Délmagyarország, 1936. február (12. évfolyam, 28-52. szám)

1936-02-08 / 34. szám

DÉLMAGYARORSZAG Szombat, 1936 február S. Ara ÍO fillér XII. évfolyam, 34. sz. ELÖElZETtS: Havonta hc.yben 3.2U, vidéken e* Budapesten 3.6Ü, kUUOIdOn • 4U pengő. - Egyei tzAm ara hélkH* nap 1«, *n»6r- én Ünnepnap ÍO Ilii. Hlrdelétek felvétele tarifa szerint. Megtelenlk h«lo Klv6tel«rei onponm resgei vőtfenség egyre Jobban befészkeli magát falaink közé. Mélyen alatta tengődünk a világkrizisnek. Nem kellett volna bekövetkezni és nem lenne szabad fennmaradni ennek. A Tisza nagyszerű folyó, a Bertalan-emlék alatt kiemelkedő domborulatot csináltak, de azért jambóval sem lehetne a nápolyi öblöt ide varázsolni s a parton a Vezúvot álmodni. De van varázsa ennek a hangulatos drága magyar folyónak is. Lágyak a hullámai s partján legédesebb az élesen tűző nyári nap. Nemcsak a balatoni halászat magyar specialitás, a tiszai halászat is az. Itt terem a tarhonya, de itt is kezd kiveszni a bicska. Magyar idegenforgalmi és magyar kultúrpolitikával sokat lehetne lendíteni Szegeden. De legyen kultúrpolitika: koncepció színház, irodalom, zene és képzőművészetek részére. Legyen idegenforgalmi politika: Kufstein annak 8 huszadrészével arat, ami nekünk. Legyen levegő: amelyben az alkotások kivirulhatnak és nem elhervadnak. És legyenek alkotások Mai szellemében és alkotó munkájának mai irama mellett féltjük ezt a várost: féltjük intézményeit, társadalmát, gazdasági életét féltjük kulturáját és féltjük jövendőjét. A képviselőház befejezte hitbizományi javaslat vitáját Lázár igazságügyminiszíer válasza a felszólalásokra Sándor Pál emléke MEECMBD. Szerkesztőség: Somogyi ucca <2. I. ea. Telelőn: 23~33.~KladOtUvatal, kOlcsOnkKnyvlAr ét Jegyirodát Aradi ucca 8. Teleion: 13-OÖ. - Nyomdai Lűw UpOl ucca 19. Telelom 13-00. . Távirati l*»«lclmi DélmngyarorszAg, Szeged. Alkotások Azon a közgyűlésen, amely az újkori Magyarország legnagyobb kulturpolitikusát Szeged díszpolgárává választotta, a leggazdagabb és legragyogóbb szegedi városépítő program hangzott el. Sokszor hivatkoztunk már erre a beszédre s ha jól emlékszünk, hangot adtunk annak a véleményünknek is, hogy bizonyos időközönkint, mondjuk évenkint, a díszpolgárrá való választás napján ki kellene plakatiroztatni ezt a szegedi városépítő beszédet, a nemes város valamelyik nótáriusát pedig diszbe kellene öltöztetni, ki kellene kisérni a városháza erkélyére s ő ott kezében a nagy szegedi városépítő programmal előlépne és el kezdene hangosan olvasni. A beszédet hangszóróknak kellene elvinni ki, messze, egész a telepekig, hogy meghallja kivétel nélkül minden szegedi polgár. A városházán is, de kint a telepeken is, bent a klubokban, de a műhelyekben és üzletekben is. Se fantaszták, se álomlátók nem vagyunk. Nem a teljes klébelsbergi program végrehajtásának elmaradása miatt hatalmasodik el tehát rajtunk aggodalom. Bár hiszen arról is lehetne beszélni, hogy városépitő programja a kormánynak megint nincs, amennyiben pedig van, az fővárosépitő program. A megvalósítás céljából állandóan napirenden tartott kérdések megoldásának állandó elodázása miatt van aggodalmunk. Már szégyéljük magunkat. Strandunk tehát a nyáron se lesz? Ez a második tél, amelyen úgyszólván hónaponkint tanácskozunk a strandról s az idén megint drótkerítések, kasztok és dudva dokumentálják idegenforgalmi rátermettségünket? Nem győzzük hangsúlyozni, hogy nincs város az országban, amelynek annyi eszköze lenne ahhoz, hogy idegenforgalma kiemelkedjen, mint Szegednek. Ehhez azonban nemcsak az intézmények, hanem a cél elérését elősegítő intézkedések sokasága is kellene. Hamarjában el sem tudnánk képzelni nagyobb csapást, mint amilyen az lenne, ha az idén sem oldanánk meg se egészben, se részben a strandkérdést. És van, aki bizonyos abban, hogy ez a csapás nem következik be? Vannak, akiket kielégítene, ha az idén juniusra legalább részben állna a strand és ha idejében sikerülne révbe vinni az idei szabadtéri játékok ügyét. Szerény igények, de arról, hogy a játékokat idejében sikerüljön révbe vinni, már is lekéstünk. Ahhoz azonban van még talán elég időnk, hogy megmentsük Szegedet a játékok elvesztésétől. Sajátságos tünet, de számolni kell vele. A szegedi világsiker divatba hozta a szabadtéri játékokat s Debrecentől Sándorfalváig vagy tizenöt helyen kísérleteztek. Ma már az a helyzet, hogy kidőlt minden kísérletező. A szabadtéri játékok magyarországi városai Tatatóváros egy operaelőadással és Szeged pozició, sikerek, élmények és gazdagodás tekintetében kimeríthetetlen fantáziával. Most Budapest fenyegeti ezt a jövőt. Nincs is a városnak sürgősebb kötelessége és nagyobb feladata, mint elhárítani ezt a veszedelmet. Ha sikerül, a pesti polgármester és főpolgármester utján, ha nem, igénybe véve a kultuszminiszter és miniszterelnök, sőt, ha kell, a kormányzó támogatását. A szegénység, a forgalomnélkülisée és jő(Budapesti tudósítónk telefonjelentéee.) A hitbizományi javaslat vitáját a képviselőházban pénteken befejezték és Lázár Andor igazságügyminiszter válaszolt a felszólalásokra. A folyosón elterjedt híreik szerint a parlament most már nem megy szünetre, mert biztosítva van, hogy a hitbizományi javaslat után a kormány képes lesz foglalkoztatni a Házat addig amíg a nagyobb javaslatok napirendre kerülhetnek A képviselőház pénteki üléséről részletes jelentésünk a következő: A képviselőház pénteki ülését délután négy óra után nyitotta meg Sztranyavszky Sándor elnök. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg Sándor Pál elhunytáról, aki a Ház egyik legrégibb és legidősebb tagja volt. Rámutatott arra, hogy Sándor Pál 35 évi képviselősége alatt mindig nyilt sisakkal, korrekt eszközökkel küzdött eszméiért és ezért becsülték ellenfelei, egész férfinek bizonyult. Megemlékezett az elnök Sándor Pál korelnöki működéséről és bejelentette, hogy maga fogja a képviselőház koszorúját Sándor Pál ravatalára elhelyezni. Az elnök szavait a képviselőház tagjai és a hallgatóság állva hallgatta végig. Ezután áttértek a hitbizományi javaslat tárgyalására. Csík József felszólalásában azt hangoztatta, hogy népegészségügyi és népszaporodási szempontból kívánatos javaslat. Hosszasan foglalkozott Bethlen beszédének az egyházi vagyonra vonatkozó részével, szerinte mig a háború előtt 1.700.000 katasztrális hold volt egyházi birtok az ország 36 millió katasztrális hold területéből, addig a háború után Csonkamagvnrországon a főpapi birtok 607.688 katasztrális hold, a szerzetesi bírtok 1R2.152 hold, a plébániai birtok körülbelül 100 ezer hold maradt, tehát összesen 869.840 katasztrális hold. Ebből szántóföld azonban mindössze 243 095 katasztrális hold, a többi erdő. legelő nádas és haszontalan terület. Az egvházi vagvon a magyar szántóföldeknek elenvévző részét teszi és ez a birtok mindössze 1,300.000 pengőt jövedelmez. A magvar falu népe problémáit sem a hitbizományi, sem más féle földbirtokreformmal szerinte nem oldható meg. A javaslatot elfogadta. Csoór Lajos hangoztatta, hogy nem akar azzal a kérdéssel foglalkozni, hogy vaijon a kisbirtok, vaev a nagvbirtok hasznosabb-e. de ha a birtokokat ebből a szempontból nézzük a hitbizományi ielleg nem alkalmas arra. hogv a töhbtermelés zászlóvivője legven. Ugy kell földet adni a népnek, hogy az szilárd maradjon. Ebből a szempontból a hitbizomány útjában áll a fejlődésnek. Közjó közérdek, ez a főkérdés, ez legyen a szabálya a magántulajdon elvének. Qsoór Lajos végül azt kérte, hogy a kormány vonja vissza a javaslatot. A javaslat éppen olyan kortesjavaslat, mint a közelmúlttól származó kar teli javaslat, amely csak papirostörvény maradt. Ezután Lázár Andor igazságügyminiszter szólalt fel. Megállapította, hogy a hitbizományi javaslat vitája egyike volt a legmagasabb nívójú vitáknak, amelyek a forradalom óta 8 képviselőházban elhangzottak. Történelmi viszszapillantást vetett a magyar birtokrendszer múltjára, rámutatott arra hogy a korlátlan elidegenítések vezettek azokra a birtokmozgalmakra. különösen a középbirtokososztálvnál, de a régi birtokososztály helyébe egészen más közébirtokososztály lépett, amelynek kötelességérzete nem volt egyenlő a régi birtokososztály kötelességérzetével. Megállapítható, hogv a nagvbirtok fokozott szétmorzsolódása történelmi tény és történelmi szükségesség, amelyet megállítani egyáltalában nincs szándékunkban. Csak az lehet a szándék, hogy megakadályozzuk a nagvbirtoknak olyan mértékű felaprózását, amely a nemzeti termelés érdekével ellenkezik. Az igazságügyminiszter ezután arról beszélt, hogyan illeszkedett bele a hitbizományi intézmény a magyar kötött birtokrendszerig. 1687-ben iktatták törvénvbe a hitbizományi intézményt, de már előzőleg ís voltak Magvaror.szágon hitbizománvszerü vagyonkomplexumok. amelvelt fejedelmi adománylevelek alapján létesültek. P á 1 f v-D a u n József gróf: A Fellnerék azután jöttek. L á z á r igazságügvminiszter: Ha ezekről is beszélnék, nagyon sokáig tartana. Pálfy-Daún: Beszélni fogunk róla és meg is fogjuk dézsmálni! Lázár igazságügvminiszter: A hitbizomá nvi kérdés 150 év óta állandó vita tárgva és a Gömbös-kormánv az első kormánv, amely ezzel a javaslattal kimert állni. Ezután a miniszter hangoztatta, hogy a kormánvzat teljes mértéiben a magántulajdon tiszteletének elvi alán ián áll. A javaslat a kozépbirtokos os7»nlv védelmére is irányul. A leg nagyobb mértékben a középbirtokos osztály pusztul, tehát amikor uj közénbirtokos osztály' teremt a javaslat, ezzel nemzeti célt is szolgál A hitbizományi kisbirtokról szólva rámutatott