Délmagyarország, 1936. március (12. évfolyam, 53-83. szám)

1936-03-19 / 68. szám

DELM AüVARORSZAfi •ZEOED. Szerke*zMség: Somogyi ucca ..... .... - - . X2.L em.Telelon:23-33..Kladonlvatal. LSUlOflOK 1936 HlfimilS 1Q kItlcMnKOnyvlAr 6* Jegyiroda: Aradi IHUItlU» lUncco 8. Telelőn: 13.06..Nyomda: Low Ara ÍO fillér LlpOt ncca 1». Telelőn: 13-oe. - iAviratl és levélcím: DtlmagyaromAo. Szeged. XII. évfolyam, ©S. S5E. ELÖE>Ztr£S: Havonta heiybcn 3.20, vidéken ét Budapelten 3.60, RUllöldön O 4J pengd. — Egyes uém Ara htélKüznap lü, vaaér- és Ünnepnap tö fiit. Hír. deiéiek lelvélelr Inrtta szerint. Megjelaalk hétio tttvtelével naponta reiael. Köszönet Scheftsiknek „Rózsafavonóként mélyzöngésü húrhoz, súrlódjék ez irás Scheftsik Gyurka úrhoz", — ha szabad travesztálni Ady örökvisszhangos szavait és — man merkt die Absicht, — talán a jó cél szolgálatában nem követünk el tiszteletlenséget se a költő levelének írójával, se cimzettjével szemben, ha most a viharsaroknak a képviselőházból kibillentett hangadóját szólítjuk meg az irőt és urat — ur ir, — ünneplő szavakkal. Scheftsik György urnák köszönettel tartozik a magyar demokrácia, vagy ahogy ma tetszetősebben, de ugyanazt mondják, a magyar népies politika. Köszönettel tartozik, nem azért, mert elmegy s nem is azért, mert nem jön vissza. Köszönettel azért adósa a törvényhozásból távozó hangfenoménnek, mert Scheftsik ur annyi argumentumot, anynyi meggyőző bizonyitékot, annyi érvet és annyi példát szolgáltatott a — titkos választási rendszer mellett, amennyit tankönyvek és tekintélyek együttvéve nem tudtak nyújtani. Scheftsik — hiába vigasztalt meg bennünket a miniszterelnök ur, amikor már félnünk kellett" attól, hogy a magyar törvényhozás elveszíti egyik legmesszebbre hangzó szavú tagját, — nem jön vissza a képviselőházba. De visszajön helyette valami más, ami talán még hangosabb szavú lesz s akinek — közbeszólását meg fogja hallani mindenki, aki részese akar lenni a magyar közéletnek. Visszajön helyette egy tanulság, egy tapasztalat, egy igazság s egy fénylő emlék s ez a tanulság, tapasztalat és emlék mind amellett szól, hogy törvénytelenségek és erőszakosságok utján senki nem szerezhet magának mandátumot s a bűnösen szerzett mandátumot csak a bírói itéletmondásíg lehet ideiglenesen birtokolni, de megtartani nem lehet. Hangos lesény volt Scheftsik, de menynyivel hangosabb az a bírói ítélet, amelyik mandátumát feltakarta. S mintahogy még a kivégzett welszi bárdok éneke is tul tudta kiáltani a sipok és dobok lármáját, az egész viharsarok müfelháborodnsát, zajgását és közbeszólásözönét tulkiáltja a bírói szó. Elvégre azok, akik kezükben tartják a végtehajtó hatalmat s akik kezdeményezhetnek törvényhozási alkotásokat, nemcsak képviselők és nemcsak politikusok, de magyar urak is. S most nem a képviselőket, de a magyar urakat interpelláljuk meg: a maguk uri tisztességével a maguk puritán felfogásával, a közéleti erkölcsről vallott meggyőződésük szempontjaival össze tudják-e egyeztetni azt a választási rendszert, amelynek lényege s amelynek eszközei a közigazgatási biróság egymást követő itéleteihől sötétlenek ki? Legyünk azzal tisztában, hogy a közigazgatási bíróságnak nem áll módjában minden törvénytelenség megállapítása. A közigazgatási biróság előtti eljárás rendkívül nehézkes és rendkívül költséges. Csak a panaszok egyrésze, a törvénytelenségek egy töredéke kerülhet a közigazgatási biróság vizsgálata és döntése alá. Egyetlen választás nem volt még, amenynyi után a választási rendszer kiáltó hibáit, törvénytelenségekkel kitölthető tartalmát s erőszakkal értelmezhető rendelkezéseit annyi bírói ítélet bélyegezte volna meg, mint a mostani választást, amikor pedig az erőszak egyéni kedvtelés s a törvénytelenség egyéni harcmód volt. Hátha még a végrehajtó hatalom nem tiltakozott volna ellenei A közigazgatási biróság ítéleteinek sorozata mutatja most meg, hogy a kormány szándékát hogyan valósították meg a közigazgatás közegei és a kormány tiszta elhatározását hogyan fordították le a gyakorlati politika fájdalmasan közérthető nyelvére azok, akik a kortes-szolgálat törvénytelenségeit a köztisztviselő törvényes hivatásának is elébehelyezték. Ha ez a törvény ennyire eltorzíthatja a kormány szándékát, akkor — el vei el De ha arra gondolunk, hogy lehet kormány, amelyik megköveteli az erőszakot s mit produkálhatnak majd azok, akik a kormány kiváncáfra ellenére ennyi anyagot tudtak szállítani a közigazgatási bíróságnak e törvényesség hitelét és tekintélyét visszaállító ítéletei számára, akkor legyőzhetetlenné erősödik a köztisztesség minden hívében az a kívánság, hogy a törvénytelenségekre, erőszakra s a választók igazi akaratának meghamisítására könnyűszerrel módot adó törvényt kitöröljük a magyar korpusz juriszból s beiktassuk helyébe a titkos választójogot s a titkos választójog erkölcsi biztosítékait. Ennek felismeréséhez Scheftsik György is hozzásegítette a magyar közvéleményt s amikor Scheftsik brigadérosnak jóéjtszaknt kívánunk, nem feledkezünk meg arról az é rd e m r ő 1, amit önkéntelen távozásával szerzett a köztisztességnek. Csütörtök: a döntés napja Londonban Egész napos tárgyalás után sincs kOzeledés a francia és az angol álláspont közQtt — Flandn csak a szerződésszegés kimondása és a francia választások, után hajlandó tárgyalni Németországgal A német küldöttség Londonba érkezett Eden, Grandi, Beck és Tiiulescu beszéde a Népszövetségben London, március 18. Az angol fővárosban azt az eseményt, hogy a német delegáció megjelenik a Népszövetség asztalánál, Éden érdemének tudják be. Az angol külügyminiszternek hosszas kapacitálás után sikerült rávennie Hitlert, hogy a delegációt küldje el Londonba. A német küldöttség repülőgépen utazott az angol fővárosba. Flandin szerdán ujabb tervet dolgozott ki. A terv a következő: 1. Németország terjessze a hágai nemzetközi biróság elé a francia—szovjet egyezmény elleni panaszait. 2. Ha ezt nem teszi meg. gazdasági megtorlásokat kell ellene alkalmazni. 3. A biróság döntéséig Németország csökkentse rajnavidéki haderejét és kötelezze magát, hogy nem épít erődöket. 4. A négy locarnói hatalom között induljanak meg a tárgyalások a kölcsönös segélnyujtási tervről támadás esetére. Az angol kormány nézete szerint a francia követelések messze tulmennek a határon. Még nincs megegyezés London, március 18. A négy locarnói hatalom között megegyezés még nem jött létre. A tanácskozás után Flandin a következőket mondotta: — A leglényegesebb pontokban még mindig mélyreható különbség van a francia és az angol álláspont között. Flandin csütörtökön minden körülmények közölt visszatér Párisba és nem hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni Németországgal. A franciák azt vallják, hogy májusban, a francia választások után lehet szó ilyen tárgyalásokról, de időközben helyre kell állítani a nemj zetközi törvény tekintélyét. 4 nemei küldöttség megérkezett Londonba London, március 18. A Népszövetségi Tanács megbeszéléseire Londonba kiküldött németországi megbízottak Ribbentrop és Diekhof osztályfőnök vezetésével repülőgépen délután megérkeztek a crovdoni repülőtérre. A német küldöttség este Eden külügyminiszterrel rövid tanácskozást folytatott. Az E ven ing Standard szerint a német küldöttség a következő megbízással érkezett Londonba: 1. Együttműködés Angliával, a vita döntő jellegű elintézése végett. 2. A küldöttség hajszálnyi engedményt sem tehet a rajnavidéki német felségjogokból, valamint a helyőrségre és az erődítésekre vonatkozóan. 3. A katonamentes övezetről szóló javaslatnak a teljes egvenlőségen kell alapulnia a határ mindkét oldalán, de beértve a területsávok szélességét és az erődök leszerelését is. Németország nem fogadja el a kérdésnek * hágai döntőbíróság által való elbírálását, Eden: Vizsgáljunk meg minden utat" 99 London, március 18. A Népszövetségi Tanács délután háromnegyed 4 órakor zárt ülésre ült össze, ame'y egynegyed 5-ig tartott. Utána nyilvános ülés következett. Az első szónok Eden angol külügvminiszter volt, aki beszédében a kővetkezőket mondotta: — Az ango! kormány megítélése szerint a vev saillesi szerződésnek a katonamentes övezetre natkozó határQím'. ixait kéiséokivül világosan