Délmagyarország, 1936. március (12. évfolyam, 53-83. szám)

1936-03-10 / 60. szám

I 0p[ MAGYARORSZÁG 1936 mardos 10: szem, hogy ez a lépés szükségképen nagyon sajnálatos hatást gyakorolt az angol közvéleményre. — Ne áltassuk magunkat, hogy a német kormány eljárása bonyolultabbá és súlyosabbá teszi a nemzetközi helyzetet. A locarnoi ezer­ződés hatálytalanítása és a katonamentes kör­zet katonai megszállása, mélyen megrendítette a bizalmat bármely kötelezettségben, amelyet a német kormány a jövőben vállal­hatna. — Ebben a házban, vagy ebben az ország­oan senki sem helyeselheti, vagy mentheti az ilyen lépést, amely súlyos csapást mért a szer­ződések szentségének elvére, holott ez a nem­zetközi viszonylatok egész építményének alapja. — Megnyugvással állapithatom meg, hogy nincs indok arra a felfedésre, mintha a jelen német lépésből ellenségeskedésekkel való fenye­getödzést lehetne kiolvasni. — Kormányunk szükségesnek tartja kijelen­teni, hogy ha az uj helyzet megfontolásához szükséges idő alatt Franciaországot, vagy Belgiumot támadás érné, amellyel a locarnoi szerződés második szakaszát megsértenék, ak­kor az angol kormány tekintet nélkül arra, hogy Németország megtagadja a szerződést, becsületbeni kötelességének érzi, hogy a szerződésben előirt módon a meg­támadott ország segítségére siessen — A nyugateurópai béke egyik fontos alap­ját megsemmisitették, a béke biztosítására uj alapokra van szükség, a német kancellár ur javaslatait ebben a szellemben kell megközelí­teni. Kormányunk éles szemmel és tárgyilago­san fogja ezeket megvizsgálni, hogy milyen mértékben képviselik azokat az eszközöket, amelyekkel ismét meg lehet erősíteni a béke építményét. Eden beszédének befejezése után Baldwln miniszterelnök adta elő a kormány véderő nyilatkozatát, amely csak ebből a mondatból áll: — A Ház helyesli, a kormány Fehér Köny­vében körvonalazott véderő javaslatot. A miniszterelnök, akinek javaslatát vala­mennyi kormánytámogató párt élénk éljenzés­sel fogadott, indokoló beszédében ezeket mon­dotta: — A leszerelési értekezletek kudarcait, több ország fegyverkezése és igen sok aggasztó nemzetközi jelenség, véderőnk fejlődésének fe­lülvizsgálatát követeli, amely nem tekinthető az alapokmányban vállalt kötelezettségeink megszegésének. Ezért feltétlenül szükségesnek tartottuk a Fehér Könyvben javasolt lépése­ket, amely a nemzet követelményeinek legki­sebb mértékét jelenti. — Készek vagyunk továbbra is — folytatta — a nemzetközi leszerelési egyezményért küz­deni és az eddigi sikertelenségek ellenére re­méljük, hogy megtaláljuk a fegyverkezések kor­látozásának alapját. Továbbra is meg fogjuk ragadni minden kínálkozó alkalmat. — yéderő javaslatainkkal ki akarjuk mu­tatni, milyen komoly az a szándékunk, hogy véderönket megerősítsük az esetleges támadók elriasztására és továbbra együttműködést igyekezünk fentartani a nemzetek között; re­méljük, hogy ezen a téren sikereket értink el. A viszonyok rosszabbodása esetén pedig meg­teszünk minden intézkedést, melyet a kormány szükségesnek tart, hogy kötelességét teljesítse. Atle őrnagy, a munkáspárti ellenzék vezére, felszólalásában többek között a kö­vetkezőket mondotta: — Mi sem helyeseljük a szerződések meg­szegését, de meggyőződésünk, hogy a szerződések nem változtathatat­lanok, han m időről-időre változtatni kell őket a szer­ződő ¡elek beleegyezésével. Végzetes volna az az elgondolás, hogy bármely szerződési rend­szerrel bilincsre lehet verni a világot. Eden, Flandin, Lilvinov, Beck és Van Zeeland a Népszövelség Illésén Genf, március 9.. A népszövetségi tanács péntekre egybehívott rendkívüli tanácsülésén a nagyhatalmakat külügyminisztereik képviselik. Eden, Flandin, Litvinov és Beck bizonyára rész. vesznek a tanácskozáson és nem lehe­tetlen, hogy Mussolini Suvich államtitkárt és Aloisi bárót küldi Genfbe. Valószínűnek tart­ják, hogy Genfbe érkezik Van Zeeland mi­nis/ lerelnök is, minthogy Belgium, a locarnoi szerződóst aláiró hatalom, helyet foglalhat a tanács asztalánál. A népszövetségi folyosón élénken tárgyal­ták azt a külföldről származó értesülést, mely szerint a belga kormány állítólag közölte az angol külügyi hivatallal, hogy kész tárgyalá­sokba bocsátkozni Németországgal, ha Ang­liának is ez a felfogása. A locarnoi hatalmak párisi értekezlete Páris, március 9. A locarnoi szerződést alá­iró államok értekezlete kedden reggel fél 11 órakor kezdődik a Quai d'Orsavn. Az értekez­leten Franciaország részéről Flandin külügy­miniszter, angol részről Eden külügyminiszter, Belgium részéről Van Zeeland miniszterelnök, "Olaszország részéről Cerutti párisi nagykő­ét vesz részt. Tárgyalások Parisban Páris, március 9. Flandin külügyminiszter hétfőn délelőtt 45 percig tárgyált a párisi bel­ga nagykövettel. Ugyancsak háromnegyed óra hosszat tárgyalt Flandin Potemkin szovjet nagykövettel, aki hivatalosan megújította azokat a biztosítékokat, amelyeket tegnap hi­vatalos felhatalmazás nélkül adott. E bizto­sítékok értelmében Moszkva teljes mértékben támogatja Párisban azt az eljárást, amelyet Franciaország a rajnai övezet felfegyverzése következtében követni szándékozik. Ilyen kö­rülmények között a genfi szovjet küldöttség is teljesen azonosítja magát a francia küldöttség magatartásával. A francia szenátus megszavazta a szovjet-szerződést Páris. március 9. A szenátus külügyi bizott­sága a francia—szovjet-szerződésnek a képvise­lőházban történt elfogadásáról 6zóló javaslat­tal foglalkozott, A bizottság több tagja ki­jelentette, hogy határozott szándéka megsza­vazni a szerződést, válaszképpen arra, hogy német csapatok elfoglalták a rajnai övezetet. A javaslatot majdnem egyhangúlag fogadták el. Az olasz kormány még nem foglalt állást Róma, március 9. Hivatalos közlés szerint az olasz kormány még nem foglalt állást a legutóbbi német bejelentések tárgyában. Poli­tikai és diplomáciai körök rámutatnak arra, hogy Olaszország állásfoglalását és eljárását az Olaszország ellen érvényben lévő úgyneve­zett megtorló intézkedések teszik érthetővé. Másrészről hangsúlyozzák, hogy Olaszország már régen nincs oly mértékben érdekelve a lo* carnoi egyezmény fentartásában, mint Fran­ciaország, Belgium és Németország, tehát a három közvetlenül érdekelt fél, de még oly mértékben sem, mint Anglia, flz ellenzék a külügyi bizottság sürgős összehívását kéri (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A külpolitikai helyzet szemmel láthatólag érez­teti hatását a magyar politikai életben is. Kedden délután a képviselőház folytatja ülé­sét, a belügyminiszter egészségügyi javaslata kerül tárgyalásra: mozgalom indult meg ab­ban az irányban, hogy a külügyminisztert fel­kérjék a külügyi bizottság összehívására. A kérdésről E c k h a r d t Tibor a követke­zőket mondotta: — A jelenlegi külpolitikai helyzetet rendkí­vül súlyosnak ítélem meg. Magyarorsz&gnaH résen kell állnia és nem lehet semmiféle irány­ban magát lekötnie, annál kevésbé, mert a nemzetek nagy játékában megcsonkitottságánáj és teljes lefegyverzésénél fogva nem lehet je­lentékeny tényező. A kormánynak első köte­lessége, hogy teljes részletességgel és őszinte­séggel informálja a képviselőházat a helyzet­ről. Éppen ezért követeli az egész ellenzék a külügyi bizottság mielőbbi Bsszehivás&t. Abesszínia hozzájárul a fegyverszüneti tárgyalások azonnali megkezdéséhez Róma cáfolia a hadműveletek megszüntetését Genf, március 9. Abesszínia párisi követe jegyzéket juttatott el a Népszövetség főtitkár­ságához, amelyben többek között a következő­ket mondja: — Válaszul a 13-as bizottság felhívására, Etiópia császára megismétli azt a ki jelentését, hogy hozzájárul a tárgyalások azonnali meg­kezdéséhez, a Népszövetség keretében és az alapokmány szellemében, a hadmüveletek mi­előbbi beszüntetése céljából. Rómából jelentik: A sajtó- és propaganda­minisztérium megcáfolja azokat a híreket, amelyek szerint Keletafrikában kimondották a fegyverszünetet. Az olasz kormánynak nincs szándékában a hadmüveleteket abbahagyni, mert a politikai helyzet nincs befolyással a katonai helyzetre. — Badoglio tábornaev táviratozza: Az olasz hadseregnek a második tembieni csatában és a sirei tartományban vívott ütközet során a következő veszteségei voltak: 19 tiszt elesett, 67 tiszt megsebesült, az olaszországi legénység közül 263 elesett, 831 megsebesült és 22 eltűnt. Az eritreai csapatok 36 halottat, 149 sebesül­tet és 13 eltüntet vesztettek. Az ellenség vesz­tesége 15 ezer halott és sebesült. — Az eritreai harctéren a hadvezetőség meg­lette a szükséges intézkedéseket a hadmüvele­tek továbbfolvtatására. A csapatok két vona­lon folytatják a több mint 8000 négyzetkilo­méternyi területü harctér megtisztítását. Az igen jelentős zsákmány között csapataink rá­bukkantak különböző okmányokra és rende­letekre, amelyeket Kassza herceg menekülése­kor elrejtétt a tembiéni fénsik egvik barlang­iában.

Next

/
Thumbnails
Contents