Délmagyarország, 1936. március (12. évfolyam, 53-83. szám)

1936-03-13 / 63. szám

4 D£ IMA GYÁR ORSZÁG 1936 március 13. M Emmi a legelőkelőbb A legnagyobb aikerü egujabb magyar filmben mint OKOS műIYIA sT«cbVnviben Ellenzéki felszólalások után letárgyalták az egészségügyi javaslatot Kozma Miklós belügyminiszter beszéde - Pénteken megkezdődik a telepítési javaslat vitája (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A kép- fontos kérdésnek az ügyét, amelybe belekap­viseloháznak csütörtökön sem volt szüksége 8 | csolódik az egyke kérdése is, fertőző betegségek "* és járványok elleni küzdelem is igen fontos órás ölésre; a közegészségügyi törvényjavaslatot az ellenzék nem akarta megobstruálni annak elle­nére, hogy egyetlen kormánypárti szónok sem je­lentkezett és a vitában két napon keresztül csak ellenzéki szónokok kritizálták a javaslatot. Az ellenzék kétségtelenül a legmesszebbmenő elis­meréssel adózott Kozma Miklós belügyminiszter személyének. Bizonyosra veszik, hogy a telepítési javaslat tárgyalására a kormánypárt' ismét nyolc­órás üléseket fog kérni, de ez sem fogja befolyá­solni az ellenzéket az erőteljes kritika gyakorlásá­ban. A tegnapi ellenzéki ülésen részletesen meg­állapodtak az akció módjában. A javaslatot D a ­r á n y i földmüvelésügyi miniszter fogja képvi­selni a Házban, de politikai körökben ngv tudják, hogy Gömbös miniszterelnök is résztvesz a vi­tában, mert ezt a javaslatot a maga elgondolásá­nak tekinti. Annyi bizonyos, hogy a pénteken meg­induló vita előreláthatóan heteken keresztül fog­lalkoztatni fogja a Háaat. A képviselőház osütörtöki üléséről részlete» jelentésünk n következő: A képviselőház csütörtöki ülését 4 óra után nyitotta meg Sztranyavszky Sándor elnök. Ke­gyeletes szavakkal emlékezett meg Almássy László, a Ház volt elnökének elhunytáról. In­dítványára a Ház egyhangúlag elhatározta, hogy Almássy László emlékét íegyzókönyvileg megörökíti. A Ház ezután határozott Hegedűs Kálmán ama indítványa felett, hogy a hatósági orvosi szolgálatról szóló törvény ja vaslat tárgyalásá­nak tartamára, az ülések idejét napi 8 órában állapítsák meg. A Ház az inditvánvt elfogadta. Az elnök bejelenlelte, hogy ez a határozat már a csütörtöki ülésre is vonatkozik. A Ház ezután folytatta a hatósági orvosi szolgálatról szóló törvényjavaslat általános vitáját. A csütörtöki ülés első szónoka Csoór La­jos volt. Csoór Lajos kifejezésre juttatta az ellen­zék alkotmányjogi aggályait. Kérte a gyógy­szerészek súlyos helyzetének enyhítését és a rájuk nehezedő terhek csökkentését. Célszerű volna megállapítani pontosan, hogy kiknek jár szegénységi betegellátás. A javaslatot nem fo­gadta el. Györki Imre azzal kezdte beszédéi, hogv rendíthetetlenül hive az önkormányzatnak. A közegészségügyi kérdések szerinte is az állami Wpgazgalas feladatkörébe tartozik. Helyesli, hogv a javaslat alappillére, a betegség megelő­zésének gondolata, de a prevenció teljes meg­valósítására nagvobh összeget kell fordítani. A iavaslatot nnm fogadta el, mert bizalmatlan a kormánnyal szemben.. Kéthly Anna önálló népegészségügyi mi­nisztérium felállítását javasolta. Az összes egészségügyi problémákat egy törvényben kel­lene rendezni. Szükséges és elkerülhetetlen az .államosítás, mert az egvént sújtó bajok elleni védekezés nem tehető függővé az egyes embe­rek gazdasági helvzotétől. Minden népegészség­ügy politikai feliéiele a megfelelő gazdaságpo­litika. Végül a falu népességének rossz táplál­kozási viszonyáról beszélt, ami szintén a gaz­dasági nehézségekkel magyarázható. A javas­latot nem fogadta el. Az általános vita ezzel véget ért. Kozma Miklós belügyminiszter Állott fel szólásra. A törvényjavaslat egyrészt I ' nyórjavaslat — mordottn —. másrészt első "'s a közegészségügy uijászervezése terén. Ezt a törvény javaslatot esé«z sor közegészség­ügyi törvényjavaslat fo«ia követni, amelvek már részben elkészültek, részben előkészület nlatt állanak. A szülészeti törvényjavaslat tar­talmazza maid a bábakénzést. ennek az igen probléma és ide tartozik a nemi betegségek el­leni küzdelem is. A belügyminiszter ezután azokkal az elvi kifogásokkal foglalkozott, amelyeket a tör­vényjavaslattal szemben felhoztak. Hangsú­lyozta, hogy a javaslat készítésénél kizárólag egészségügyi célok játszottak szerepet. Statisz­tikai adatokat olvasott fel annak igazolására, hogy a közegészségügyi állapotok az elmúlt két év alatt mennyire javultak. Kötelezővé teszik majd a tífuszoltást, ami szintén hozzájárul majd a javuláshoz. Természetesen vannak még területek, ahol sok tenni való van. Meg­győződése, hogy a javaslat preventív orvosi szolgálat ellátasának alapja lesz. Erre speciá­lis orvosi gárdát nevel. A javaslatot nyugodt lelkiismerettel bocsátja útjára. Takács Ferenc szólalt még fel. behatóan foglalkozott falusi, főkép tanyai lakosság egész­ségügyi viszonyaival és hibáztatta, hogy a ta­nyai lakosság orvosi ellátásáról nem gondosko­dik a javaslat. A Ház ezután általánosságban elfogadta a javaslatot. A részletes vita során a negyedik szakasznál Csehszombati László, Tóth Pál, Dinnyés Lajos szólalt fel. Kozma Miklós belügyminiszter rámutatott arra, hogy nem lehet törvényben megállapíta­ni, vájjon hányan kerülnek be a tiszti orvosok közül az egyes fizetési osztályba. A szegény betegek kezelése a községi orvosok feladata. A 7. szakasznál Rupert Rezső annak a rendelkezésnek megváltoztatását kérte, hogy a javaslat törvényerőre emelkedése napján min­den tiszti orvos rendelkezési állományba ke­rül és ha junius 30-ig nem neveznék ki. vég­elbánás alá vonják. Kozma belügyminiszter hangoztatta, hogy szüksége van arra a jogra, hogy szelektálhas­son. Nem Járult hozzá Rupert kéréséhez. A 10. szakasznál Vázsonyi János, CseK­szombati László és Soltész János arra kérték, hogy már 3000 lélekszámú községben kötelező legyen az orvosi szolgálat. Kozma belügyminiszter hangsúlyozta, hogy sok 3000 lélekszámú község anyagi hely­zete nem engedi meg a kötelező orvosi szolgá­latot. A javaslat viszont nem mondja ki, hogy csak 5000 lélekszámú községben kell kőtelező orvosi szolgálatot létesíteni. A részletes vita utolsó ellenzéki felszólalója D i n n v é s Lajos köszönetet mondott a bel­ügyminiszternek a javaslatért, amely előbbre viszi a közegészségügyet és annak a reményé­nek adott kifejezést ellenzéki oldalról, hogy « kilátásba helyezett többi javaslat is rövidesen a Ház elé kerül. A Ház ezután a javaslatot részleteiben is el­fogadta. . .. A Ház legközelebbi ülését pénteken délutáil tartja. Az ülés 9 óra után ért véget. Halálos munkásbaleset a kenderfonógyárban \ lift agyonnyomott egy vigyázatlan munkást (A Délmagyarország munkatársától.) Ha­lálos szerencsétlenség történt csütörtökön dél­előtt a Szegedi Kenderfonógyár Londoni-kör­uton lévő gyárépületében. .4 villanyerővel hajtott teherlift agyonnyomott egy raktári munkást. A szerencsétlen embernek teljesen összejuzódott. a mellkasa és eltörött a hátge­rir.ee. A mentőknek nem akadt mán dolguk vele, üres kocsival tértek haza. A helyszinen lefolytatott vizsgálat a szerencsétlenséget a kfvetkezőképen rekonstruálta: Gárgyán János 32 esztendős raktári mun­kás délelőtt 10 órakor azzal az utasítással ment fel az anyagraktárba, hogy a teherliftet rakja meg kenderbálákkal. Gárgyán a megbí­zatást elvégezte. A második emeleti teremből kenderbálákat rakott fel a liftre, azonban nem ügyelt arra, hogy a bálák előírás szerint legyenek elhelyezve. Nem terhelte ugyan tul a liftet, azonban a bálák széle kiállott s akadá­lyozta a liftet mozgásában. Megállapították, hogy két bála helyett hármat rakott fel a liftre, de még ez sem lett volna baj. hanem Gárgyán a vastargoncát is ráállitotta a liftre és 6 maga is beszállt a túloldalra. A lift az első emeletig simán lejutott, ott azonban a targonca ki­csúszott egy kicsit és az egyik kereke bele­akadt, az első emelet szélébe. A targonca fel­nyomta a bálákat, miire Gárgyán, a feltevóe szerint, a túloldalra áthajolt a bálák felett, hogy a liftet megállítsa, azonban ez nem si­került neki, mert közben a targonca által fel­nyomott bálák a liftartó gerendához szorítot­ták. A lift ekkor automatikusan kikapcsoló­dott és megállott. A földszinten több munkás várta a lift érkezését és amikor a lift hosszn időn keresz­tül nem jelentkezett, Utánanéztek és így fe­dezték fel a szerencsétlenséget. A gyárból azonnal értesitették a mentő­ket, majd a munkások kiszabadították Gár­gyánt a liftből, de természetesen segíteni nem lehetett rajta. A lift teljesen összeroncsolta bordáit és hátgerincét is. Gárgyán János szerencsétlenségét az eddi­giek szerint saját vigyázatlansága okozta. A szerencsétlen ember több szabálytalanságot követett el. Először is két bálánál többet nem lett volna szabad feltennie a liftre, a vastar­goncát sem, szigorúan tilos volt ezenkívül ne­ki magának is felszállania. A szerencsétlenség közvetlen oka pedig az volt, hog^ amikor ész­revette a bajt, áthajolt a bálák felett, hogy. megállítsa a túloldalon lógó kötél segítségé­vel a liftet. Ha nyugodtan a helyén marad, nem történhetett volna semmi baja. A helyszinen megjelent a rendőri bizottság, kiszállott a vizsgálóbíró is és a tragikus sze-> rencsétlenségről részletes jegyzőkönyvet vettek fel. A vizsgálat folyik annak a megállapítása végett, hogy a szerencsétlen ember halála miatt terhel-e valakit felelősség. Gárgyán János után felesége és három ap­ró gyereke maradt árván. ^^^^^^^^ Kincs kii önösebb jelenteni való Róma, március 12. A sajtó- és propaganda­ügyi minisztérium a következő 153. számú ha­dijelentést tette közzé: — Badoglio tábornagy táviratozza: Sem az eritreai, sem a szomáli harctérről nincs külőr nösebb jelent»nf mló Legolcsóbb élelem afiistölffeftób «kg-kint 441. Kapható a Pic is/alara<aiárban és a Tisza Lajos körút 83. alatti elárusitóhelyenu

Next

/
Thumbnails
Contents