Délmagyarország, 1936. február (12. évfolyam, 28-52. szám)

1936-02-12 / 37. szám

D1ÍH MAGYARORSZÁG 1936 február T2.< OLCSON PESTEN CSAK PROVINCIA SZELVÉNYEKKEL ELHET Kapható a Délmagyarország kiadóhivatalában és fiókkiadóhivatalában Gömbös miniszterelnök a telepítési javaslatról Kormányzótanács Budapest, február 11. Kedden délelőtt 10 orakor a kormányzó elnökletével a királyi vár­iján kormányzótanács volt, amelyen Gömbös Gyula miniszterelnök vezetésével a kormány valamennyi tagja ré&ztvett, A tanácskozás tár­gya az Alföld fásitása és csatornázása, vala­mint egyes főbb kereskedelmi és közlekedési kérdéseknek megvitatása volt. A felvetett kér­dések megoldására egyhangú határozatokat hoztak. Gömbös miniszterelnök a kormányzóta­nács után nyilatkozott a sajtó képviselői előtt a telepítési javaslatról Kijelentette, hogy a javaslat teljesen elkészüli, csütörtökön a Nep vitatja meg, valószínűleg a jövő héten benyújtja a földművelésügyi mi­niszter a képviselőházban. A törvényjavaslat célia az, hogy ahol közérdekből kívánatos az önálló, életképes kisbirtokok számát fokozato­san szaporítsák. Nem határidőhöz kötött ujabb földreform kezdeményezését jelenti, hanem kellő pénzügyi megalapozással lehetővé kivánja tenni az állandóan ható következetes birtokpo­litikai tevékenység megindítását és fenntartá­sát. — A javaslatnak nem célja — mondotta a miniszterelnök —, hogy erőltetett módon gaz­dasági és pénzügyi szempontból kellően nem mérlegelve minél nagyobb tömegeket juttasson birtokhoz, igyekszik ugyan a földnélküli la­kosság érdekéit is biztosítani, a tulajdonké­hanem azokat, akik bizonyos anyagiakkal már rendelkeznek és igy nemcsak szociális, hanem termelési szempontból is meg fognak felelni a hozzájuk fűzött várakozásoknak. — Alapelve a javaslatnak, hogy ez a birtok­politikai tevékenység a magántulajdon elvének figyelembevételével és a termelés folytonossá­gának megzavarása nélkül legyen végreha jt­n.itó. Számításba veszi majd a javaslat a tul­ndósodott védett nagybirtokok területét is és megállapítja az úgynevezett átengedési köte­lezettséget. Ez alá vonja a nemzeti közművelő­dési alapítványokat és a hitelintézetek árveré­sen szerzett mezőgazdasági ingatlanain kiviil a hifbizomónyok kötöttségéből felszabadult me­zőgazdasági ingatlnnok bizonyos hányadát. — A javaslat szerint a háború kezdete óta s-zerzett nagybirtokokat mezőgazdasági terüle­tüknek a kataszteri tiszta lővedelem szerint számított egyharmada ereiéig már akkor is át­engedés! kötelezettség alá lehet vonni, ha a me­zőgazdasági terület kataszteri tiszta jövedelme a 10 ezer koronát meghaladja. A felhasználásra kerülő ingatlanokért a korábbi tulajdonosnak a teljes kártalanítás jár. A kártalanítás ösz­szege fejében a kincstár a teljes becsérték két­harmadát nyomban készpénzben kifizeti, egy­harmadát pedig 25 év alatt évi 3.5 százalékos kamat mellett utólagos évi járadékösszegekkel törleszti. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a leg­jobb apa, szerető testvér, rokon és jó­barát Hub?rft Antal rövid szenvedés után 67 éves korában elhunyt. A megboldogultat február 12-én, szerdán d. u. 4 órakor a közffcíbáz ra­vatalozójából kisérjük a rókusi temető­ben levő családi sírboltba utolsó útjára. Engesztelő gyászmisét 13-án reggel 9 órakor a rókusi plébániatemplomban mu­tatunk be az elhunyt lelkiüdvéért. A GYÁSZOLÓ CSALÁD CsórvaI bál: 1 halott, 1 súlyos sebesült (A Délmagyar ország munkatársától) Kedden reggel jelentették a szegedi rendőrségnek, hogy Csórván mégha1* Szekeres István 38 esztendős cipész, ak^ egy dugok bál alkalmával szur­káltak meg- A lefolytatott nyomozás a követ­kezőket állapította meg: Vasárnap este Varga István gazdá'kodó Csórva 549- szám alatti ta­nyáján dugott bála1 rendezitek a környékbeliek­A bálon számos legény jelenít meg, közJ\ük Molnár István 25 esztendős csorvai legény is­A legények Ittak. amikor pedig becsíptek, ve­szekedni kezdtek- Előkerültek a bicskák, Mol­nár kezében villant meg legelőbb a kés, meg­szúrta Szekeres Istvánt, majd amikor a dü­höngő emberi meg akarták fékezni, nekiesett a házigazdának és azt is több helyen össze­szurkálta­A dugott bál résztvevői csak nagy nehezen tudták a vérengző legényt megfékezni- A,bá­lon történtekről a rendőrséget nem értesítet­ték- A sebesülteket hazaszállították és otthon ápolták- Szekeres azonban olyan sulyo® sebe­sülést szenvedett, hogy kórházi ápolásra szC rult vo'na, ebben az esetbein talán sikerült vol­na megmenteni életét­A rendőrség Molnár Istvánt elfogta és őri­zetbe vette- Varga Istvánt beszállították a köz­kórházba, ahol ápolás alá vették- Állapota sú­lyos. A nyomozás foiyik­Sziklakápo-na — Újszegeden (A Délmagyarország munkatársától.) Még az ősszel a kalocsai iskolanővérek vetették fel azt a gondolatot, hogy Újszegeden, a templom közelében „sziklakápolnát" építsenek. A tervet dr. Pálfy József polgármester örömmel tette magáévá és utasította a városi mérnökséget, hogy a kápolna felépítésére készítsen tervet és költségvetést. A mérnöki hivatal most elké­szült a tervekkel. Kétféle terv készült, az egyik költségesebb, díszesebb kiállítást vesz alapul. Eszerint az ujszegedi „sziklakápolna" felépíté­se 7000 pengőbe kerülne, ebből 5000 pengőt for ditanának a kápolna anyagára, l—1000 pen­gőbe pedig a szobrok készülnének, egy Mária és egy Krisztus-szobor diszitené a kápolnát. A másik terv szerint 4500 pengőből fel le­hetne építeni a kápolnát, az elgondolás sze­rint inségmunkásokkal végeztetnék el az épít­kezést az inségalap terhére. Az anyag beszerzésére azonban pénzre vol­na szükség, a város viszont most nincsen ab­ban a helyzetben, hogy erre fedezetet tudna kijelölni. Valószínűleg ugy oldják meg a kér­dést, hogy a kalocsai iskolanővérek társadal­mi gyűjtés utján teremtik elő az anyagbeszer­zés költségének egyrészét, a város is hozzájá­rul bizonyos összeggel az inségmunkákon kí­vül. Ha sikerül ezt a kérdést megoldani, ak­kor a jövő hónapban hozzákezdenek a kápol­.na építéséhez és azt az eddigi elgondolások szerint dr. Glattfelder Gyula püspökké szentelésének 25 esztendős jubileumán avat­nák fel nagy ünnepség keretében. A gyermek szive és ?elki élete Dr. Várkonyi Hildebrand és dr. Kramár Jenő előadása Kedden délül' n zsúfolásig megtelt a rókusi Waiaosaraok ablyV íz alkalomból hosrv a pe­dagógiai tanfolyam keretébein dr- Vdrkonvi Hildebrand egyetemi tanár „A gyermek lelki élete" és dr. Kramár Jenő egyetemi tanár „A gye-mek szive" cimmel tartott előadást. Az előadáson megjelent gróf Klebelsberg Kunóné is, aki a délelőtt folyamán fárje sírját kereste fel a fogadalmi templom kriptájában­Dr- Várkonyi Hildebrand bevezetőbon el­mondotta, hogy a gyermeknevelést 1880 óta vizsgálják módszeresen- A gyermekkort több szakaszra 'ehet felosztani a biológia és a fizio­lógia alapján- Az uj gyermeknevelő a külső jebnségiekből a belső lé'ekre igyekszik hatni. A professzor ezután a gyermek egyes korsza­kainak jelegzetességeit fejtegette- Az uj gyer­meknevelés négy korszakolt ismer- Már a cse­csemőben is megvrm a düh- a harag, a féle'em és a szeretet érzü'ete- A gyermek értelmi éle'e csak jóval később feilődik ki, a fejlődés ekkor azonban már rohamos. A gyermek erkölcsi ér zése is csak később fejlődik, igy lesz az ösz­tönlényből alkalmazkodó lény. Van a gyermek életében úgynevezett dackorszak' amelyet ^sak pedagógiai kezeléssel szabad letörni- Érdeke­sen fejtegette a gyermek érdeklődési fejlődé­sét, ami a gyermek kora »zerin* különböző- A gyermeknek a realitás iránt va!ó érdeklődése kezdetleges, mert nem tudja kellőképen feldol­gozni. amit Ut> vagy ha1!, ezért ekkor méz inkább felfogó lény a gyermek,. aki az egésa világot varázslatos világnak hiszi­— Hatéves korában ér el a gyermek — foly­tatta a professzor — a valósághoz váló lordír lás korához• Az értelme ekkor rohamosan to­vább fejlődik és ekkor lép fel benne a lelkiis­meret szava is- Ez a naiv realizmus kora- A 9—12 éves korban van a gyermek tulajdonkér pen a reflektáló realizmus korszakában- Ek­kor kezdi megtudni a gyermek: tulajdonképen mi az ok és; az okozat; kezd kombinálni,4külö­nösen technikai dolgokat- Ezt a kort Robinson­korszaknak is szokták nevezni­Az értékes előadás után dr- Kramár Jenő professzor beszéH a gyermek szivéről- Rámu­tatod a gyermek és a felnőtt szive közötti anatómiai és miiködésbeli különbségére- Ismer­tette azokat a tényezőket, amelyek a szív egészséges fejlődéséhez szükségesek. Részlete­sen foglalkozott az intenzivebb tesfkultuisszal; a gyermek szempontjából száimbalöhe+ő spor­tokkal, a sportnak a fejlődő szervezetre gya­korolt jóhatásával és a túlzások káros követ­kezményeivel- Tájékoztatta a professzor a hall­gatóságot a gyermekszív zavarairól, a szívbe­tegségekről, a fertőző betegségek ártalmairól!, többek között a heveny, reumás szivbántal­makról- Végül annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy ez az előadássorozat igen al­kalmas az on'os és a nevelő közötti kapcso­latok kiépítésére. amelyre elengedh ellenül szükség van­A nagyszáma közönség melegen megtapsol­ta a két professzort értékes előadásukért. J'Jr» I A diadalma» «^<1® j-a Kirá vné huszárja Benrirotl J

Next

/
Thumbnails
Contents