Délmagyarország, 1936. február (12. évfolyam, 28-52. szám)
1936-02-26 / 49. szám
DÉI MAG74RORSZSG 1936 Február 25. Boripari munkások sztrájkja a Zsurkó-cipögyárhan Beszámoltunk arról a sztrájkról, amely az elmúlt héten kezdődött a Zsurkó-féle cipógyárban. Vasárnap ismertettük a munkások és a gyár tulajdonosának álláspontját, most L á jer Dezsőtől, a szakszervezeti bizottság titkárától az alábbi nyilatkozatot kaptuk, amelyben a munkásság képviseletében felel Zsurkó János nyilatkozatára. Lájer a következőket mondja: . — Zsurkó János ur, hogy megkísérelje ellensúlyozni azokat a sérelmeket, melyek üzemében a munkabeszüntetést kirobbantották, a Délmagyarország vasárnapi számában szintén nyilatkozott és tagadásba vette állításaimat, 'lagadással a sérelmeket megszüntetni azonban nem lehet, egész világosan megismétlem tehát, hogy az átlagos 11 órás munkaidő igenis helytállói Most ugyan 10 és fél órát dolgoztak naponta, de a szezon felerésze alatt 11 és fél órát, de az átlagos 11 órás munkaidő a valóság. Az sem helytálló, hogy a munkások naponta csak egyszer vannak motozva, hanem mindenkor, amikor munkahelyüket elhagyják és ezenfelül igen gyakran megesik, hogy nemcsak a munkahelyükről való távozásukkor, a munkahelyen motozták meg őket, hanem a gyárépület elhagyásakor is a kapuban, amin a járókelők már nem egyszer megbotránkoztak. A büntetéspénzekre vonatkozólag Zsurkó ur másik malomban őröl, amikor azt mondja, hogy az elrontott munkák értékét fizetteti meg a munkásaival. Ez tényleg nem büntetés, hanem kártérítés, de ennek jogosultságát is joggal lehet vitatni. Egyébként hibákat csak a munkások követhetnek el, akik a cipőket tényleg gyártják ég nem követhet el az, aki nem a cipők készítésével, hanem azok eladásával foglalkozik. Azt azonban még Zsurkó ur sem tagadhatja, hogy az egyéb cimen kirótt büntetéspénzek egyáltalán nem nevezhetők kártérítésnek, például azért, mert elkésnek, mert tilalom ellenere dohányoznak, vagy mert egv darab kenyeret munka közben megesznek. Mi történik ezekkel a pénzekkel? —i Azt állitja továbbá Zsurkó ur, hogy munkásainak keresete jobb, mint a többi szakmabeli munkásoké. Nem akarom ezt az állítását más szakmák tényleges kereseteivel megcáfolni, mert itt cipőgyártásról van szó. Az összehasonlítás alapját tehát csak a cipőgyárban érvényes munkabérek képezik. Mutassa tehát ki Zsurkó ur, hogy fizet annyit pár cipőnkint, amennyit a többi cipőgyárak egy pár cipő elkészítéséért munkabér fejében fizetnek. Ilyen bizonyítékot én is elfogadok és bizonyos, hogy munkasai fel fogják venni a munkát, ha égvén fennálló sérelmeiket is orvosolni fogja. Van beismerés is Zsurkó ur nyilatkozatában, amikor elismeri, hogy egyes csoportban 10—15 százalékkal csökkentette a béreket. Ez ellen azzal védekezik, hogy u j gépeket állított be és igy módjukban van az érintett munkásoknak többtermeléssel kiegyenlíteni a csökkentett béreket. A munkások azonban csak egy gép beállításáról tudnak, a sarokfaragógépről, de tudnak arról, hogy a munkabéreket nemcsak ott, hanem más osztályokon is és nem 10—15 százalékkal, hanem 50—60 százalék erejéig csökkentette. — A sérelmet szenvedett munkások annak bizonyítására, hogy kényszerűségből nvultak a munkabeszüntetés fegyveréhez, szívesen elfogadnak bármilyen pártatlan fórumot, amely előtt felsorolhatják és bizonyíthatják sérelmeiket és kijelentik, hogy alávetik ilyen pártatlan fórum döntésének magukat abhan az esetben, ha Zsurkó ur már most kötelezően kijelenti, hogy ilyen fórum döntését magára nézve kötelezőnek tartja. KUu»ne. nyUvánUAt Mindazon rokonok, egyetemi tisztviselők, kartánsak, jó barátok és ismerősök, valamint a maglántisztviselők és alkalmazottak temetkezési egyesülete és az Egyetemi Torna Klub, kjk férjem, JERNKI IMRH vógtisztességén személyes megjelenésükkel, koszorú- és virágadományaikkal fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, ezúton fogadják köszönetét a Gyászoló családnak. • I-.S JgJftÜMaai&l« téli kabátok mérték után, divatáruk,Klauzál Ufl 08V0ny0Kvszliv:tek nsgy választékbanl\rl©r 87 tér 5. Huszonhét tisztiorvos lesz Szegden az uj orvosi törvény szerint Közegészségügyi körbe osztják a környékbeli kisebb községeket (A Délmagyarország munkatársától.) A Délmagyarország hírt adott arról, hogy törvényjavaslat készül a hatósági orvosi ellátás államosításáról. Az államosítást a hírek szerint julius elsején kezdik meg. Szeged szempontjából fontos változások lesznek a hatósági orvosi szolgálat tekintetében, ha a törvényjavaslat életbelép. A törvény első paragrafusa megállapítja, hogy hatósági orvosi szolgálatot a tiszti főorvosok, tisztiorvosok, városi és községi orvosok, valamint körorvosok láthatják el. Ezekre az állásokra csak azt lehet alkalmazni, aki a tiszti orvosi vizsgát letette. Azt a tiszti főorvost és tiszti orvost, akit 1936 julius első napjáig sem tiszti főorvossá, orvossá, vagy városi orvossá nem neveznek ki, sem pedig saját kérelmére a közszolgálat körében más állásra nem alkalmaznak, szabályszerű elbánás alá kell vonni. A javaslat minden ötezer lélekre egy tisztiorvos működtetését rendeli el. Szegednek 137 ezer lakosa van, eszerint julius elsejétől kezdve itt huszonhét tisztiorvos működhet. Minden legalább ötezer lélekszámú községnek kell községi orvosának lennie, az ötezerpél nagyobb lélekszámú községeket, vagy több egymásmellett lévő és ötezer főnyi lakosságot közösen számláló községeket a belügyminiszter több községi orvosi állás rendszeresítésére kötelezheti. Szeged környékén számos olyan kisebb község van, ahol nem működik községi orvos, kilóméterekre kell menni az orvosi ellátáa igénybevételéért. Azokat a községeket, ahol nincs községi orvos, közegészségügyi körbe osztják és ebben a községi orvos teendőit a körorvos látja el. A körorvosnak kötelessége lesz a közegészségügyi körbe tartozó községekben a hét egy bizonyos napján rendeléseket tartaoi. A városi orvost a belügyminiszter nevezd ki, a polgármester véleményének kikérése után. A tisztiorvosokat és főorvosokat az uj törvény a nyolcadik—ötödik fizetési osztályba sorozza. Illetményeiket és egyéb járandóságaikat azonl an továbbra is — a városok tartoznak viselni. Ez a rendelkezés jelentékeny kiadástöbbletet jelent a város számára, mert a tiszti orvosokat az uj törvény életbeléptetés« után magasabb fizetési osztály illeti meg. Érzel szemben a tiszti főorvosok és orvosok magángyakorlatot egyáltalán nem folytathatnak. Jövedelemcsökkenést jelent a város számára az a körülmény is, hogy julius elsejétől az ebadóból befolyó jövedelem 50 százalékát közegészségügyi célokra kell fordítani. KISKUNDOROZSMAN Welvárl József textilárukereskedésében (Petőfi ucca 2.) tehet hirdetést feladni a Délmagvarország részére Megvizsgálták az elmeállapotát özv. Somogyi Szilveszterül zsarolójának Névtelen levelekben rágalmazta az elhunyt polgármestert (A Délmagyarország makatársától.) Dr. Somogyi Szilveszter halála utáni hetekben özvegyének zsaroló hangú levelet kézbesített többizben, is a poéta. Az ismeretlen levóliró azzal fenyegette özv. Somogyi Szilveszternét, hogyha nem ad neki 5000 [tengőt, a nyilvánosság előtt leplezi le, hogy milyen visszaéléseket követett el a megboldogult. A zsaroló arra kérte az özvegyet, hogy az 5000 pengőt a Halász-féle üzlet melletti Schmoll reklámtábla háta mögé rejtse, ott majd megtalálja... A levelet még két másik is követte, mire aztán az özvegy a rendőrségre fordult segítségért. A nyomozás sokáig tartolt és csak nagysokára vezetett eredményre. A gyanú Vajdovics Antal 50 éves szegedi szabómesterre terelődött, aki arról volt híres a városban, hogy esküdt ellensége volt Somogyi Súlve-zternek és elena több feljelentést tett. Vajdovics a Kálvária-ucoai városi bérházban házmesterkedett, de a lakók kérésére elbocsájtották onnan. Ettől kezdve haragudott a polgármesterre. A rendörségen már máskor is gyanúba keveredett Vajdovics névtelen levelek miatt, de nem sikerült semimit seim rábizonyítani. A szegedi törvényszék Apc^y-tanácsa kedden vonta felelősségre a szabómestert folytatólagosan elkövetett zsarolás büntette címén. Vajdovics An^ tal a tárgyalás alatt rendkívül zavartan viselkedett, össze-vissza beszélt mindenfélét és azt a benyomást keltette, hogy nem teljesen beszámít-, ható. Mindenekelőtt tagadta, hogy a zsaroló leveleket ő irta volna. Azt állította, hógy őt üldözik; ós ez a feljeleilj; is bosszú müve volt, ő az egész dologban ártatlan. Leveleket, iratokat csatolt be, majd annak igazolására, hogy nem haragudott Somogyi Szilveszterre, becsatolt egy le« velet, amelyet ismeretlen egyéntől kapott és a levélben arra szólitolták őt fel, hogy Somogyi Szilvesztert gyilkolja meg. Kihallgatta a bíróság az írásszakértőt is, aki határozol tan azt vallotta, hogy a zsaroló leve« lek a vádlott kezétől származnak. Előadta még a szakértő, hogy évekkel ezelőtt valaki »Fdkete LoW vasok« aláírással hasonló tartalmú leveleket küldözgetett széjjel a városban, akkor is gyanuB volt Vajdovics és most már megállapítható, hogy azok a evelek is az ő kezétől származtak. A vád ott kijelentette, hogy a leveleket sem akkor, sem most nem ő irta. Dr. Mihályffy István ügyész kérte a tárgyalás elnapolását, hogj alkalom nyíljon a vádlott elmeállapotának megvizsgálását, mert aa a benyomása, hogy nem beszámítható. Előadta az ügyész, hogy éveikkel ezelőtt nála is járt Vajdovics és a polgármestert akarta feljelenteni. A bíróság elrendelte a szabómester elmeállapotának megvizsgálásét. Kerékpárosok! Elsőrendű kerékpárokat engedményes ár» ban részletre adom. Gimlkat és alkatrészeket most fülére, árban ^¿„fö SáütlOrilál Szeged, (Kiss D palota) Kiss ucca 2. a