Délmagyarország, 1936. március (12. évfolyam, 53-83. szám)

1936-03-10 / 60. szám

D£LM AGYAKORSZAG SZEGED. SzerkeazMtéo: Somogyi ucca 22.1. cm. telelő rí: Z3.33..Kladúhlvatal, h»lc«önn»nyv(»r «* Jegyirodái Aradi ucca Telelőn: 13-06, . Nyomda: Löw Upól ucca 19. Telelőm 13-00. - láYlratl leYélcIm: DélmaoyaroruAo. Szeaed. Saitékérdések Nevek a névtelenségből nem mindig ok nélkül merülnek fel, illetőleg az ok ma sem mindig hangosság, vagy protekció. Olyan nagyságok, mint amilyeneket a mult század­ban indított el a halhatatlanság útjára a nem­zeti ügy, a kurzus talaján, az eddigi jelek szerint, képtelenek megteremni. A képvise­lőházba bevonult legfiatalabb nemzedék leg­tehetségesebbjei is azzal biztatnak csak, hogy egy pártnak, de nem egy nemzetnek lesznek elszánt harcosai. Képzettségben és intelligenciában kiemelkedő, sokoldalúság­ban nagyvonalú „homo novusa" mégis meg­lehetős számmal van a háború utáni Magyar­országnak s termeltek értékeket a legutolsó évek is. Mikecz Ödön, akinek a nevét nemrég még nem ismertük s aki. ugy látszik, szabolcsi f5­ispánsága alatt vonta mgára az illetékesek fi­gyelmét, egészen kimagaslónak látszó ké­pességek révén kerülhetett máról holnapra a miniszterelnöki osztályfőnöki állás nagy po­zíciójába. Teljesen leegyszerűsített megjele­nés és szerény tartózkodás olyan férfiúnál, aki volt főispán, ma pedig az ország egyik legaktívabb nolitikai tényezője, valósággal | meglepő tulajdonságok. Lelkiségének ez az alapvető vonása okozhatja, hogy akkor, amikor az egyszerű polgár tárgyal vele, nem érzi magától messzi távolságokban, vagy ma­gasságokban, ki is önti előtte a szive keservét amúgy Isten igazábul. Az ilyen ritkán elő­forduló kendőzetlen érintkezés során mindig fölvillannak tiszta helyzetek, amelyekben őszintén cseréltetnek ki eszmék s amelyek ennélfogva alkalmasak kialakult felsorakozá­sok megteremtésére. Mikecz Ödön, aki Szegeden járt, több mint egy órát töltött vasárnap a szegedi sajtó munkásaival való fesztelen beszélgetéssel. Beszédek nem hangzottak el, de kicseré­lődtek az eszmék. Az uj sajtófőnöknek mód­jában volt meghallgatni az ország második városában az újságírók panaszait és kérel­meit, viszont az újságírók közvetlen bepillan­tást nyertek — s ez a fontosabb —r az uj | sajtófőnök felfogásába. „Magam is vidéki ember vagyok, mondta Mikecz s mint főis­pánnak közvetlen tapasztalataim vannak ar­ról a nemzeti jelentőségű nagy munkáról, amelyet a vidéki sajtó végez." A szavak el­fakulhatnak, de a méltatásnak és elismerés­nek az a melegsége, amellyel Mikecz Ödön a vidéki sajtó munkásságáról beszélt, zsong bennünk. Már-már a teljes föntartásnélküli­ségig emelkedett fel, amikor a melegsége váratlanul alább hagyott és — bocsánat az őszinteségért — ismert, de meg nem álló szempontoknak adott hangot. Mi most nem kutatjuk, hogy kormány, vagy pártérdek-e a vidéki sajtó háttérbe szorítása. De akkor, amikor olyan kiváló ember a sajtófőnök, mint amilyennek Mikecz Ödönt megismer­tük, szükségesnek látjuk, szegedi látogatása alkalmából, néhány nagy nemzeti szem­pont hangoztatását. Soha nem vezetett bennünket tendencia a pesti sajtó ellen és egészen természetesnek tartjuk, hogy Herczeg Ferenc nem a Tatató­városi Közlönybe irja vasárnapi vezércikkeit. Arról sem vitatkozunk, hogy a Békésmegyei Közlöny, vagy a pesti Függetlenség jelenik meg nagyobb példányszámban. Abban azon­ban nem vaevunk biztosak, hoev azzal a Kedd, 1936 március 10. Ara 1© fillér XII. évfolyam, ©O. sz. pénzzel, amelyet a Függetlenségre költenek, nem émének-e el nagyobb eredményt az ér­dekeltek, ha a szerkesztés, kiadás és nyomás helyét áthelyeznék például Szegedre. Nem lehet velünk elhitetni, hogy nemzeti érdek, hogy a Corvin-Áruház tudjon reuzálni, a szegedi kereskedők ne tudjanak. A pesti ta­laj világlapokat termelt ki, amelyre büsz­kék lehetünk, de van Pesten egész csomó olyan újság, amelyek nem különbek a nagy vidéki városok vezető ujsárrjainál, jó néhány pedig mögöttük marad. Adják meg legalább pzeknek a vezető orgánumoknak azokat ez erő­forrásokat, amelyeknek a Pest közigazgatási határain belül megjelenő újságoknak — is­mert. kulturreceptünk szerint — kizárólagos­ságuk van s meglátják, milyen fejlődésnek indid Szeged, Debrecen s még néhány város sajtója. Ez a kultur és gazdasági kérdés. Amig Magyarországon túlfejlesztett főváros liheg Páris, március 9. Vasárnap és hétfőn az egész nemzetközi politika ós európai nyilvánosság a legutolsó német események hatása alatt ál­lott. A nyugateurópai fővárosokban egymást érték a tanácskozások, természetesen a leg­j nagyobb idegesség ós feszültség Párisban volt ¿•zlelhető. A francia kormány felhívást in­tézett a Népszövetséghez. amelyben kijelentette, hogy Németország meg­sértette a katonaságmontes övre vonatkozó rendelkezést. A locarnoi rendelkezésekkel nem törődött Németország és egyoldalulag megta­gadta ezt a szerződést. A német külügymi­niszternek arra a kijelentésére válaszolva, hogy csak jelképes osztagokat küldtek a ka­tonaeágmentes övbe, Franciaország közli, hogy az öv több helységéből máris nagyobbszámu katonai erők megjelenését jelezték. Mindezek folytán Franciaország a Népszövetség tanácsa elé terjeszti a szerződésszegés ügyét. London, március 9. Az alsóházban Eden kül­ügyminiszter szokatlanul korai időben, az in­terpellációk befejeztével, londoni idő 6zerint délután 3 óra 45 perckor állott fel szólásra, hogy még elérje a fél 5 órakor induló párisi vo­natot és Párisban résztvegyen a keddi ért*., i­ELOEiZETES : Havonta heiyben 3.ZO, vidéken ct Budapesten 3.60, KUlIBIdtfn 6 4J pengd. — Egyes tiAm ara hétKö* nap lO, vatAr- ét Ünnepnap 16 Ilii. Hl'­deletek felvétele tarifa szerint. Megfő |Pr,|k héllJS Ivílelévrl n^po 'ln reggel táplálékért s a nyolcmilliós ország senyved; addig nem lehet megcsinálni, hogy szárnyal­ni tudjon a „vidéki" sajtó. Ahol nincs vidék, ott csoda, hogy van „vidéki" sajtó. Olaszor­szágban világhírű lapok jelennek meg a vi­déken s mindenhol ott, ahol történelmi fo­lyamat s az eszközök okos beosztása nem egy várost, hanem egy országot fejlesztett, nemcsak egy városban, hanem több város­ban fejlődtek ki újságok, az egész ország ré­szére. A magyar vidéki sajtó gyön­ge, de gyönge az egász magyar vi­dék. Nincs más nemzeti politikának jogosult­sága ebben az országban, mint annak, amely a mulasztottakat pótolni, a vidéket nem to­vább sorvasztani, hapem fejleszteni akarja s nem lehet ez alól kivételezni a sajtót sem. Az ors z á g o t intézményekben nem to­vább szepénvitpni. bunem gazdagítani kell. A Népszövetség tanácsa pénteken délelőtt ül össze. Francia részről arra számítanak, hogy a locar­noi hatalmak tartózkodnak mindennemű kato­nai rendszabálytól, eltekintve a nélkülözhe­tetlen biztonsági óvóintézkedésektől. A fran­ciák szeretnék, ha a Népszövetség felszólítaná Németországot a rajnai területre küldött csa­patok visszavonására. Mód van arra, hogy Né­metországot a tanács elé idézzék. Ha Németor­szág nem teljesítené a Népszövetség óhaját, a franciák azt szeretnék, ha ugyanugy járnának el, mint Olaszországgal, ellene is pénzügyi, gazdasági, esetleg ka­tonai intézkedéseke! határoznának el. Belforti jelentés szerint a francia keleti ha­tárvidék biztonsági berendezése működésbe lé pett. Az ország belsejéből katonavonatok futnak a Rajna felé. leten. Eden beszédében a következőket mon­dotta: — Közöltem a londoni német nagykövettel, hogy Németország eljárása a Rajna-vidéken azt jelenti, hogy megtagadott egy önként letár­gyalt és önként aláirt szerződést TTo^záte­Kedden Páris, pénteken Genf dönt a német kérdésről A nemzetköz* politika a locarnoi szerződés felmondásának hatása alatt - Franciaország szankciókai kövelel Némelország ellen Anglia válasza Eden: „4 német lépés megrendítette a bizalmat; uj alapokon kell biztositan a békél" — Baldwin: „Véderőnket megerősítjük, de min­dent megteszünk a fegyverkezések korlátozására" Eden és Baldwin beszéde az alsóházban

Next

/
Thumbnails
Contents