Délmagyarország, 1936. március (12. évfolyam, 53-83. szám)

1936-03-21 / 70. szám

A DPI MAC, VAR O R «? 7 A C, II —II II MH'HHi m' IIMK—XI»'­195Q március 2T: Kerékpárosok! Elsőrendű vcoreKparoKBt tnofidniényM áf• ban részletre adom. Gimlkat és alkatrészeket most filléres J _ _ Árban kaphat jZOlllO VI CSOrnál »1 Szeqed, (Kiss D. palota Kiss u. 2. lehetett maga olyan nagyon részeg... — mon­dotta az elnök. — Nem tudtam én akkor, hogy mit csiná­lok. Megmosakodtam és befelé indultam, út­közben találkoztam a mentőkkel, mire vissza­fordultam... Nem volt szándékomban megölni az apámat, nem akartam megölni, csak meg­akartam verni — ismételte sirva a gyilkos fiu. Kihallgatták ezután az orvoeszakértőket. Dr. Kál János elmondotta, hogy a meggyilkolt Mojzes István fején négy, hátán szintén négy baltarsapás nyomát találták. Már az első ütés végzett. az apával, aki meg Bem mozdult többé. Dr. Inrze Gyula véleményében teljesen ép­elméjűnek mondotta a vádlottat, aki cselekmé­nye elkövetésekor tisztában volt cselekménye súlyával. Az anya, a testvér A tanúkihallgatásokra került ezután sor. 1'! "nek özv. Mojzes Tstvánnét szólította be az elnök a terembe, az özvegy azonban kijelen­tette, hogy nem kiván vallomást tenni fia ügyében. A követkéz?! Mojzes Mária, a vádlott huga volt, aki vallani akart és drámai részleteket mondott el a borzalmas éjszakáról. Elmondotta, hogy apja melletti ágyban aludt ós nagy zajra nyi­totta ki a Rzemét,. Fivérét pillantotta meg, amint kezében ütésre emelve tartotta a baltát és lesújtott vele. Látta, hogy abban a pilla­natban véres lett az arca. Bémttlten ugrott ki az ágyból és rohant a kopyhába anyjához-. Fi­vére néhány pillanattal kés8bb azzal jött ki a szobából, hogy „nincs semmi baj, ne féljetek". Elmondotta ezután a leány, hogy apjuk mel­lett pokol volt az életük. Ápja fit Is üldözte, bár keresni járt, gyárban dolgozott, de apja azt akarta, hogy álljon el cselédnek, mert ak­kor nem lesz otthon... öt is, anyját is nem egvszer elverte, anyját egyszer ngy eherte, hogy hetekig nem tudta a karját használni. Fmellett részegeskedett is, minden pénzt el­ivott.. A kfivefkezö tanú a vádlott fiu barátja, Mol­nár Pál volt, aki a vádlottal együtt, m?nt. a koronázó Mojzes megkeresésére. Elmondotta, tudott róla, hogy az öreg kegyetlenül bánt, a családjával. Mojzesné egyszer azzal szaladt hozzájuk, hogy védjék, meg. mert az vra kaszá­val altarja legyilkolni. A kérdéses estén Moj­zp,-né azzal küldte a fiát apja után, hogy fi nem tudta hazavinni. A kocsmából hazafelé­méről nem az apa, hanem a fiu gurult lf ~>. töl­tésről. Mojzes Gyula részeg volt, — vallotta. Tlorváth József kecskéstelepri vendéglős el­mondotta, hogy amikor a vádlott belépett a kocsmába, megrázta alvó apját és vén részér oes szamárnak nevezte. Követelte a zálogcá­dulát, a szénbárcát, mire az öreg azt felelte: „Ne félj édes fiam, az öreg Mojzes bácsi nem vpszit. p1 Bemmit..." A tanú szerint a fiu nem volt ittas, csak spicces. A délutáni tárgyalás A délutáni tárgyaláson a perbeszédekre ke­rült sor. Dr. Kleitsch Imre ügyész után dr. Márton József védfi mondotta el beszédet, majd a biróság Ítélethozatalra vonult vissza. Este hat, óra után vonult be a biróság és hirdette ki Ítéletét, gyilkosság bűntettében mondotta ki bűnösnek Mojzes Gyulát és élet­fogytig tartó fegyházra itélte. az itélet rövid indokolása szerint a biróság nem fogadta el a vádlottnak azt a védekezését. hogy ittas volt, mert ezt a tárgyalás adatai megcáfolták. A biróság nem fogadta el azt a védekezését, hogy nem volt szándékában meg­ölni az apját, mert. abból a. ténvből, hogy bal­tával támadt apjára, kitűnik, hogy nem meg­verni akarta öt, hanem megölni. Azt is meg­állapította a biróság, hogy tettére hetekkel előbb készült, saját vallomása szerint is el­határozta, hogy családját megszabadítja apjá­tól, ez pedig nem történhetett má<kép, mint ahogy történt, mert a megszabadítás alatt nem megverést értílnk. A biróság enyhitfi körülménynek vett« a vádlott büntetlen előéletét és azt, hogy apja bánásmódja miatt el volt keseredve, de vi­szont vdyosbitó körülménynek vette, hogy apját ölte meg és ppdicr nagy kedvetlenséggel. Az itélet, ellen az egynapos tárgyalás alatt teliesen összetört vádlott fellebbezést jelen­tett be. Gömbös és Schuschnlgg Rómában Róma, március 20. Gömbös Gyula minisz­terelnök és Kánya külügyminiszter az osz­trák államférfiak társaságában este 6 órakor Rómába érkezett. A vonatot az olasz határtól kezdve Mussolini különvonatának két mozdo­nya vontatta. A római pályaudvaron megjelent Federsonl, a szenátus, gróf C i a n o, a képviselőház elnöke a szenátus és a képvise­lőház küldöttségével, Rossini földmüvelés­ügyi miniszter. Háromnegyed 6 órakor érke­zett a pályaudvarra Mussolini Suvich külügyi államtitkár kíséretében. A zenekar rá­zendített a Himnuszra, mialatt a vonat begör­dült a pályaudvarra. Mussolini a magyar mi­niszterelnök szalonkocsijának ajtajához ment és meleg barátsággal köszöntötte elsőnek a miniszterelnök feleségét, akinek vörös rózsa­csokrot nyújtott át, majd a miniszterelnököt, az osztrák kancellárt és a két külügyminisz­tert. A három kormányfő ezután ellépett a dísz­század előtt, majd a királyi várótermen ke­resztül elhagyták a pályaudvart. Ezalatt a ze­nekar a magyar és osztrák Himnuszt, az olasz himnuszt, a Giovinezzát, a Nep-indulót és az osztrák hazafias front indulóját játszotta. A pályaudvar előtti téren felsorakozott több, mint 20 ezer főnyi tömeg lelkesen üdvözölte a ven­dégeket. A miniszterelnök a római magyar követség­re hajtatott, a külügyminiszter a Grand Hotel­ben szállt meg. A két kormányfő és kísérete este szállásukon vacsorázott. Szombaton délelőtt feliratkoznak a királyi palotában, majd az Ismeretlen Katona sirjára koszorút helyeznek. Utána következik az első megbeszé­lés a Palazzo Veneziában. Délben a királynál villásreggeli lesz. Ezután következik a máso­dik megbeszélés, majd a képviselőház rendea fogadást a vendégek tiszteletére, este az Ope­rában lesz díszelőadás. Gömbös helyetlese: Daránvi és Kozma, Kánya helyettese :Fabinyi Budapest, március 20. A Budapesti Közlöny a következő legmagasabb elhatározást közli: Magyarország kormányzója Budapesten már­cius 20-án kelt legfelsőbb elhatározásával vi­téz jákfai Gömbös Gyula a honvédelmi mi­nisztérium vezetésével is megbízott m. kir. mi­niszterelnök és Kánya Kálmán külügymi­niszternek külföldi tartózkodásuk tartamára a miniszterelnöki teendők ideiglenes ellátásával Darányi Kálmán földművelésügyi minisztert, a külügyminisztérium ideiglenes vezetésével Fabinyi Tihamér pénzügyminisztert, a honvé­delmi minisztérium vezetésével pedig leveldl vitéz Kozma Miklós belügyminisztert bízta meg. A négus hajlandó a békére, de a háborúi addig folytatja, amíg Abesszínia területének sérthetet­lensége helyre nem áll London, március 20. Az abesszin kormány ok nány szellemiben állítják helyre, megbízottja a Népszövetséghez jegyzéket inlé- I A jegyzékhez hozzáfűzik, hogy bármilyen zett, amelyben megismételte, hogy a császár | hosszura nyúljon a háborn, Abesszínia addig hajlandó az ellenségeskedés megszüntetésére, folytatja, amíg területének sérthetetlensége ha a békét a Népszövetség keretében és az alap- ! helyre nem áll. Hétfőtől 8 órás üléseken tárgyalják a telepítési javaslatot Budapest, március 20. A képviselőház pénte­ken folytatta a telepítési javaslat vitáját. Az el­ső szónok Dinnyés Lajos volt, aki magyar szem­pontból taglalta a telepítési kérdést. A telepí­tésnek csak az lehet a célja — mondotta —, hogy földhöz rögsitse a magyar népet. A nagy ­birtok létjogosultságát elismeri, de csak az er­dőüzemekben és addig a határig, ameddig a nemzet érdekében áll. Az agrárollót meg kell szüntetni. Egy adóreformmal sokkal jobban lehetett volná segíteni a föld népén, mint ez. a javaslat. A javaslatot nem fogadta el. Csicseri Rónai István szerint az egyet­len helyes ut az, ha a kormány a nemzeti mun­katervben kitűzött célok felé halad. Szerinte a javaslat nem követ semmiféle politikai célt. Részletesen foglalkozott a régi katonai telepí­tésekkel, a vitézi rend telekadományozásaival és hangsúlyozta, hogy gondos kiválasztással kell majd kijelölni az uj telepítésre alkalmas egyénekét. Azzal fejezte be beszédét, hogy a javaslatot, mint a kormány egyik legfontosabb alkotását, örömmel fogadja el. B u c h i n g e r Manó beszédében éles táma ­dásf intézett a nyiltszavazással választott kép­viselőház ellen . A nyílt szavazás eredménye nem fejezi l<i a nép szabad akaratának meg­nyilvánulását. de més ennél is többet monda­nak a peticiós ítéletek. A javaslat a kisembe­reknek nem ad kenyeret. A nagybirtok a mai viszonyok között ideiét multa gazdasági forma, Nem szabad mentesíteni a nagybirtokot a te­lepítés céljaira való igénybevétel alól. A kor­mány nem hoz kielégítő javaslatokat, ezt a ja­vaslatot sem fogadja el. Kölcsey István szerint a telepítési javas­lat a hitbizományi törvénnyel együtt közelebb hozza a magyart a magyarhoz, a kisbirtokost a nagybirtokoshoz és az megbékíti a társadal­mi osztályokat. A javaslatot elfogadta. Az elnök ezután az igazoló bizottság jelenté­sét terjesztette be, amelynek alapján Gaál Olivért és Gratz Gusztávot igazolt képvise« löknek jelentette ki. K o r n i s s Gyula elnök bejelentette, hogy Temple Rezső és társai a 8 órás ülés bevezetésére tettek indítványt. Java­solta, hogy a Ház legközelebbi ülését hétfőn délután tartsa és ennek elején döntsön az in­dítványról. Az ülés 8 órakor ért véget. Autótaxi telefon 33-33 Meghízható — olcsó — gyors. 148 M EG IVYILT SZABADI C ánvália'at Irodája Kolosa u. 8. — Telefon 18—48. — A legolcsóbb és lefiliosszabb garanciát nyújt Szavatolt oiánhyd» rögén gáz Ajánlattal kés zséggel szolgál. M»

Next

/
Thumbnails
Contents