Délmagyarország, 1936. március (12. évfolyam, 53-83. szám)

1936-03-21 / 70. szám

1936 március 21. délmagyarorszao 3 Dr. Véhli Béla somogyitelepi tiszti orvost a fegyelmi választmány 500 pengőre ítélte és visszahelyezte állásába (A Délmagyarország munkatársától.) A közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya a napokban hozta meg döntését dr. Véhli Béla somogyitelepi tiszti orvos fegyelmi ügyében, amely annakidején általános feltűnést keltett. A fegyelmi választmány a tiszti orvost hivatali engedetlenség cimén jogerősen ötszáz pengő pénzbüntetésre Ítélte és az itélet alapján a polgármester azonnali hatállyal már vissza is helyezte állásába. Dr. Véhli Béla ellen igen súlyos vádat emelt a tiszti ügyészség, amely vádinditványában, talán éppen a fegyelmi vétség súlyossága miatt, nem is teft indítványt a büntetés mértékére, hanem annak kiszabását a fegyelmi választmányra bizta. Dr. Véhli Béla ellen az volt a vád, hogy sorozatosan elkövette a hivatali engedetlenséget, állomáshelyét engedély nélkül elhagyta és oda hivatali elöljáróságának felszólítására 6em tért vissza. Vádolták azzal is, hogy éppen a legveszedelmesebb időben, az influenzajárvány alatt távozott el a Somogyitelepről, a betegek nem tudtak rátalálni és amikor nyomozni kezdtek utána, kiderült, hogy Alsótanyára ment, magánbetegeihez és napokig elmaradt. Más alkalommal — a feljelentések és a vád szerint — azért távozott el állomáshelyéről, ugyancsak felsőbb hatóságának engedélye nélkül, mert a választások idején kortes,--zolgálatokat teljesített a Nep érdekében. Ez ellen a vád ellen beigazoltan azzal védekezett, hogy a szegedi kormánypárt több vezető tagja megígérte a polgármesteri engedély utólagos megszerzését, erről azonban a választási izgalomban megfeledkeztek. Dr. Véhli Béla egvébként nem is nagyon védekezett a vádak ellen. Többször hangoztatta, hogy nem kiván tovább szolgálatot teljesíteni, sőt azzal az indokolással, hogy egészségi állapota megrendült, már a fegyelmi eljárás alatt, felfüggesztett állapotban, benyújtotta nyugdíjazás iránti kérelmét. Ezt a kérelmet legutóbb tárgyalta is a közgyűlés, de a tiszti főorvos véleménye alapján elutasította, miután a tiszti orvosi vizsgálat eredményeképen kiderült, hogy szolgálatképes. A fegyelmi választmány két tárgyalást tartott Véhli Béla ügyében. Az első tárgyalás, amelyen még Bárányi Tibor főispán .elnökölt, csupán az iratok ismertetéséből állott. Felolvasták a vádinditványt, a tanúkihallgatásokról felvett jegyzőkönyveket, de határozatot nem hozlak, mert a választmány bizonyos részletkérdések tisztázását tartotta itélet előtt szükségesnek. A második tárgyaláson aztán megtörtént a döntés. A fegyelmi választmány vétkesnek mondotta ki dr. Véhli Béla tiszti orvost, megállapította, hogy hivatalát többizben engedély nélkül elhagyta, a betegeket elhanyagolta, engedetlenséget tanúsított hivatali feletr íesoivel í-zcr.ben de figyelembe véve az enyhítő körülményeket, csupán pénzbüntetést szabott ki. ötszáz pengőre Ítélte a választmány dr. Véhli Bélát. Miután az ítéletben a vádat képviselő ügyész is, dr. Véhli Béla is megnyugodott, az rögtön jogerőssé vált. Dr. Véhli Béla már másnap szolgálattételre jelentkezett a polgármesternél, aki tekintettel arra, hogy nyugdíjazás iránti kérelmét viszszautasitotta a közgyűlés, miután az orvosi vizsgálat szolgálatképesnek minősítette, ugyancsak azonnali hatállyal visszahelyezte állásába és utasította, hogy foglalja el régi állomáshelyét. Dr. Véhli Béla már meg is jelent a Somogyi-telepen é6 azóta végzi a tiszti orvosi teendőket. Életfogytiglani fegyházra Ítélték a Klebelsberg-telepl apagyilkos fiút Dráma! vallomások a Mofzes-család életéről, a kegyetlenkedő részeges apáról - A lör vény szék ne ti fogadta el Mojzes Gy ula védekezését, a gyilkosságra előre készült (A Délmagyarország munkatársától.) Péntek reggelre tűzte ki a szegedi törvényszék Va¿ű^-tanácsa a Klebelsberg-telepi apagyilkos fiu, Mojzes Gyula 21 esztendő? lakatossegéd ügyének tárgyalását. Már jóval a tárgyalás megnyitása előtt ellepte a közönség a tárgyalóterem előtti folyosót és amikor az ajtókat kinyitották, egymás hegy év hátán igyekeztek benyomulni a terembe. A főtárgyalási elnök utasítására rendőrök siettek a folyosóra és megtisztították a tárgyalási terem környékét a közönségtől. A gyilkos fiu vallomása Tiz órakor nyitotta meg a főtárgyalást Vaday tanácselnök. A gyilkos fiu kisirt szemmel állott a bíróság elé. Az elnök kérdésére kijelentette, hogy bár megölte az apját, nem érzi magát bűnösnek. Elmondotta ezután a véres éjszaka előzményeit. — Apám örökösen üldözött, azt akarta, hogy menjek el a háztól, ne pusztítsam az 6 kenyerét. Nem volt megelégedve a keresetemmel, heti fizetésemet az utolsó krajcárig elszedte tőlem és alig adott néha napján valami kevés zsebpénzt. Neki szép nyugdija volt, nem szorult volna rá az én keresetemre, ha nem itta volna el a nyugdiját az utolsó fillérig. De nemcsak engemet, anyámat és húgomat is üldözte, nem egyszer kellett védelmükre kelnem. Emiatt is haragudott rám és állandóak voltak köztünk a súrlódások. A mult nyáron ott is hagytam a 6zülői házat és a városban vettem ki lakást. Nyugodt voltam, de egy napon találkoztam a húgommal, aki sirva kért arra, hogy térjek vissza, mert nem birnak apánkkal. Visszamentem, de előbb bocsánatot kértem apámtól s arra is megkértem, hogy hagyjon fel eddigi életmódjával, ne igyon mindég, hi ezen láthatja, hogy sokszor nincs mit enni odahaza. Nem egyszer történt, hogy amikor reggel munkába mentem, nem volt más a szalvétámban, mint egy darab száraz kenyér... Selvckrosl Mozi Szombat, vasárnap KP E3ETTSEGI ELŐTT Az ifiusátr problémája. 5, 7, 9 Széchenyi Mozi Szombat és vasárnap Ki volt a t?xi halott utasa? Hi volt lack Mortlmer? 6, 7. 9. Minden AipMn • tablettán • Bayer" kereszt látható. Bayer-keresit nilhül , nincs tehát Aspirin-tabletta. Saját érdekünkben erre Ügytljüatu — Apám azonban nem változott meg. Egyizben szerenádot adtam egy leánynak é& amikor ezt megtudta, gorombán leszidott és pofonütött. — Azért ütötte pofon, mert maga beverte annak a leánynak az ablakait — jegyezte meg az elnök. Ezt most elhallgatja, de a detektívek előtt beismerte... — Ugy kiabáltak rám a detektívek, hogy rengett bele az egész szoba — felelte a vádlott. A kocsma, a balta — Régen elhatároztam — folytatta a vádlott —, hogy megszabadítom apám viselkedésétől családomat. Meg akartam verni, azt gondoltam, hogy ezzel majd jobb belátásra birom. Nem jutott azonban sohasem eszembe, hogy megölöm. Azon az estén fáradtan tértem haza a munkából. Anyám azzal fogadott, hogy apám reggel óta iszik és magával vitt* a varrógépről szóló zálogcédulát is é6 a szénbárcát is. Azt ie mondotta anyám, hogy ő mát megkísérelte hazahozni apámat, de nem tudta Apámat egy Kecskés-telepi kocsmában találtam meg. Az asztalra borulva aludt, amikor beléptem. Nem akart velem jönni, barátommal együtt leültetett 06 inni kellett. — Tiz féllitert ittunk, apám nem sokat ivott belőle, mert már akkor részeg volt. Én azonban a borból jócskán ittam és lerészegedtem. Azután hazamentünk. Az uton nem veszekedtem az apámmal. Barátom, Molnár Pál vitte karonfogva, én mögöttük ballagtam. Apám az uton megcsúszott és akkor szidott, mert nem segítettem neki. Csúnya szavakkal szidott, ezért is mérges voltam rá. Otthon Molnár vetkőztette le apámat... — Miért nem maga? — kérdezte az elnök. — Mert én olyan részeg voltam, hogy örültem, ha leülhettem. Nagyon dühös is voltam rá, mert az uton is szidott ós elhatároztam, hogy most megverem. Kikisértem Molnárt, aztán az anyámnak azt mondottam, hogy Molnár künn várja az udvaron, menjen ki hozzá... Ekkor fogtam a petróleumlámpát, letettem az asztalra és felvettem az ajtóhoz támasztott baltát és két kézre fogva rásújtottam vele. Apám már aludt, féloldalt feküdt az ágyban. Nem tudom hányszor ütöttem, csak azt tudom, hogy csupa vér lett az arcom, kezem, ruhám... — Nézze csak — szólalt meg az elnök —, maga azt vallotta az imént, hogy csak meg akarta verni az apját. Miért bántotta akkor amikor tehetetlenül feküdt az ágyon és főleg miért baltával, hiszen azzal nem szoktak megverni senkit, azzal csak agyon lehet verni \ lakit...? — Nem gondolkoztam, mert részeg voltam azt kaptam fel, ami éppen a kezemügyébe esett — felelte Mojzes. Arra emlékszem, hogy húgom a zajra kiugrott az ágyból és kirohant. Utána mentem, vizet kértem, megmosakodtam, anvámtól nyakkendőt kértem, mert fel akartam öltözni és a városba akartam menni... — Maga megöli az apját és nincs másra gondja, minthogy nyakkendőt kössön fel...? Nem