Délmagyarország, 1936. március (12. évfolyam, 53-83. szám)

1936-03-13 / 63. szám

1936 március 13. DÉt MAGfAROfcSZAfc 3 A felsorolt államok katonai békelétszáma több, mint hárommillió fő, háború esetén kereken harmincmillió katonát képesek kiállítani. Mindezekkel a történelemben még sohasem tapasztalt kezességekkel szemben kijelenti Franciaország, hogy biztonságának védelmére szüksége van a hatalmas erődláncolatok előtt a német birodalom területén katonaságtól mentesített sávjára. Franciaország továbbá kijelenti, hogy Németország a Rajna-vidékre vezényelt 19 zászlóaljával komolyan fenyegette Franciaország biztonságát, amelynek kezeseként csaknem a félvilág szerepel. — A német birodalmi kormány mindezekkel kapcsolatban a következőket jelenti ki: — Németország csupán azért rendelt le saját területére kis mértékű biztosítást, hogy a francia kormánynak és a francia népnek semmiféle okot ne nyújtson arra az aggodalomra, hogy Németország esetleg nyomást akar gyakorolni Franciaországra, amelyet ilyen módon méltatlan körülmények között folyó tárgyalásokra birhatna, — Németország — folytatja a nyilatkozat — mindezen felül körvonalaiban is nagyszabású ajánlatot tett Európa békéjének biztosítására. Az ajánlat jelentőségét fokozza az a körülmény, hogy ez lenne az az általános európai egyezmény, amelyet a versaillesi békeszerződés óta m nden benne résztvevő, minden kényszer nélkül köthetne meg ós amely semmiféle megkülönböztetést nem tartalmaz egyetlen állam számára sem. — A német kormány megkísérelte azt — folytatja a deklaráció _, hogy nagv épitőtervet terjesszen e]ő. Éppen ezért a legfőbb óhaÍ

" t, hogy Franciaországgal és a többi európai atalmakkal őszinte tárgyalásokat kezdhessen a terv megvalósítására. így tehát még a látszatát is kerülni akarja annak, hogy a francia nép lelkét megterhelje valamilyen nyomasztó befejezett ténnyel, vagy cselekménnyel, ezért saját területének katonasággal való ellátását mindenekelőtt olyan alakban hozta létre, amely tulajdonképen csak ielképesnek tekinthető. Amennyiben átérzik ennek célszerűségét, a német kormány továbbra is hajlandó kijelenteni, hogy ezen intézkedésén semmit sem változtat, feltéve, ha a francia és a belga kormánv hasonlóképen cselekszik. A német birodalmi kormány azonban semmi körülmények között sem mond le szuverén felségjogáról. II francia szenátus nagy többséggel megszavazta a szovíetszerzödést Pdris, március 12. A szenátus a franciaszovjetorosz egyezmény megerősítését 233 szavazattal 52 ellenében megszavazta. A szavazást megelőzően a kormány felvetette a bizalmi kérdést, a szenátus a kormánynak 231 szavazattal 52 ellenében bizalmat szavazott. Anglia szerepe: egyensúlyozás A Daily Telegraph diplomáciai tudósítója megállapítja, hogy Franciaország erős nyomást gyakorol Angliára és azt szeretné elérni, hogy erélyesen lépjen fel Németországgal szemben a Rajna-vidéki csapatok visszavonása érdekében. Az angol kormány állítólag nem osztja a franciák felfogását és azt kívánja, hogy Németország tegye meg a kezdeményező lépést. Az angol kormány felfogása szerint feltétlenül envhitené a feszültséget, ha Németorsráa Belváros! Mezi PéntPken "em fM muzsikaszó Ml Széchenyi r. ox! Pinteken utoljára 8 óra az élet Feketeszáru cseresznye 5 órától folytatólag-. csapatainak egyrészét visszavonni, viszont igen veszélyes helyzetet teremthet a francia csapatösszevonás a német határ mentén. Londoni jelentés szerint angol politikai körök hangsúlyozzák, hogy Anglia hiven évszázados politikájához, ismét az egyensúlyozó tényező szerepét igyekszik játszani. A megegyezés lehetővé tétele céljából a rajnai csapatok jelképes visszavonását fogják ajánlani. ü jó háztartás urnöje vevőfe. A szegedi és a kalocsai paprikaérdekelfség visszautasítja a legújabb Hangyantervei A ma lomérdekeltség, a kereskedők és a termelők nyilatkozata az értékesítés monopolizálásáról (A Délmagyarorszig munkatársától.) A Délmagyarország tegnapi számában vezetőcikkben mutattunk rá arra a sulvos veszedelemre, amely a szegedi paprikatermelést és kereskedelmet fenyegeti. A Hangya legújabb üzletéről van szó, amellyel kizárólagosságot akar teremteni magának a paprikaértékesités terén. A Délmagyarország határozott állásfoglalása városszerte nagy feltűnést ós érdeklődést keltett. Most alább közöljük a malomérdekeltség, a kereskedők és a termelők nyilatkozatait, amelyek élesen rávilágitanak arra, hogy a Hangyával kapcsolatos legújabb terv ellen mennyire egységesen foglalnak állást az érdekeltek. Back Károly törvényhalósági bizottsági tag a következőket mondotta: — Minden értékes tervet, amoly a gazdatárpadalom jobb sorsát kivánja előmozdítani, örömmel kell fogadni. De harcolni fogunk minden olyan törekvés ellen, amely ezeket az érdekeket veszélyezteti. A paprika értékesítésének ügye egészen egyszerű árkérdés. A termelő, aki egész esztendőben dolgozik ós munkája gyümölcsét évente csak egyszer látja, joggal követelheti, *hogy a paprikáért megfelelő árat kapjon. Az értékesítés gondolatát tehát ebből a szemszögből kell nézni. Csak olyan tervet ezabad támogatni, amely ezt a szempontot helyezi előtérbe. Csak ugy tudom elképzelni egy paprikaértékesitési 6zerv létesítését, ha az a gazdák kezében marad. Ennek a szervnek minden már meglévő alakulattól függetlennek, önállónak és szegedinek kell lenni. A magam részéről helyeslem azokat a tárgyalásokat és elgondolásokat, amelyik az utóbbi időben a paprikaszövetség keretein belül kialakulnak, mert ezek az elgondolások a kereskedőkre és kikészitőkre nem sérelmes. Vágó Oszkár a kereskedők álláspontját az alábbiakban részletezte: — Bizunk benne, hogy ebből a tervből nem lesz és nem lehet semmi, mert a paprikatermelő nem mehet abba bele, hogy neki felülről diktálják az árakat. Bizonyos, hogy a Hangyaterv erős ellenállásra fog találni a gazdák körében, a szegedi termelők a kalocsaiakkal együtt készülnek az ellenállásra. Arról is értesülhettünk már, hogy vasárnap Szegedre érkeznek a kalocsai termelők kiküldöttei, hogy az egységes állásfoglalás dolgát itt megbeszéljék. — Ami bennünket: kereskedőket illet, m® is tiltakozni kívánunk a terv megvalósítása ellen, bár jól tudjuk, hogy az eféle tiltakozások milyen eredményüek szoktak lenni. Nem hihet jük azonban, hogy ebben a nagyfontosságú kérdésben az illetékesek határozzanak addig mig az érdekelteket meg nem hallgatják ós ha a kapott vélemények után hozzák meg a dön tést, akkor — a Hangya terve — csak terv maradhat. — A termelők köréből halljuk, hogy mennyire ellenzik a terv megvalósítását, mond\atni hogy a termelők 99.9 százalékban ellen« vannak a Hangya legújabb üzletének. ök azt hangoztatják, hogy vevőkre van ezüksé gük, de nem egy vevőre: a Hangyára, amely rossz termés esetén is alacsonyan megszabotl áron akarja átvenni a paprikát. A Délmagyar ország csütörtöki cikke hűen tükrözi vissza <ÍI érdekeltek felfogását és most már az érdekelteken a sor, hogy egységes állásfoglalásukkal megakadályozzák ennek az abszurd tervnek a kivitelét. A termelők felfogásáról Ábrahám István alsóvárosi paprikatermelő és kikészítő ezeket mondotta: — Mi termelők, a többség álláspontját tekintve, egyáltalán nem tudunk helyeselni o Hangyával kapcsolatos tervnek. A terv nem veszi figyelembe, hogy tul termés, vagy kevéí termés van-e és minden esetben egyforma árat kívánnak megállapítani a termelők részére. Felfogásunk az, hogy ez a helyzet egyáltalán nem használna sem a termelőknek, sem a kereskedőknek, — csak a Hangyának. — A termelőktől való átvételi árat alacsonyan szabták meg, viszont a Hangya a maija részére kiköti a százszázalékos hasznot Helyesen jegyzi meg a Délmagyarország, hogy ez a körülmény majd a paprikában is kifejleszti a zugforgalmat és olyan csempészüzlet indulna meg, amelyre még sohasem volt példa. Már ezért is elvetendőnek tartjuk a Hangya tervét, de ellene vagyunk azért is, mivel a termelők 99 százaléka a szabadversenynek a hive. — Hiszen nem vagyunk hadiállapotban, hogy még most is megkössék a paprika forgalmát. Bizzák csak a termelőkre és a kereskedőkre a paprikaüzletet, majd ők tudják, hogy mit kell csinálni, de semmiesetre se próbálkozzanak ilyesféle tervekkel, mert ez nem használ.