket nem is akar alkalmazni. Franciaország kilép a Hépszövetségbö!, ha nem szereznek érvényt a szerződéseknek Páris, március 11. Mértékadó francia, he- j lyen ma délelőtt ismét kijelentették, hogy a • francia kormánynak továbbra is az az eltökélt ' szándéka, hogy a német birodalom által megszállott rajnai területen helyreállítsa a statusquot. Utalnak a kedd délutáni francia kor-