Délmagyarország, 1936. március (12. évfolyam, 53-83. szám)
1936-03-27 / 80. szám
DÉLMAGYAKORSZAG SZEOED. Szerke»ztO>«g: Somogyi ucca 22. L cm- Teleion: 23>33..KIad61tIvalal, kOlctOokOnyvlAr 6t Jegyirodát Aradi ucca ». Telefon: 13-06. - Nyomda: löw Llpól ucca 10. Teleton: 13-O0. - I Avlrnll t» levélcím: DélmogyarortzAg, Szeged. Róma II. Ha a kívülállók a római tárgyalásokról hivatalosan közzétett három jegyzőkönyv alapján akarnák megtudni, hogy mi történt Rómában, körülbelül azt állapithatnák meg, hogy három ország vezető államférfiai egyöntetűen azt határozták, hogy máskor is egyöntetűen fognak határozni. Diplomáciai megállapodások kifelé mindig teljesen lecsiszolt és sima felületű gömbhöz hasonlítanak, melynek _ér~ dességei és mások számára beakaszkodásra alkalmas egyenetlenségei nincsenek. A mostí ni római egy ezmény is lényegéhen nem egyéb a két esztendő előtti első megállapodás szorosabbra füzesénél, távolabbi vonatkozásában pedig leszögezése annak, hogy az érintett három ország külpolitikai vonalvezetése attól az időponttól kezdve, mikor Beth len István kiemelte Magyarországot külpolitikai elszigeteltségéből, változatlanul egy irányban halad. Megállapodnak az érdekelt országok kormányai abban, hogy egymás előzetes értesítése nélkül a dunai kérdésre vonatkozó politikai tárgyalásokba nem bocsájtkoznak s hogy a három állam külügyminiszterei a jövőben konzultatív szervet alkotnak, amely mindannyiszor ülésezni fog, valahányszor ennek szükségessége felmerül. Ezekből a pontozatokból bármennyire általánosságokban mozognak is, á kifelé történő szoros együttműködés kötelezettsége kétségtelenül megállapítható s ebből a szempontból á második római egyezményt feltétlenül be lehet sorozni az 1936 esztendő jelentősebb külpolitikai megállapodásai közé. A három egyezmény szövege nem nyújt azonban felvilágosítást arról, hogy befelé, egymás irányában az érdekelt országok milyen kötelezettségeket vállaltak és különösen milyen irányban történik majd a gazdasági együttműködés kiépítése, amire következtetni kell a jegyzőkönyvek közzétételét kisérő félhivatalos nyilatkozatokból, valamint abból a körülményből, hogy ugy a magyar miniszterelnököt, mint az osztrák kancellárt nemcsak külügymirisztereik, hanem gazdasági szakreferenseik is elkísérték Rómába. De ettől függetlenül is hivatalos politikától mentes közvéleményben a dolgok természetes rendje szerint meg kellett érlelődni annak a meggyőződésnek, hogy ugy a Róma I., mint a Róma II. szilárdságának csak a kellő gazdasági megalapozottság lehet az igazi biztositéka. Az első római egyezménynek gazdasági szempontból kétségtelenül megvolt az az igen nagy jelentősége, hogy négy millió métermázsa búzának az elhelyezését biztosította. A gazdasági viszonyainkban történt nagy eltolódások mellett a buza veszített ugyan régebbi külkereskedelmi jelentőségéből, de teljes mértékben megtartotta lélektani és gazdaságpszichologiai jelentőségét s a buzafeleslegek elhelyezése magával hozta azt is, hogy az ország közvéle> ménye kezdett kiemelkedni a gazdasági elhagyatottság érzéséből. Az első római egyezménynek ezt a hatását eltagadni nem lehet. Kevésbé váltotta be azonban az első egyezmény a hozzáfűzött reménységeket a gazdasági megállapodások egyéb területein s a második egyezmény értékelésében bizonyára •••••nMBBBBHMHI Péníek, 1936 március 27. Ara ÍO fillér XII. évfolyam, SO. sz. döntő jelentőségű lesz, hogy a hivatalosan közzétett jegyzőkönyveket követő megállapodások milyen mértékben tudják majd az első római egyezmény ilyen természetű hézagait és hiányosságait kipótolni. Vonatkozik pedig ez különösen az Ausztriával kötendő gazdasági megállapodásokra. Az eddig érvényben volt magyar-osztrák gazdasági megállapodásnak az volt az alapja, hogy a különböző kontingentálások segítségével Magyarország másfélszer annyi értékű árut szállithat Ausztriába, mint Ausztria Magyarországba. Érthető és természetes volt ez az arány azért, mert a mi kivitelünk túlnyomóan mezőgazdasági jellegű, már pedig a mezőgazdasági terményekben sokkal kevesebb a munkaérj ték, mint az iparcikkekben, ezenfelül pedig . nyaranta magyar utasok láthatatlan export I formájában nagy összegű magyar pénzt vittek ki Ausztriába. Ennek kiegyenlitését szolgálta volna Magyarország javára kikötött ötven százalékos kiviteli többlet. Az elgondolás helyes volt, mégis az arány az első római egyezmény megkötése óta 1:1.15 arányban romlott meg Magyarország hátrányára. Ha nem is teljesen, de nagyrészt ennek kell tuLondon, március 26. Csütörtökön délután fontos jelentőségű ülést tartót az angol alsóház. Edén külügyminiszter külügyi tájékoztató bevezetőjeként köszönetet mondott az angol népnek, a sajtónak, hogy nemzetközi szempontból olyan aggasztó időben tanúsított önkéntes önmérséklésért. A katonamentes övezet szerepének rövid ismertetésével kapcsolatban emlékeztetett az övezet 15 éves fennállására és arra a javaslatra, hogy ezt állandóan mentesitik a katonaságtól, közös angol-amerikai biztonsági kezesség alapján. — Ne felejtsék el — mondotta —, hogy ez az igéret birta a francia kormányt arra, hogy lemondjon a rajnai tartományoknak Németországtól való állandó elszakitására. Németországban ujabban versaillesi kényszerről beszélnek, de senki sem hallott még a ..loearnói kényszerszerződésről, amelyet teljesen szabad tárgyalások eredményeztek, amelyet önként irtak alá. — Ha Németország Locarnó bármilyen módosítását kívánta volna, nyitva állták előtte a tárgyalás utjai. Németország azt állítja, hogy a francia-szovjet egyezmény nem egyeztethető össze Locarnóval, de a loearnói szerződés III. szakasza éppen az ilyen esetekről gondoskodik. A francia-német döntőbírósági szerződés szerint minden jogi kérdést a. szerződés által megnevezett állandó békéltető bíróság elé ELOElZETÉS: Havonta helyben 3.20, vidéken és Budapesten 3.ÖU, KUliOIdOn A 4U pengd. — Egyes szám Ara hétkU» nap ÍO, vatAr- és Ünnepnap 16 tilt. Hirdetések lei-vétele tarifa szerint. Megtelenlk héttő KlTítelévcl nnponln reggel. lajdonitani azt is, hogy a pengő és schilling értékaránya, amely 80:100 volt még két esztendő előtt, a valóságban ugy eltolódott, hogy a szabad forgalomban száz pengőért legjobb esetben ugyanannyi schillinget lehet vásárolni. A legteljesebb politikai rokonszenv hangoztatása és fenntartása mellett is e z a g a zdasági viszony revízióra szorul. Áruforgalmi arányszámok csak ugy érnek valamit, ha azokat be is lehet tartani. Gazdaságpolitikai megállapodások csak ugy érnek valamit, ha nem járnak az egyik fél lassú elvérzésével. Nekünk a földrajzi helyzetnél és a világpolitika alakulásánál fogva Ausztria az egyetlen kapunk nyugat felé és egyúttal egyike legfontosabb kiviteli piacainknak is. Ha baráti viszonyban vagyunk Ausztriával és ha hozzájárulunk politikai függetlenségének biztosításához, joggal elvárhatjuk, hogy azonos, vagy hasonlatos versenyviszonyok mellett előnyben részesítsen bennünket mezőgazdasági szükségleti cikkeinek beszerzésénél. Ezt kívánja nemcsak az egymásra utaltság politikája, hanem a baráti viszonyukat ismételten hangoztató országok józanul felfogott érdeke is. lehet vinni. Ez lett volna az egyedüli helyes eljárás amelyet Németországnak követnie keltett volna. A német kormány önkényesen ugy döntött, hogy a francia-szovjet szerződés Locarnóval összeegyeztethetetlen és Németország Lc-earnót nem létezőnek tekintette. — A vitában nem döntöbirák, hanem egy szerződés részesei, kezesei vagyunk, akiknek határozott kötelezettségeik vannak. Nyiltan kijelentem, hogy nem vagyok hajlandó arra a szerepre, hogy én legyek az első külügyminiszter, aki megtagadta Anglia aláírását.. A Fehér Könyvben tartalmazott angol kötelezettségeket ismertette ezután, majd igy folytatta: — A helyzet tehát az, hogy Locarnot kivéve, Anglia kötelezettségei ma ugyanazok Európában, mint a Népszövetség többi tagjáé és Locarnó tekintetében is csak a már fennálló kötelezettségek hatályosabb teljesítése érdekében intézkedhetünk, hogy lehetővé tegyük a tárgyalások megindulását. A javaslatok is kívánják enyhíteni azt a veszélyt, hogy háborúra vezető lépés történhessék. Közvetlen céljaink a következők: 1. A háború veszedelmének elhárítása. 2. Olyan körülmények teremtése amelyet lehetővé teszik a tárgyalások megindulását. 3. E tárgyalás sikerének biztosítása, hogy Anglia vállalja és teljesiti szerződéses kötelezettségeit Edén külügyminiszter nagy beszéde az angol alsó** házban