Délmagyarország, 1936. március (12. évfolyam, 53-83. szám)

1936-03-22 / 71. szám

tZCOED. Szerke»zlOt6g: Somogyi ucca X. JL. I. em. Teleion« 23-33.-Kiadóhivatal, kClcsönkOnyvtar ¿1 Jegyirodái Aradi ucca f*. Telefon: U-06. - Nyomda: Löw Lipót ucca ÍO. Teleion: 13-00. . l&vliatl *>» levélcím: DólmagyaronzAg, Szeged. Vasárnap, 1936 március 22. Ara 16 fillér XII. évfolyam, 71. sí. ELÖEiZEIÉS J Havonta heiybea 3.20, vldéurn et Budapesten 3.ÖO, RUllUIdtSn A 4U peng«. — Egyes >zAm Ara hétktl» nap ÍO, Tatár* é» Ünnepnap 1« 1111. Hlr­delétek lelvélcle tarifa szerint. Megjc­len 1K hélio «IvClrlAVei.llaponlo reggel, Rassay Károly R a s s a y Károly — tegnap lett ötven éves s ebben az évben lesz tízéves for­dulója annak, hogy Szeged egyik képviselője Rassay Károly lett. Az ötvenedik születésnap megfelelő jogcim szokott lenni ahhoz, hogy a férfi élete esemé­nyeiből összeállítsa a mérleget, számbave­gye az elért eredményeket s megállapítsa a kudarcok jelentőségét. Politikusnál ötven év még nem zár le egy életkort, ötven éven tul még megérlelődhetik mindaz, amiért az ifjú rajongott s a férfi harcolt, ötven év még nem késő a harchoz s nem korai a beérkezéshez még ebben a reformkor.szakos és viharsarkos közéletben sem. Angliában lehetett valaki miniszterelnök a huszonnegyedik születés­napja előtt és lehetett miniszterelnök a nyolc­vanadik születésnapja után, de Magyarország sokkal — konszolidáltabb, az ilyen szélsősé­ges kilendülésekre nem hajlamos; — nálunk ötven évvel lehetnek még magvetők, de le­hetnek már ötven évesek a maguk termésé­nek betakaritói is. Rassay Károly a barát és ellenfél egy­hangú megállapítása szerint a magyar parla­ment legnagyobb értékei közé tartozik. Ál­lamférfiúi hivatottsága, szónoki képessége, hibátlan s nagyvonalú Ítélőképessége s az a beállítottsága, amivel minden politikai erő­kifejtést, minden közéleti megmozdulást a nemzet nagy céljainak, a sorsfordító történel­mi erők irányításának szolgálatába tud állí­tani, emeli őt magasan kortársai fölé. A mai ellenzéki politika rajta kivül Bethlen Ist­vánt és Eckhardt Tibort állítja a legelső sorba, de ami másnál az esetlegesség, az nála végzetszerüség, amig mást, még az első sor­ban állót is, taktikai manőverek vezényelnek időnkint a közéletnek és világfelfogásnak hol az egyik, hol a másik oldalára, addig R a s­s a y t világszemlélete és történelmi felfogá­sa, a demokrácia szolgálata, a politikai, gaz­daság és közjogi szabadság védelme állítja az üldözött és támadott, a megvetett és kiát­kozott szabadelvüség frontjára. Bethlen István politikai súlyának nem jelentéktelen tényezője a mult, ami mögötte áll, Eck­hardt Tibor politikai súlyát nem utolsó sor­ban állanitja meg aza mult, ami — előtte van, de R a s s a y Károly államférfiúi nagysá­gát egyedül közéleti harcai s közéleti harcai­nak eredményei felölik meg a hatalomtól s a hatalom megszerzésének minden kilátásától függetlenül — a képessége és hivatottsága alapján. Állhatnak a márciusi gondolat eretnekei a izebadságszobrok elé s magasztalhatják an­nak a márciusnak emlékét, melynek szelle­mét és alkotásait megtagadják, felvehetik a márciusi évfordulón a díszmagyart azok, akik — ha tőlük függne, — a jobbágyfelsza­badítást, az úriszéket, a sajtószabadságot, a recepciót mind szívesen visszacsinálnák — a negyvennyolcas idők nagy átalakulásának, Kossuth Lajos nemzeti, Széchenyi gazdasági és Deák Ferenc alkotmánypoütikájának mé­gis a magyar szabadelvüség őrzi szellemét, védi hadállásait s menti át alkotásait egy bé­késebb történelmi kor számára. S ennek a politikának ma Rassay Károly a vezére, ezen a frontszakaszon egyedül áll, csak hivei vannak és követői de a követői között van egy nagy magyar múltnak ezer elpusztítha­tatlan emléke, termékeny tradíciója s gazdag tanulsága, amivél kérkedhettünk a nyugati kultura előtt is s amit leghatásosabb jogcí­mévé tehetünk nem a jelszavas, de a teremtő revíziós politikának. Ez a város politikai súlyát annak is köszön­heti, hogy egyik képviselője immár tiz év óta Rassay Károly. Á város súlyt ad a képvi­selőnek s a képviselő súlyt ad a városnak. Ennek a városnak polgárságában élt mindig annyi közéleti érettség s annyi politikai tisz­tánlátás, hogy már a város érdekében sem akarta — elismerjük: egy-egy- kiváló képvi­selő mellett — fejbólintó helyeslőkre s hiva­tásos tapsolókra bízni azt a mandátumot, amit a magyar politikai élet egyik legkiválóbb és legbecsültebb reprezentánsának, Rassay Károlynak adhatott. S a tanya polgárságában volt annyi törhetetlen kitartás s volt annyi józan ítélőképesség, hogy Szegednek és Rassay Károlynak ezt a kapcso­latát tiz éven keresztül segített megtartani A mi politikánk nem az érvényesülés poli­tikája, nem az érvényesülés forráskereső va­rászvesszejét tartják kezükben a szabadelvü­ség magyar harcosai. Nem a maguk érvé­nyesüléséért harcolunk, hanem a magyar pol­gárság politikai és gazdasági szabadságáért Rassay Károly is maradhatott volpa a hata lom napos oldalán s nehéz harcok helyett vá­laszthatta volna a hatalom bűvös és hüvöí kényelmét, ha nem érezte volna magában hogy a sors küldötte, a végzet parancsánal végrehajtója, rá vár annak a feladatnak betöl­tése s annak a kötelességnek teljesítése, amit a szabadság teremtő és termékeny korszaká­nak emlékei, a magyar szabadelvüség ha­gyományai adtak át e tragikus idő eltörpült s az apák érdemeit megtagadó nemzedékének Megkezdődtek a római tanácskozások Gömbös és Schuschnigg az olasz királynál és Mussolini­déi - A képviselőházban Ciano gróf lelkes üdvözlő­beszédet mondott - „Olaszország nem feleit! el Magyar­ország és Ausztria genfi magatartását" Vasárnap folytatják a tárgyalásokat Róma, március 21. Szombaton megkezdődött a nagyjelentőségű római tanácskozás, amely Mus­solini, Gömbös, Schuschnigg és a három ország külügyminiszterei között folyik. A tanácskozás megkezdése előtt Gömbös mi­nisztere.nök megkoszorúzta a hősök emlékmű-, vét, azután a Palazzo Veneziába hajtatott. Itt találkozott Suvich olasz államtitíkáiTal, akiveli együtt kereste fel Mussolinit. Amikor az osztrák államférfiak is megérkeztek, Mussolini dolgozó­szobájába vonultak a miniszterek. Ezt volt az első együttes taálkozás. Viktorio Emmán uel király délben kihallgatá­son fogadta Gömbös miniszterelnököt ós Kánya külügyminisztert. Utána Schuschnigg osztrák kancellárt és Berger-Waldenegg osztrák külügy­minisztert fojadta. gUyanebben az időben a ki­rályné kihallgatáson fogadta Gömbös miniszter­elnök, majd Berger-Waldenegg osztrák külügy­miniszter feleségét. A király és királyné a quirináli palotában vil­lásreggelit adott, amelyen a trónörökös és fele­sége, valamint Mária főhercegnő is jelen volt. A magyar és osztrák kormányfőkön és külügy­minisztereken kivül résztvett a villásresgelin az osztrák és magyar quirináli követség tisztviselő kara, a magyar és osztrák államférfiak kísérete. Megjelent Mussolini miniszterelnök és Suvich ál­lamtitkár is. Dé'után 3 órakor kezdődött meg az első ta­nácskozás az olasz, magyar, osztrák államférfiak között a Pa'azzo Veneziában. A tanácskozásról a következő hivatalos jelentési adták ki: — Mussolini, Gömbös és Schuschnigg délután 3 órakor Kánya Kálmán külügyminiszter, Berger­\\ aldenegg osztrák külügyminiszter, valamint Su­vich külügyi államtitkár társaságában megbeszé­lésre ültek össze. Az államférfiak másfél óráig tartó rendkívül szívélyes megbeszélés során m«gH vitatták mindazokat a kérdéseket, amelyek az ál­talános európai helyzet szempontjából a három országot kü önösen érdeklik. A megbeszéléseken vasárnap dé'után folytatják. A miniszterek a megbeszélés után a képviselőház ülésén vettek részt. Háromnegyed 5 órakor lépett be a fentartott páholyba Gömbös miniszterelnök és Schuschnigg kancellár kíséretük társaságában. Eb­ben a pillanatban felállott valamennyi képviselő és lelkes ünneplésben részesítette a vendégeket. Mussolini a páholy felé fordulva először ró­mai üdvözléssel köszöntötte a minisztereket, majd a jelenlevőkkel együtt sokáig tapsolt. A két kor­mányfő felemelt karral viszonozta az üdvözlést. A taps elcsende^edése után a képviselőház elnöke, Ciano gróf állott fel, aki a következőket mondotta: — A fasiszta képviselőház őszinte örömmel látja ebben a teremben Magyarország kormány­elnökét és külügyminiszterét, valamint Ausztria kancellárját és külügyminiszterét. Azt hiszem ai érzés és rokonszenv, amely Olaszországot a két dunai h italomhoz fűzi, az utóbbi időben még jobban megerősödött. Olaszország, mely a genfi gyülekezet önzésén és barátságtaknuságán keresz­tül még jobban megismerte ennek a barátságnak igazi értékét, most visszaemlékezik és mindin( há'áml fog emlékezni arra a keresetlen és ön­érzetes támogatásra, amelyet Magyaroazég é* Ausztria az igaz olasz ügynek nyújtott. > — 4 novemben 1 ö-ikáa lata i lőtt események

Next

/
Thumbnails
Contents