Délmagyarország, 1936. március (12. évfolyam, 53-83. szám)

1936-03-19 / 68. szám

i oerwffnyAffOffSTXG («"5(5 március T9. A szezon remekbe készölt színmüve az Péntektől a „Érettségi elő« megsértették és ezért az angol kormány nézete szerint az vo'na a helyes eljárás, ha a Tanács ezzel azonos megállapításra jutna és ezt a többi aláirá hatalmakkal közölné. A Tanácsnak első kötelessége az, hogy fentnrtsa a béliét. A biztonság és biza'om épülete súlyosan megrendült. Most az a kérdés merül fel, hogyan lehetne ezt újjáépíteni. A mostani helyzetnek minden súlyossága ellenére két olyan eleme van, amely kihasználásra alkalmas előnyöket rejt magában. I. A szerződésszegés — no'ia teljesen világos volt — nem fenyeget ellenségeskedések közvetlen kitörésének veszedelmével és nem vezeteti olyan eljárásra, amelyekről a lorarnóí szerződés bizonyos körülmények között intézkedik 2. A helyzet minden súlyossága ellenére bizonyos lehetőségeket rejt magában. A Tanácsnak meg kell vizsgálni a nemzetkőzi helyzet minden vonatkozását és ezeket a vonatkozásokat az alapokmánynak, mint szerves egésznek szempontjából kell megítélni. — Ha megakarjuk óvni a bókét, akkor egyszersmind számot kell vetni a háború fenyegető rémképével — folytatta Eden. Vizsgáljunk meg minden utat, amely a békére vezet. A megrendített nemzetközi biza'om helyreállításához mindannyiunk hozzájáru'á ára van szükség, de elsősorban a nyugateurópai nagyhatalmit hozzájárulására. Az olasz, lengyel és a kisanfanMIlásponl A Tanács ülésén ezután Grandi Olaszország képviselője beszélt. — Megértjük — mondja — a francia és belga nép ingos aggodalmát. Nem vitás, hogy ezt a tényt a Tanácsnak tudomásul kell venni. Olaszország hü marad vállalt kötelezettségeihez. de nem lehet tőle elvárni, hogy rendszabályok végrehajtásában vegyen részt. Olaszország továbbra is ki akarja venni részét Európa biztonságának és újjáépítésének munkájából, de ennek a munkának egymás kölcsönős megértésén, életfeltételeinek tiszteletben tartásán kell alapulnia. Ezután Beck lengvel külügyminiszter a következőket mondotta: — Az európai biztonságot nem lehet megvalósítani annak az elvnek szigorú tiszteletben tartása nélkül, amelyet a lengyel kormány mindig követelt és ez az elv az. hogy egytelen ország sem folytathat nemzetközi tárgvblásokat az érintett ország jóváhagyása és beleegyezése nélkül. A spanyol kiküldött kijelentette, hogy Németország megsértette a locarnói szerződést és Spanyolország a francia—belga javaslatra szavaz. Titulescu a kisantant nevében a következőket mondotta: — Ha belenyugszunk a szerződés egyoldalú megtagadásába, vége lesz a nemzetközi egyezmény rendszerének és az erőszak uralma váltja fel a jog uralmát. Ha a Népszövetség ebben a válságban vereséget szenved, akkor félre kell dobni a népszövetségi eszmét. A kisantantállamok a francia—belga javaslatra csak egy választ adhatnak: igen is szerződésszegés történt. Ha a francia és belga kormány kielégítő megegyezést tud elérni, ami helyreállítja a bizalmat a jogrendben, akkor a kisantantállamok örömmel üdvözlik Németország és a többi államok közötti megegyezést. Az ülésen Seh miden tanácsos, rfoesch nagykövet megbízásából nem hivatalos minőségben volt jelen. A tanácskozó asztalnál azonhan Németország helye még üres maradt. A legközelebbi ülést csütörtök délelőtt 11 órakor tartják. Remélik, hogv akkor már a német küldöttség Is megjelenik a Népszövetség asztalánál. (Budapesti tudósttónk telefonjelentése.) A képviselőház szerdai ülésének Bethlen István nagy beszéde volt az eseménye. A volt miniszterelnök az ellenzéki padsorokból éles határozottsággal fejtette ki álláspontját a javaslattal szemben, részletesen boncol,sgatta a földkérdést és a számszerű adatok után rámutatott a javaslat politikai részére. Különösen határozottan foglalt állást a politikai célzatok ellen és nyíltan rámi =itott azokra a veszedelmekre, amelyek a javaslat pártpolitikai részében megnyilvánulnak. A kormánypárl idegesen fogadta Bethlen éles bírálatát, az ellenzék pedig sokáig tapsolt nyilt fejtegetéseiért. A képviselőház szerdai üléséről részletes jelentésünk a következő: A képviselőház szerdán délután folytatta a telepítési javaslat vitáját. Az ülés első szónoka Ríesz Adóm a mezőgazdaság nehéz helyzetével foglalkozott. A földbirtokreform során földhöz juttatottak nem tudlak eleget tenni kötelezettségüknek. Ezek az emberek most a teljes összeomlás előtt állanak. A kormánynak kötelessége az annakidején magasan megállapított földárak leszállítása. Amíg a kormány nem siet ezeknek a szerencsétleneknek a segitségére, addig nem lehet tárgyalni telepítésről. A javaslatot nem fogadta el." P'chy László szerint ez a javaslat kellő elől ^zités után került a képviselőház elé. A javaslat megteremti a telepítési alapot és télies kártérítést ad azoknak, akiktől a föld' t kisajátították. A javaslatot elfogadta. Ez " izután Bethlen István Bethlen nagy beszéde a földkérdésről éf éles bírálata a telepítési Javaslatról >A javaslat a nehéz problémák idefáben nem időszerű" — A választási törvény és a kisa|álilási jog - Állásfoglalás a pártpolitikai szempontok ellen állott fel szólásra. Kijelentette, hogy bámulatba ejtette az andalító optimizmus, amellyel az előtte szóló képviselő a javaslatot a Ház elé tárta, mint a tökély mintaképét. (Derültség az ellenzéken.) — A telepítési tőrvényjavaslat — folytatta — harmadik javaslata a kormánynak, amely a földkérdéssel foglalkozik. De míg az első javaslat a gazdaadósságokra vonatkozna, olyan problémára tehát, amelyet az élet, a fennálló nehéz viszonyok tettek időszerűvé és amelyek a problémák megoldása elől kitérni nem lehet, amelyekkel azokban a hitbizományi javaslat és a telepitési javaslat semmi összefüggésben sincs, a mezőgazdasági válsággal, mcit hiszen a válság előidézői semmiképen sem lehetnek azok a birtokviszonyok, amelyekkel tzek a javaslatok foglalkoznak. Csodálkozik tehát, hogy olyan időben, amidőn a nemzet minden organizált erejét az erkölcsi, vagy anyagi téren felmerült nehéz problémák megoldására, elsősorban a mezőgazdaság rentabilitásának helyreállítására kell koncentrálni, akkor olyan kérdésekkel foglalkoznak, amelyek lehelnek a jövő szempontjából igen jelentősek. de a nemzet inai helvzetében. a mai válság elintézésében semmiesetre sem játszanak szerepet. — A földkérdés nemcsak Magyarországon van, hanem úgyszólván minden európai kulturállamban, mert a lakosság folyton szaporodik, a föld pedig nem. Ha összehasonlítjuk Magyarország helvzetét más országok helyzetével, azt látjuk, hogy talán sehol Európában nem olyan mostohák a viszonyok, mint nálunk. Magyarország mezőgazdasággal foglalkozó népességének rendelkezésére álló művelhető föld fejenkint l.fi hektár, Franciaországban ez 2.3 hektár. Németországban 2.1 hektár, Dániában pedig 3.1 hektár. Ha a termésátlagot nálunk 100-nak vesszük, ez Franciaországban 115. Németországban 163, Dániában 210. Mezőgazdasági helyzetünkön csak ugv változtathatnánk. ha emelni tudnók termésátlagainkat, ha mostoha klimatikus viszonyokkal szemben fel tudnók venni a rendszeres harcot helyes öntözési politikával. Ha földünket több szaktudással és nagvobb tőkebefektetéssel és szorgalommal művelnénk. — A nép nagv tömegei föld nélkül vannak és a kisbirtok folytonos változásnak, poriásnak van alávetve, egyrészt a lehetetlen örökösödési rendeletek folytán, másrészt mert a földosztás alsó határát nem állapították meg. — Mechanikus földosztással nem segithetünk, mert ha 320 ezer törpebirtokos földjét ki akarjuk egészíteni 5 holdra, erre 800 ezer holdra volna szükség. 770 ezer földnélküli munkásnak 5 holdnvi kisbirtokban való részesítéséhez pedig 3 millió 850 ezer holdra, összevéve tehát 4 millió 650 ezer hold földre lenne szükség. Ha 550 hold birtokmaximummal hajtanánk végre a földbirtokreformot, akkor is csak 1 millió 600 ezer hold állana rendelkezésre, amiből a törpebirtokosokon kivül a földnélkülieknek csak egyötöd részét lehetne kielégíteni. Miután éppen azt a birtokot osztanák fel amelytől a földmunkásság keresetét kapja, ilyen földreform mellett elveszítenék kenyerükét. Bethlen ezután azzal folytatta beszédét, a törvény ellen egyik fő elvi kifogása épnen az. hogy á törvény nem számol azzal az alapvető ténnyel, ha a földbirtokpolitikát alkotnak, elsősorban a nincstelen törpebirtok javára kelj alkotni A javaslatban ezt a célt semmiféle irányban sem tudja felfedezni. Földmunkás nem juthat örökáron földhöz, mert nem rendelkezik azzal az összeggel, amely ahhoz szükséges. A szövetkezeti bérlet olyan, mint a* orosz koldhoz, amelynél szövetkezeti bérlet alapján kezdték szétroncsolgatni a nagybirtokot. A munkás azonban éppen olyan proletár maradt, mint volt. A kormány 25 esztendő alatt 33 660 családot akar letelepíteni, ugyanennyi idő alatt 34 ezer mezőgazdasági munkás válik feleslegessé a termelésnél, ami annyit jelent, hogy számszerűleg semmit sem nyertünk. Óva inti kisgazdatársait, hogy ne sürgessék a földmüvelésügyi minisztert arra, hogy élien a kisajátítási joggal, mert a falu szociális békéjének fog ártam. Helyteleníti azt a módot is, ahogy a törvény a kisajátítási jogot kodifikál13 Nem tartja a jogrenddel összeegyeztethetőnek, hogy ezekben a fontos vagvoni kérdésekben ne bíráskodás döntsön, hanem miniszter! önkény. _ Most már megérti — folytatta —> Kogy miért hagyja a kormánv a választójogi törvényt a ciklus végére. Illúziót kíván támasztani és éreztetni akarja a választások idején, hogy a kormánytól függ, hogy ki jut majd földhöz és ki nem. Károsnak tartja az ilyen javaslatot. amely az ilyen függőség megteremtésével akarja a nemzetet vezetni. Károsnak tartja azt a politikai rendszert, amely a szavazatokat és nem a meggyőződést akarja megnyerni. A javaslatot nem fogadja el, mert anyja a hiúság, mely még mondva csinált reformokkal is a történelem könyvébe szeretné irni a nevét, atyja pedig a hatalmi vágy és ezenkívül a pártpolitikai elfogultság. Belhlen befejező szavait nagy zajjal kísérte a kormánypárt. Amidőn beszédét befejezte és a baloldal tapsai között elfoglalta helyét, nem szűnt meg a vita a Ház két oldala között. Az elnök több izben figyelmeztette a képviselőket, amig a csend helyreállott. Kenyeres János Bethlennel szemben kijelentette, hoev a iavaslat időszerű. A gazda-