Délmagyarország, 1936. március (12. évfolyam, 53-83. szám)

1936-03-27 / 80. szám

Oft MAf, YARORS7AH T936 március Délmagyavor$%ág legnagyobb :4 női kábái és vuhaávuháxa | ¡•P. Reich Erzsil ^W is« Unió l^nvvek érvényesek — Széchenyi tér 17. Főpostávai szemben. *jj megerősítsük az együttes biztonságot és igy Nemetország jobb légkörben térhessen vissza a Népszövetségbe ós megindulhassanak a szé­leskörű gazdasági és leszerelési tárgyalások, amelyek nélkülözhetetlenek Európa megnyug­tatásához. A megegyezés kilátásai jórészt Hit­lernek jövő hétre igért javaslataiban lehetnek. — A magam részéről biztosithatom Német­országot, hogy tárgyilagos szellemben és az­zal az őseinte kívánsággal fogadjuk javasla­tait hogy Európa állandó megbókitésére hasz­náljuk fel őket. — Feltételei az. hogy időt nyerjünk, figyel­nünk kell arra, hogy a nemzetközi eszmecse­rékben megfeleld légkörben tanulmányozzuk ezeket a német javaslatokat. — Zárókéróeemet nemcsak Angliához jnté­aem. Olyan időszak kezdetéhez értünk, amely a legjobb esetben a legvál­ságosabb nemzetközi tárgyalások fejezete lesz. A közeljövő kérdéseit nem abból a szempont­ból közelítjük meg, mintha akár Franciaor­szág, akár Németország ellentétes politikájá­hoz volnánk kötve. Politikánk az alapokmány és a népszövetségi tagság. Elismerjük köte­lezettségeinket, amelyeket készek vagyunk tel­jesíteni, de az angol néptömeg legfőbb törek­vése, hogy folytassuk harcunkat a tartós ala­pon nyugvó békéért. Ehhez szükség van min­denkinek a segítségére és mesebeszéd az ap ál­lítás. hogy bármely idegen állam szekeréhez vagyunk kötve. — Franciaországét figyelmeztetem, hugy vem biztosithatjuk a békét, ha a francia kor­mány nem hajlandó a Németországgal szemben fennálló kérdéseket a tárgyaláson megvizsgál­ni. NémetorMágot figyelmeztetem, hogy a tár­gyalásoknak nincsen kilátása sikerre, ha nem hajlandó Németország ajánlataiban a helyze­tet enyhíteni. Eden beszéde után Dalion, a munkáspárt el­lenzéki vezére volt munkáspárti külügyminisz­teri államtitkár szólalt fel. Kijelentette, hogy a munkáspárt nem helyesli a gazdasági, vagy katonai megtorlások alkalmazását Németor­szág ellen. Németországot figyelmeztetni kell arra, hogy ha visszatér a Népszövetségbe, ak­kor nincs szüksége katonai haderőre, mert va­lamennyi határa együttes biztonságot élvez és a vitát békés uton elintézhetik. Sir Archibald Sidler, a szabadelvű ellenzék vezére tzerint Németország megsértette a lo­carnói azorződéet, de olyan olyan bilincseket rázott le, amiket nekünk már jóval előbb ösz­sze kellett volna törnünk. Ragaszkodjunk a Népszövetséghez és tegyük próbára a némét javallatok komolyságát. A külügyi vita során Lloyd George kijelen­tette, hogy a versaillesi szerződés kiegyezéses megoldás volt és általában elismerték, hogy nagy része felülvizsgálatra fog szorulni, fő­ként a jóvátételi szakasz, a határok és a gyar­matok tekintetében. A versaillesi szerződés nem szentírás. .4 volt katonák nem hajlandók uj háborúba indulni csak azért, mert Németország elfoglalta saját területét. Ünnepélyesen óvom a Házat és az országot a katonai egyezmények veszedelmétől, amplyek 1914-ben meghiusjtetták a tárgyalá­sokat és megindították a háború lavináját, El­érkezett az idő a kötelezettségek felülvizsgá­lására ás foganatosítására. Ausíton Chamberlain hosszasan fejtegette, hogy Németország eljárása alapjában támadja meg a nemzetközi jog és együttes biztonság elveit. Fettscher képviselő megkérdezte a külügy­minisztert: Vájjon az osztrák-olasz-magyai megbeszélés során volt-e szó gazdasági megtor­lásról azok ellen az országok ellen, melyek a Népszövetség rendelkezése alapján megtorlást alkalmaztak Olaszország ellen? A külügyi államtitkár: A jegyzőkönyvekben, amelyeket az olasz, osztrák és a magyar kor­mány aláirt, erről nincsen szó és a megbeszé­lések során ez szóba nem került. „Tudatában voltunk, hogy a világ tiltakozni fos Hitler lipcsei beszéde Lipcse, március 26. Nagyszabású választói gyűlésen Hitler mondott beszédet. — Most a legnagyobb feladat elé állottunk. A német szabadság és függetlenség és a teljes területi szuverénitás elérésére hatalmas fel­adatot oldottunk meg. Mindez 4—5 évvel ezelőtt lehetetlenségszámba ment és most a megkez­dett munka befejezése előtt állunk. Tudatában voltunk, hogy a világ tiltakozni fog a hozzá­járulás helyett. A német egyenjogúságot béké­nek és a megbékélés egyik alkatelemének te­kintjük. Törölni fogjuk azt, ami népünket be­csületességétől akarja megfosztani, de nem fogjuk törölni hozzájárulásukat ahhoz, ami a világ békéjéhez vezet, olyan békéhez, amely nincs összekötve népünk becsületességével. Jel­képes cselekedetet kellene végrehajtani, vagy ilyen gesztust várnak tőlünk? Válaszunk az. hogy ne sértsék meg a 67 milliós német népet. A gesztust és a jelképes cselekedetet március 29-én a világ elé tárjuk. Baldw'w és Ribbentrop találkozása Páris. március 56. A Paris Sfii*- Raldirtn és Ribbentrop ma délelőtti találkozásáról a kö­vetkezőket irja: Baldwin közölte, hegy március 31-én feltét­lenül határozott javaslatokat vár Németor­szágtól ás egyben rámutatott arra, hogy Né­metországnak; mindenesetre tartózkodnia kell a semleges övben való erődépitéstől, különben Franciaország nem fogadhatja el a közvetítő indítványokat. Az Intransigeant londoni jelentése szerint Baul Boncour tegnap szintén közölte az an­gol külügyminiszterrel, hogy Franciaország a rajnai vidék erdőépitési tilalma kérdésében semmit eem enged álláspontjából. Diplomáciai látogatások Rómában Róma, március 2G. Mussolini fogadta a római francia nagykövetet, Suvich külügyi állnmf'<kárt, Stein szovjet nagykövetet cs H e s s e 1 német nagykövetet. Ribbentrop nyilatkozata London, március 26. Az angol fővárosban szerdán feltűnést keltett az a tanácskozás, amely Paul Boncour francia államminisz­ter és Eden angol külügyminiszter között folyt le. A tárgyalás anyagát a francia delegá­ció titokban tartja. Paiil Boncour szerdán este Parisba repült, Hír szerint R ibbe n tr op felkérte volna Edent, hogy tegyen lépéseket a francia kor­mánynál a francia—német megnemtámadási szerződés megkötése érdekében. Ribbentrop feltűnést keltő nyilatkozatot adet szerdán a Daily Maiinak. KijcLentette, hogy a Németor­szágnak átnyújtott javaslatok erős visszahatást keltettek ugy a német kormányban, mint a né­met népben. A javaslatok sajnálatraméltó visz­szaesést jelentenek abba a gondolatvilágba, amely Németországnak a háború utáni időkbea olyan sok fájdalmat okozott. Ennek a gondo­latvilágnak a következménye — folytatta —, hogy Európában még mindig vannak győzők és legyőzöttek. Hangoztatta Ribbentrop. hogy Né­metország nem türi többé a versaillesi szelle­met, de a német nép tele van békevággyal! A Dardanellák Páris, március 26. A Paris Journal londoni értesülése szerint T i t u 1 e s c u azért maradt Londonban, hogy visszatartsa a török megbí­zottat, aki azzal fenyegetődzött, hogy a Darda­nellák kérdésében Németország módja szerint fognak eljárni. Titulescu iparkodik nyugalom­ra inteni a törököket. Korai hirek két abesszin város elfoglalásáról Róma, március 26. Hivatalos olasz körök ko­rainak mondják azt a Keletafrikából érkező hirt, hogy az olasz csapatok elfoglalták volna Dzsidzsigát és Sasszabane várost. E cáfolat az« jelenti, hogy a két város elfoglalása küszöböű áll. Egyes külföldi lapok azt a hirt terjesztették, mintha Mussolini kijelentette volna a francia nagykövet előtt, hogy Olaszország haj­landó elfogadni az uj locarnói szerződést, ha közlik vele a megtorló intézkedések megszün­tetésének időpontját. Ezt a hirt a leghatározot­tabban cáfolják. Párisi lap a fegyverkezésről Páris, március 26. Az Oeuvre a kisantant1 szellemétől áthatott cikkben foglalkozik a ró­mai tárgyalásokkal. Rómában Európát kéC táborra osztották — irta —, a két csoport között nehéz lesz közeledést létesíteni Hodzsa szellemében. A lap idézi az olasz félhivatalos közleményét, amely szerint a Palozzo Veneziá­ban megvitatták Magyarország és Ausztria u/ fegyverkezését is. I — Olasz politikai körök ugy vélik — mond* ja a Trans Alpine jelentése —, méltánytalan volna megvonni az újra fegyverkezés jogát et* tői a két l at alomtól, ha igazi nemzetközi igaz­ságot akarunk érvényre juttatni. A lap sze­rint Mussolini slapjában helyesli Hitlernek a lcndon1 emlékirat ellen irányoló lázadását, ez siettetni fogja Ausztriát és Magvarországet a saintgermani és a trianoni békeszerződés fel-< morzsolására és mindenekelőtt felveti a gaz-« dasági jogegyenlőség kérdését, de később két­ségtelenül a területi revízió kérdését «•< felveti< i

Next

/
Thumbnails
Contents