Délmagyarország, 1936. március (12. évfolyam, 53-83. szám)

1936-03-27 / 80. szám

DÉLMAGYAKORSZAG SZEOED. Szerke»ztO>«g: Somogyi ucca 22. L cm- Teleion: 23>33..KIad61tIvalal, kOlctOokOnyvlAr 6t Jegyirodát Aradi ucca ». Telefon: 13-06. - Nyomda: löw Llpól ucca 10. Teleton: 13-O0. - I Avlrnll t» levélcím: DélmogyarortzAg, Szeged. Róma II. Ha a kívülállók a római tárgyalásokról hi­vatalosan közzétett három jegyzőkönyv alap­ján akarnák megtudni, hogy mi történt Ró­mában, körülbelül azt állapithatnák meg, hogy három ország vezető államférfiai egy­öntetűen azt határozták, hogy máskor is egyöntetűen fognak határozni. Diplomáciai megállapodások kifelé mindig teljesen lecsiszolt és sima fe­lületű gömbhöz hasonlítanak, melynek _ér~ dességei és mások számára beakaszkodásra alkalmas egyenetlenségei nincsenek. A mos­tí ni római egy ezmény is lényegéhen nem egyéb a két esztendő előtti első megállapo­dás szorosabbra füzesénél, távolabbi vonat­kozásában pedig leszögezése annak, hogy az érintett három ország külpolitikai vonalveze­tése attól az időponttól kezdve, mikor Beth ­len István kiemelte Magyarországot külpoli­tikai elszigeteltségéből, változatlanul egy irányban halad. Megállapodnak az érdekelt országok kormányai abban, hogy egymás előzetes értesítése nélkül a dunai kérdésre vonatkozó politikai tárgyalásokba nem bo­csájtkoznak s hogy a három állam külügy­miniszterei a jövőben konzultatív szervet al­kotnak, amely mindannyiszor ülésezni fog, valahányszor ennek szükségessége felmerül. Ezekből a pontozatokból bármennyire ál­talánosságokban mozognak is, á kifelé történő szoros együttműködés kötelezett­sége kétségtelenül megállapítható s ebből a szempontból á második római egyezményt feltétlenül be lehet sorozni az 1936 eszten­dő jelentősebb külpolitikai megállapodásai közé. A három egyezmény szövege nem nyújt azonban felvilágosítást arról, hogy befelé, egymás irányában az ér­dekelt országok milyen kötelezettségeket vál­laltak és különösen milyen irányban történik majd a gazdasági együttműködés kiépítése, amire következtetni kell a jegyzőkönyvek közzétételét kisérő félhivata­los nyilatkozatokból, valamint abból a körül­ményből, hogy ugy a magyar miniszterelnö­köt, mint az osztrák kancellárt nemcsak kül­ügymirisztereik, hanem gazdasági szakrefe­renseik is elkísérték Rómába. De ettől füg­getlenül is hivatalos politikától mentes köz­véleményben a dolgok természetes rendje szerint meg kellett érlelődni annak a meg­győződésnek, hogy ugy a Róma I., mint a Róma II. szilárdságának csak a kellő gazda­sági megalapozottság lehet az igazi biztosi­téka. Az első római egyezménynek gazdasági szempontból kétségtelenül megvolt az az igen nagy jelentősége, hogy négy millió mé­termázsa búzának az elhelyezését biztosítot­ta. A gazdasági viszonyainkban történt nagy eltolódások mellett a buza veszített ugyan ré­gebbi külkereskedelmi jelentőségéből, de tel­jes mértékben megtartotta lélektani és gazdaságpszichologiai jelen­tőségét s a buzafeleslegek elhelyezése ma­gával hozta azt is, hogy az ország közvéle­> ménye kezdett kiemelkedni a gazdasági el­hagyatottság érzéséből. Az első római egyez­ménynek ezt a hatását eltagadni nem lehet. Kevésbé váltotta be azonban az első egyez­mény a hozzáfűzött reménységeket a gazda­sági megállapodások egyéb területein s a második egyezmény értékelésében bizonyára •••••nMBBBBHMHI Péníek, 1936 március 27. Ara ÍO fillér XII. évfolyam, SO. sz. döntő jelentőségű lesz, hogy a hivatalosan közzétett jegyzőkönyveket követő megálla­podások milyen mértékben tudják majd az első római egyezmény ilyen természetű hé­zagait és hiányosságait kipótolni. Vonatkozik pedig ez különösen az Ausz­triával kötendő gazdasági meg­állapodásokra. Az eddig érvényben volt magyar-osztrák gazdasági megállapo­dásnak az volt az alapja, hogy a különböző kontingentálások segítségével Magyarország másfélszer annyi értékű árut szállithat Ausz­triába, mint Ausztria Magyarországba. Ért­hető és természetes volt ez az arány azért, mert a mi kivitelünk túlnyomóan mezőgaz­dasági jellegű, már pedig a mezőgazdasági terményekben sokkal kevesebb a munkaér­j ték, mint az iparcikkekben, ezenfelül pedig . nyaranta magyar utasok láthatatlan export I formájában nagy összegű magyar pénzt vit­tek ki Ausztriába. Ennek kiegyenlitését szol­gálta volna Magyarország javára kikötött öt­ven százalékos kiviteli többlet. Az elgondo­lás helyes volt, mégis az arány az első római egyezmény megkötése óta 1:1.15 arányban romlott meg Magyarország hátrányára. Ha nem is teljesen, de nagyrészt ennek kell tu­London, március 26. Csütörtökön délután fontos jelentőségű ülést tartót az angol alsó­ház. Edén külügyminiszter külügyi tájékozta­tó bevezetőjeként köszönetet mondott az an­gol népnek, a sajtónak, hogy nemzetközi szem­pontból olyan aggasztó időben tanúsított ön­kéntes önmérséklésért. A katonamentes övezet szerepének rövid ismertetésével kapcsolatban emlékeztetett az övezet 15 éves fennállására és arra a javaslatra, hogy ezt állandóan men­tesitik a katonaságtól, közös angol-amerikai biztonsági kezesség alapján. — Ne felejtsék el — mondotta —, hogy ez az igéret birta a francia kormányt arra, hogy lemondjon a rajnai tartományoknak Né­metországtól való állandó elszakitására. Né­metországban ujabban versaillesi kényszerről beszélnek, de senki sem hallott még a ..loearnói kényszerszerződésről, amelyet tel­jesen szabad tárgyalások eredmé­nyeztek, amelyet önként irtak alá. — Ha Németország Locarnó bármilyen módosítását kívánta volna, nyitva állták előt­te a tárgyalás utjai. Németország azt állítja, hogy a francia-szovjet egyezmény nem egyez­tethető össze Locarnóval, de a loearnói szer­ződés III. szakasza éppen az ilyen esetekről gondoskodik. A francia-német döntőbírósági szerződés szerint minden jogi kérdést a. szer­ződés által megnevezett állandó békéltető bíróság elé ELOElZETÉS: Havonta helyben 3.20, vidéken és Budapesten 3.ÖU, KUliOIdOn A 4U pengd. — Egyes szám Ara hétkU» nap ÍO, vatAr- és Ünnepnap 16 tilt. Hir­detések lei-vétele tarifa szerint. Megte­lenlk héttő KlTítelévcl nnponln reggel. lajdonitani azt is, hogy a pengő és schilling értékaránya, amely 80:100 volt még két esztendő előtt, a valóságban ugy eltolódott, hogy a szabad forgalomban száz pengőért legjobb esetben ugyanannyi schillinget lehet vásárolni. A legteljesebb politikai rokonszenv han­goztatása és fenntartása mellett is e z a g a z­dasági viszony revízióra szorul. Áruforgalmi arányszámok csak ugy érnek va­lamit, ha azokat be is lehet tartani. Gazdaság­politikai megállapodások csak ugy érnek va­lamit, ha nem járnak az egyik fél lassú el­vérzésével. Nekünk a földrajzi helyzetnél és a világpolitika alakulásánál fogva Ausztria az egyetlen kapunk nyugat felé és egyúttal egyike legfontosabb kiviteli piacainknak is. Ha baráti viszonyban vagyunk Ausztriával és ha hozzájárulunk politikai függetlenségé­nek biztosításához, joggal elvárhatjuk, hogy azonos, vagy hasonlatos versenyviszonyok mellett előnyben részesítsen bennünket me­zőgazdasági szükségleti cikkeinek beszerzé­sénél. Ezt kívánja nemcsak az egymásra utaltság politikája, hanem a baráti viszonyu­kat ismételten hangoztató országok józanul felfogott érdeke is. lehet vinni. Ez lett volna az egyedüli helyes eljárás amelyet Németországnak követnie keltett volna. A német kormány önkényesen ugy döntött, hogy a francia-szovjet szerződés Locarnóval összeegyeztethetetlen és Németor­szág Lc-earnót nem létezőnek tekintette. — A vitában nem döntöbirák, hanem egy szerződés részesei, kezesei vagyunk, akiknek határozott kötelezettségeik vannak. Nyiltan kijelentem, hogy nem vagyok hajlandó arra a sze­repre, hogy én legyek az első kül­ügyminiszter, aki megtagadta Ang­lia aláírását.. A Fehér Könyvben tartalmazott angol kö­telezettségeket ismertette ezután, majd igy folytatta: — A helyzet tehát az, hogy Locarnot kivé­ve, Anglia kötelezettségei ma ugyanazok Eu­rópában, mint a Népszövetség többi tagjáé és Locarnó tekintetében is csak a már fennálló kötelezettségek hatályosabb teljesítése érdeké­ben intézkedhetünk, hogy lehetővé tegyük a tárgyalások megindulását. A javaslatok is kí­vánják enyhíteni azt a veszélyt, hogy háború­ra vezető lépés történhessék. Közvetlen céljaink a következők: 1. A háború veszedelmének elhárítása. 2. Olyan körülmények teremtése amelyet le­hetővé teszik a tárgyalások megindulását. 3. E tárgyalás sikerének biztosítása, hogy Anglia vállalja és teljesiti szerződéses kötelezettségeit Edén külügyminiszter nagy beszéde az angol alsó** házban

Next

/
Thumbnails
Contents