Délmagyarország, 1936. március (12. évfolyam, 53-83. szám)

1936-03-13 / 63. szám

2t F> t I VAr,y4UlH'S7M, Ipy> március T5. Zamatos harcsás halászlé ma este is Onozóné utóda: Pusztaszeri Miklós HALASZCSARDAJABAN, SZENTHAROMSAG-UCCA 3. Változatos házi étközösre mérsékelt árban e.őjegyzés, zónik, lajboro'f, kényelem, figyelem 1 Március tizenötöt szombaton és vnsrfrnap esie tinneneHlk I 189 T«l«>OW 31 -IT. igazgat Szegeden, mindig el akar menni, de azért elkérte és megkapta ujabb öt _évre a színházat. Mielőtt színigazgató lett, működött Szegeden, mint tag. Tudjuk, hogy színházi szemlélete az operett állandó kultiválásában, sőt csodálásában teljesedik ki. Elég alkalmunk volt azt is megállapítani, hogy nála ez a szó, hogy operett, lenge diszletet és rendes ruházatot jelent. A szöveg már mostoha gyerek és a színésztől függ, hogy mostohán bánik-e vele? De az ország második városa színházának vezetésébe mégis csak illett volna belevinni annyi szegedi és szeged-irodalmi ízt, hogy a fáradtságból és költségből egyszer egy kissé erre is áldozva, pályázatot hirdetett volna az az igazgató, aki nyo^ évig akarja a szegedi színházat, egy szegedi tárgyú, no nem operettre, ennyire még se exkommunikáljuk a prózát, hanem drámára és március 12-én a szegedi színház, amely édes-keveset tesz Szegedért, amelyért azonban Szeged mindig sokat áldozott, ne egy szavalattal, hanem egy szegedi tárgyú szegedi drámával — Szegedi mise már van — apologizálja a magyarságában és kulturtörekvéseiben egységes, küzdelmeiben soha nem lankadó, áldozatkészségében soha nem fogyatkozó, magyar és türelmes, nagyra törő és termelni képes második várost. Sajnáljuk, hogy mindazt a nagysikerű Csodahajó bemutatásával kapcsolatosan kell elmondanunk, de nem tehetünk róla, hogy március 15. ezen a héten van. Lajos Fülöpöt, aki gyáva, kapkodó, ha jól ment dolga, nagyképűsködő, ha rosszul ment, meghunyászkodó volt, forradalom taszította — igy szórói-szóra — a trónusra és forradalom taszította le onnan. X. Károly sorsa meg volt már pecsételve és Lajos Fülöp, mint főhelytartó-jelölt is csak éjjel mert belopózkodni Párisba. Milyen érzéssel teszi be a lábát az igazgató az ország második városának egyetlen színházába, amely végül is nemcsak a meztelen combok kultiválására van elkötelezve, ha március 15-én látni fogja, hogy az újságok ünnepi cikkekkel jelennek meg, az ifjúság ünnepel, a Dugonics-Társaság ünnepi ülést tart, de a több, mint negyven ezer pengővel szubvencionált egyetlen szegedi színházban csak délután adnak hajlékot — a Fehér golyó előadásával — a márciusi eszméknek és nem jutott se idő, se elmélyülés, se koncepció arra, hogy például felújítsák s ezzel megint szóhoz juttassák a nemzeti indulat és szociális nyomor legkölfőibb, legszinpadibb: legnagyobb harsonásat, — Katona Józsefet. 3: . K színpad tehát n músodiE es harmadik felvonósban minden este, egész április elsejéig a Csodahajót fogja ábrázolni. Csoda, ha jó, mondták • az este sokan nem a darabról, hanem a hajóról. Erre a hajóra mi is felszállnánk, ha igazságszeretetünkön és stilusérzékünkön nem kerekednek fölül a kíméletünk. De az igazgató rajta van. öt évre rajta van a — Csodahajón. Álljon hát oda a korlát mellé. Próbáljon egyszer elmerülni, akármilyen nehezen megy, a horizont szemléletébe. Tegyen kísérletet az elmélyülésre és magábaszállásra. Hátha most sikerülni fog. A Csodahajón. Szabad vezetni a szegedi szinházat az operett majd kizárólagos kultiválásával? A monopoliumért é? az egész kis vagyont kitevő évi szubvencióért nincsenek kötelességei a költészettel, a nemzeti irodalommal és a világirodalommal szf ttben? Elég, ha a színház vegetál és. nem gondolja, hogy jobb vezetés mellett jobb lenne a pénzügyi eredmény? Elég művészi egyenlegnek, ha sikerül kimesterkedni, hogy ne kelljen letenni az óvadékot, amitől pedig a város a leggörnyedtebb kisiparosnál sem tekint el? Másik művészi eredménynek viszont az legyen elég, ha a szubvenció részleteit a szerződésben biztosított határidőnél előbb sikerül kiverekedni? Lássa végre meg az igazgató, hogy ez az egzisztenciák tekintetében megtizedelt társedalmu város valóságos Csodahajó a színház részére, amely azonban nem sokáig fogja bírni a terhet, ha a fedélzetén mindig csak tánc pezsdül, de nincs könyvtára, nem ismeri a kvartett intim hatásait, nem tud nevetésre hevülni. A helység kalapácsa tiszta rígmusain és nincs áldozati oltára az eszmék — március 12, március 15 — részére. Még öt évig nem mehet igy. Jendrassik Jenő — van-e Sziklai, ki ezt a nevet nem ismeri!? — a hires fiziologus, egy előadásán valami fénvtüneményt akart bemutatni, amiért elsötétítette a termet. Néhány hallgató a sötétséget arra használta feL hogy kisomfordáljon a teremből. Jendrassik figyelmes lett az óvatos mozgolódásra, egy pillanat alatt ötven lámpaerejü fényt terem* tett a teremben és nyájasan igy szólt: — Ha az urak el akarnak menni, világosságban menjenek, nehogy elbukjanak. Mi ötezer lámpaerejü fényt szerettünk volna lángra lobbantani. Nem azért, hogy az igazgató a maga érvényesülésének az útját lássa tisztán. Őt nem féltjük. Ugy ,ahogy érvényesülni fog mindig. Végre azonban tovább kell látnia a — saját érvényesülésénél. A szegedi színháznak és Szegednek is kell érvényesülnie. [! Délmagyarovsxág legnagyobb női kábái és vuhaáruháxa f. •

P. Reich Evxsií na Unió könyvek érvényesek — Széchenyi tér 17. Főpostávai szemben. A Népszövetség szombati Ülése London, március 12. Francia részről biztosra veszik, hogy a Népszövetség Tanácsa londoni ülésén kimondja, hogy Németország Hitler által tett lépésével megsértette a versaillesi szerződés 42—43. pontjait. Ha ez a megállapítás megtörténik, akkor Franciaország, amelyet Belgium is támogat, a locarnói szerződés 4. cikkelye alapján kérni fogja a locarnói szerződés kezes hatalmainak, vagvis Angliának és Olaszországnak haladéktalan támogatását. A haladéktalan támogatás francia felfogás szerint mindenekelőtt abban nyilvánulhatna meg, hogy Anglia igyekszik politikai nyomást gyakorolni a német birodalom vezetőire, hogy vonják vissza a március 7-én bejelentett és máris foganatosított intézkedéseket. A Daily Telegraph szerint a népszövetségi 1 tanács ülése a következő kérdésekkel fog foglalkozni: 1. Megszegték-e a locamoi szerződést és ha igen, mi a teendő. 2. Megszüntethető-e a locarnoi szerződés, amihez a tanács kétharmad többsége szükséges. 3. Milyen eljárást követel a tanácsnak 1935 április 17-ikí határozata, amely tudvalevőleg megtorlást javasolt olyan államok ellen, amelyek egyoldalú szerződésszegéssel veszélyeztetik az európai békét. A lap értesülése szerint a Népszövetség fel fogja szólítani Németországot, hogy a vita eldöntése céljából foglaljon helyen újból a Népszövetségben. Német deklaráció jelképes megszállásról" és a világ leghatalmasabb erő dhálózatáról Berlin, március 12. A külföldi lapok különböző jelentéseivel és egyes külföldi államférfiak nyilatkozatával kapcsolatban, hivatalos helyen a következőket közölték a német TIval. 1. Franciaország még a locarnoi egyezmény előtt különböző katonai szerződéseket kötött. Ezek a szerződések Franciaország elleni német támadás esetén azonnal életbe lépnek. A katonai egyezményeket a következő államokkal kötötte meg: Belgiummal, Csehszlovákiával, Lengyelországgal. Az egyezmények és a locarnoi szerződés között nem volt ellentmondás és azért Németország minden további nélkül hozzájárulhatott a locarnoi egyezményhez. 2. Franciaország Németország határán a békekötés óta nagymennyiségű katonaságot összpontositott, ezenfelül a francia határt minden idők leghatalmasabb erőd-ővével biztosították. Tekintettel arra, hogy Németországnak semmiféle támadó szándéka nincs Franciaországgal szemben, sem a múltban, sem most, nem emelhetett kifogást a franciák intézkedései ellen. 3. Franciaország a közelmúltban megállapodást kötött, még pedig ezesetben Szovjetoroszországgal. A /rancia-szovjetorosz egyezmény hatékonyságát azonban nem a Népszövetségtől teszik többé függővé, hanem a saját ügyükben hozott megfelelő döntéstől. Az uj katonai egyezménynek az a letagadhatatlan tény kölcsönöz különleges jelentőséget, hogy a jelenlegi Oroszország uralmi rendszere nemcsak elméletilep, hanem nyakorlatilag is viláaforradalomra törekszik, tehát tudatosan imperiálista és támadó célt követ. — Németország soha a legcsekélyebb indító okát nem szolgáltatta annak a gyanakvásnak, amelyből Franciaország ellen irányuld cselekményre lehetett volna következtetni!. Ha Franciaországnak az volt a meggyőződése, hogy a locarnoi egyezmény megkötése óta bármilyen okból mindezek ellenére uj biztosítékokról" gondoskodik, a francia kormánynak kötelessége lett volna, hogy ezt legalább Is előzőleg' közölje a locarnoi egyezményt aláiró hatal-^ makkal és kísérletet tegyen arra, hogy ezt atl biztosítékot vagy a locarnoi egyezménybe vegyék fel. vagy legalább is teljesen összhangba hozzák az egyezmények szellemével. A Szovjetoroszország és Franciaország közötti katonai egyezmény olyan szövegezést kapott, amelynek értelmében francia-lengyel és franciacseh külön szerződésekkel ellentétben, a jelen esetben a szerződést kötő felek, a Népszövetség Tanácsa és a locarnoi hatalmak megállapitásaitól függetlenül önmaga határozza meg, hogy történt-e támadás és hogy szükség van-e megsegítésre. Mindezek alapján a következő végleges helyzettel kell számolni: 1. Franciaország a német határon minden idők leghatalmasabb erödövét létesítette. 2. Sérthetetlenségének kezeséül törvényes módon biztosította Nagybritannia egész tengeri és szárazföldi haderejét, továbbá Olaszország, Belgium, Csehszlovákia és Lengyelország több, mint 17 milliónyi haderejének támogatását, amihez járul még a francia hadsereg létszáma.