Délmagyarország, 1936. február (12. évfolyam, 28-52. szám)

1936-02-12 / 37. szám

1936 február 12, DÍIMAGyARORSZXÖ 3 Solqos panaszok a képvlselöfálasztók összeírása körül (A Úélmagyarország munkatársát öl-) Minit ismeretes» most van folyamatban az onszág­gy ülésé _ képviselőválasztók névjegyzékének össaeá'litása. A munkához még a mult év vé­gén hozzákezditek és azt tervez'ék, hogy leg­később január végére befejezik az összeírást. A számlálólapokat k¡-kézbesítették azzal, hogy az összeíró közegek minden háznál személyesen jelennek meg a lapok összegyűjtése végett­Az összeírássá1 kapcsolatban most a panaszok egész özönét • hangozhatják A panaszokról Ldjer Dezső, a szociáldemokrata pártszervezet titkára a kö­vetkezőket mondotta: — A névjegyzék alapját tudvalevőleg a vá­lasztójogosultak által kiáWVt számlálólapok képezik- Vannak, akik kitöltötték a számláló­lapokat és a választójoghoz szükséges kellé­keiket kimutatták, igazolták megfelelően, de a kikézbesitett értesitéseken rincs a nevük feltüntetve' igy nem kerü'nek be a választók névjegyzéké­it. noha eddig minden alka'orninal fel voltak véve a választó jogosultak közé- Vannak so­kan. akik megkapták ugyan a számlálólapokat. | azokat azonban még mináeziáeig nem szedték ' össze- Vannak viszont egész házcsoportok, a telepek egyrésze. ahova a számláló'apókat még ki sem kéz­besítették és igy nem tudják, hogy mit tegyenek, ha a választójogukat nem akarják él veszíteni. — Mindezek tetejébe — mondotta LájeT — nincsenek kioktatva a választók, hogy mitévők legyenek, csupán arranézve vannak felvilágo­sítva a kiértesítéseken, hogyha azon a nevük nincs feltüntetve, akkor 15 nap a\att felszór lalással élhetnek- De ez sem áll minden eset­ben. mert sok háztulajdonos, illetve megbi­zottja nem függeszti k' feltűnő helyen a kiérte­sítéseket • Ilyen össze'rási mód mellett sokan lesznek, akik — noha a választójoghoz szük­séges feltételeknek minden tekintetben megfe­lelnek és eddig választók is voltak — elvesz­tik választójogukat, vagy jobb esetben osak hosszas, személyes utánjárással szerezhetik vissza már a múltban gyakorolt választójogu­kat. Sürgős intézkedésre van szükség a hatóság részéről a tömegesen észlelt hibák és sérelmek pontos kiküszöbölésére­A népjóléti tisztviselők panama-pőre a törvényszék előtt 2838 hamisítással és csalással vádolják a városi népjóléti h.vatal volt kerülelvezelőjé! — Schiller Béla mindent tagad (A Délmagyarország munkatársától.) 1933 októberében a városi népjóléti hivatalnál na­gyobbszabásu panama robbant ki. A rendőr- ' ség letartóztatta Schiller Bcla és Szögi Ignác városi tisztviselőket, népjóléti kerület­vezetőket, Tóth András és Bódi János vá­rosi altiszteket, valamennyiöket azért, mert az Ínségesek pénzével visszaéltek, a város pénz- I tárából ezreket csaltak ki és a maguk céljaira használták fel. Valamennyien hosszabb ideig előzetes letartóztatásban voltak. A panama­ügyben sokáig húzódott a vizsgálat, amelynek befejezése után az ügyészség vádiratot adott ki valamennyiük ellen. A szegedi törvényszék A p czy-tanácsa keddre és szerdára tűzte ki a nagyszabású ügy főtárgyalását. Rengeteg érdeklődő jelent meg a törvényszék másodemeleti folyosóján, főleg városháziak. Az 50 oldalas vádirat ismertetése hosszabb időt vett igénybe. Az ügyészség Schiller Bélát 1420 rendbeli köz­okirathamisitás, 1418 rendbeli magánokirat­hamisítás, egyrendbeli folytatólagosan elköve­tett csalás bűntettével vádolta. Szögi Ignác a vádirat szerint 28 rendbeli közokirathamisi­tást, ugyanennyi rendbeli magánokirathami­sitást és egyrendbeli folytatólagos csalást köve­tett el. Tóth altiszt ellen 1—1 rendbeli közok­iralhamisitás, magánokirathamisitás és csa­lás, körülbelül 200 rendbeli hamis okirat fel­használásának büntette, 2 rendbeli folytatóla­gos csalás bünrészessége miatt adott vádiratot az ügyészség, végül Dódi János altiszt 40—50 Belvárosi Hoil Szerdán, 12 én utó jára P.lpár Gitta-Dubarrv Széchenyi Mozi Szerdától csütörtökig ekinen nem szaDad szerein; ölaudetta Co bért és Charles Boyer nagyszabású társadalmi drámája esetben hamÍ9 okiratot használt fel és bűnré­szes volt folytatólagosan elkövetett csalások­ban. A vádirat indokolása rendkívül súlyos meg­állapításokat tartalmaz. Schiller Béla és Szögi Ignác a városi népjóléti ügyosztályban dol­goztak. Hivatali hatáskörükbe tartozott a köz­segélyre szorulók nyilvántartása, a segélyezésre való jogosultság megállapítása, majd a segély­utalványok és a segély-könyvecskék kiállítása. A lefolytatott vizsgálat során megállapították, hogy a tisztviselők súlyos visszaéléseket követtek el Ebben előljárt Schiller Béla, aki 1931 végétől 1933 október közepéig követte el visszaéléseit. A visszaéléseket ugy Schiller, mint Szögi, többféle módon követték el. Vagy ugy, hogy a rendelkezésükre álló nyomtatvá­nyok segítségével hamis utalványokat és segélyköny­vecskéket állítottak ki és azokra dr. vitéz Szabó Géza tanácsnok, vagy dr. Vicsay Emil tiszti ügyész nevét ha­misították rá és a hivatalos pecsétet is ráütöt­ték vagy pedig olyan nevekre állítottak ki utalványokat, akik nem voltak jogosultak, ezeket az utalványokat aztán szabályszerűen aláíratták a tanácsnokokkal. Az utalvány­nyugtákat is maguk írták alá. A pénzt ugy vették fel, hogy a hamis nyugtákat a két al­tiszttel leküldötték a városi főpénztárba, ahol az összegeket kifizették. A pénzt az altisztek átadták Schillernek, illetve Szöginek, akik az­után az altiszteknek juttattak a haszonból. Tóth András a vádirat szerint egy esetben a maga szakállára is hamisított utalvány-nyug­tát. azt aláíratta, a pénzt felvette és elköltötte. A rendőrségen Schiller Béla tagadta, hogy része lett volna a bűncselekményekben. Az Írásszakértők azonban megállapították, hogy a hamisítások az ő kezétől származnak, de terhelő vallomást Erfurti «HMI««»! Kifejtő répa (^F faj­magvai .VÉDJEGY' borsói a legmegbízhatóbbak T í a x a C a t o * Körút 51. tett ellene Tóth András is, aki azt vallotta, hogy a nyugtákat Schillertől kapta és a péuzt neki adta át, Megállapította a nyomozás azt is, hogy Schiller a bűncselekmény elkövetésé­nek ideje alatt nagy lábon élt, költséges be­vásárlásokat eszközölt és arra vonatkozólag, hogy ezekhez a pénzt honnan szerezte, elfo­gadható nyilatkozatot adni nem tudott. A törvényszék elsőnek Schiller Bé­lát hallgatta ki, addig a többi vádlottat hazaküldte azzal hogy csak a délutáni tárgyalásra jöjjenek vissza, mert előbb nem kerülhet rájuk sor­Schiller kihallgatása során mindent tagadott, kijelentette, hogy fogalma sincs mindarról, amivel az ügyészség vádolja öt, mert nem kö­vetett el semmit, egyetlen utalványt, vagy köz­segélykönyvet nem hamisított, a pénzeket nem vette fel, egyáltalán semmiféle büntetendő cselekményt nem követett el- Tóth András al­tiszt valószínűleg bosszúból vádolja öt azzal — vallotta—hogy tőle vette át a hamis nyugtá­kat és neki adta át a főpénztártól átvett ösz­szegeket. Tóth ugyanis egy régebbi ügyből ki­folyólag haragszik reá A hamisításokat csi­nálhatta bárki más. hogy ki csinálta, azt nem tudja­Az elnök ezután aziránt érdeklődött, hogy mi volt a jövedelme a városnál és miből vásárolgatott magának házat, telket A vádlott elmondotta, hogy havi fizetése 156 ; pengő volt• azonban nagyon takarékos és visz­; szavormlt életet élt, igy tudott megtakari'ani annyit, hogy zongorát, bútort vásárolhatott magának- Felmutatott egy sereg postautal­ványt, amelyekkel azt akar'* igazolni, hogy szülei is állandóan támogatták­— Mindebből azonban még nem lehet házat venni és építkezni, — felelte az elnök- . A vádlott kijelentette, hogy a házat még nőtlen korában építtette és akkor még nem is volt a népjóléti hivatalban- Amikor arról be­szélt, hogy házát a város lefoglaltatta az oker zott kár fejében, sírva fakadt Az elnök ezután egyenként sorra vette a különböző vádpontokat és azokra külön-külön hallgatta kí a vádlottat, minden egyes hamis nyugtát felmutatott előtte- Schiller egyikre sem ismer­te el, hogy ő hamisította volna- Egyik-másik nyugtáinál megjegyezte, hogy azokra nézve igazolni tudja, hogy azok valódiak- az í'letök kezétől származnak a szakértők által hamis­nak mondott aláírások és a jogosultak szemé­lyesen fel is vették a pénzt­A nyugták ismertetésekor k^erü't, hogy szinte alig van (i városban olyan ismert név amelyre ne hamisítottak volna ínség-utalványt­Már ' a kilencszázadik nyugta körül tartottak, amikor az elnök megkérdezte a vádlom hogy a felsorolt „ínségesek" közül hányat ismet* Schiller kijelentette, hogy mind össze talán ötven név isnuerős előtte. Azzal is védekezett, hogy nemcsak dr- vitéz Szabó Gé za nevét hamisitot'ák rá az utalványokra, ha­nem az 6 írását is utánozni akarták. Az írás ugyanis hasonlít az ő írására, de nem az fi kezétől származik­Az esti órákban fejezte be a bíróság a kedd tárgyalást- Estig 1100 vádponttal végeztek- A tárgyalást szerdán folytatják-

Next

/
Thumbnails
Contents