Délmagyarország, 1936. február (12. évfolyam, 28-52. szám)

1936-02-26 / 49. szám

1036 február 26: DÄLMAGYARORSZÁG Nemzeti Hitelintézet rt. fa- szén- és koksztelepe Kálvárlu-uí, Honvédkórház melleit. Telefon 26-91. — Megrendelések kicsinyben a bankban is. 18t — Telefon 25—OS. Tardos-Taussig Ármin meghalt (A Délmagyarország munkatársától.) Kedden, a kora délelőtti órákban terjedt el a hir, hogy Tardoss-Taussig Ármin nyugalmazott államvasuti felügyelő-mérnök, a város társadalmának ismert és becsült tagja, rövid betegeskedés után váratlanul meghalt. A szo-. moru hir mindenütt a legmélyebb és a legőszintébb részvétet keltette, bár nagyon valószínűtlenül hangzott, hiszen Taussíg Amin maga volt az egészség, a frisseség és egész egyéniségéből szinte sugárzott az élet olthatatlan szeretete. Taussig Ármin a Délvidékről került Szegedre, régi, temesvári családból származott. A műegyetem elvégzése és a mérnöki oklevél megszerzése után a Máv. szolgálatába lépett és a szegedi üzletvezetőséghez került. A rendkívül szorgalmas és tehetséges szakember gyorsan haladt előre. Egészen fiatalon került az üzletvezetőség műszaki osztályának élére, de gyönyörűen ívelő karrierjét kettétörte az össze omlás. Az ellenforradalom idején politik*i okok miatt nyugdíjazták. Állását, hivatalát rgy el kellett hagynia, ez azonban nem kényszéríthette tétlenségre, sót felszabadította bámnlatos aktivitását és módot adott arra, bogy tehetségét más irányban és más tereken érvényesítse. Ettől kezdve saját ízlése szerint rendezte be életét, amely egyike volt a legszebb, legharmonikusabb emberéleteknek. A művész, a gyűjtő Tardoss-Taussig Ármin, vagy ahogyan baráti koré nevezte: „Doss," komoly értéket reprezentáló művész volt. Grafikus. Grafikai munkái, rajzai, linóleum-metszetei, valamint ¿pitőmüvészeti tervei mindenütt feltűnést kellettek és a kritika legteljesebb elismerését érdemelték ki. Életének ez volt a legnagyobb szenvedélye. A másik a gyüjtőszenvedély volt. Kelemen-uccai háza valóságos muzeuma a legfurcsább, a legbizarabb gyűjteményeknek, ö volt talán az első Szegeden, aki autógrammok gyűjtésével foglalkozott. Ez a. gyűjteménye hatalmas köteteket tölt meg. Gyűjtött kézitatokat, rajzokat, festményeket, szenvedélyes szerelmese volt a könyvnek, az irodalomnak és melegszívű harát ja. sokszor mecenása a művésznépnek. Az utolsó években étlapokat gyűjtött és étlapgyüjteménye talán páratlan az egész világon. Gyüjtőszenvcdélye széleskörű nemzetközi összeköttetésekhez juttatta. Szinte a világ minden pontján voltak barátai, gyűjtőtársai, akikkel állandóan levelezett. Kelemen-uccai otthona ideális müvészhajIrk volt, szentélye az az üvegfalú dolgozó szoba, amelyet Tardoss-Taussig tervei szerint az ud\ar fölé építettek és amelybe kis vashid vezelett a folyosóról. Itt, ebben a csöndes, napsugaras üvégszobában töltötte idejének legnagyobb részét. Itt barkácsolt, rajzolgatott, készítette finom rézkarcait, fa- és Iinoleum-mel-veteit. itt dolgozta ki megkapóan szép terveit, ilt rendezgette gyűjteményeit és őrizte kincseit. Mindig foglalkozott valamivel, mindig dolgozóit valami alkotáson. Ebben az üvegszobában J'ogadta művészbarátait, akikkel mély rokonság kötötte össze egész életében. De valamennyi között talán Károlyi Lajos, az évekkel ezelőtt elhunyt festőművész jutott hozzá a legközelebb. Ez a barátság a festő halála után sem •zrtnt meg. Tardoss-Taussig lankadatlan lelkesedéssel dolgozott azon. hogy a muzeum pincéiében elraktározott Károlyi-hagyaték, a művész értékes alkotásainak egész gyűjteménye végre napvilágra kerüljön. Mint tervező. legsikerültebb alkotásának azt a székely-kaput tartotta, amelyet néhány évvel ezelőtt állítottak fel az uj szegedi vegvkisérleti állomás előtt és amely kiválóan művészileg megoldott alkotás. Tervei szerint emelték a »sidó temetőben a hősi emlékművet, az ő művészeiét dokumentálja a szegedi temetők szán-ros művészi síremléke is. Nagyon szeretett művészi dolgokkal foglalkozni és dolgozni a kulturáért, a művészetekért. Az utolsó hetekben arra készült, hogy mei'ig ünneppé avassa dr. Kun Izidor századik hangversenyét, amelyhez márciusban érkezik el a város zenekedvelő közönsége. Ennek a hangversenynek a műsorát rézkarcban készítette el és a most múlt napokban irt F i g e d yFichtner Sándornak, akit arra kért fel, hogy komponáljon muzsikát Berezeli A. Károlynak erre a jubileumi hangversenyre irt költeményéhez. ö volt a lelke és végrehajtója annak a felejthetetlenül szép és érdekes kiállításnak, amelyet a Szegedi Fészek Klub rendezett az árvíz ötvenedik évfordulója alkalmából. Minden tettét, cselekedetét a művészetek szeretete és a művészetekbe vetett mélységes hite inspirálta. Kulturember volt a szó legnemesebb értelmében, valóságos szenvedélyé tüzesedett lelkében a kultura szeretete. A másik szenvedélye a politika volt. Kora fiatalsága óta meggyőződéses szociáldemokrata és rendes tagja mindvégig a munkások pártjának. Állandóan dolgozott a munkásság szociális és kulturális érdekeiért, nem volt közérdekű. vagy szociális akció, amelyből ki nem vette volna a részét. Ez jellemezte a város törvényhatóságában hosszú évtizedeken keresztül kifejtett munkáját is. Az utolsó reggel Komoly beteg sohasem volt. Imádta a napfényt. a levegőt, a Tiszát. Nagyon szeretett utazni és sokat utazott. Szinte Európa minden országát bejárta, ismerte. De legnagyobb szerelme mégis a családja, két gyermeke volt. Elly lánya dr. Gáspár Bélának, a színes filmek feltalalójának a felesége Brüsszelben él. Lajos fia a Magyar Kender-, Len- és Jutaipar rt. tisztviselője Budapesten. Rajongásig szerette gyermekeit és kis, néhány hónapos unokáját, leányának a kisfiát. Halála tragikus körülmények között következett be teljesen váratlanul, kedden reggel. A« elmúlt napokban gyengélkedett, vesekövei voltak, de fájdalmai megszűntek és már teljesen jól érezte magát. Fia, aki apja betegsége miatt hazajött, vasárnap megnyugodva, abban a tudatban utazott vissza Budapestre, hogy édesapja meggyógyult, semmi komolyabb baja nincsen. Kedden reggel nyugodtan, vidáman ébredt. Rendes szokása szerint felolvasta a reggeli újságot feleségének, majd átment a szomszédszobába. ahonnan néhány pillanat múlva halotthalványan. tántorogva botorkált vissza és végigvágódott a padlón. Orvosért szaladtak és háziorvosa, dr. Kallós Károly néhány perc múlva már mellette volt. Injekciót akart adni neki, de a beteg, aki egy pillanatra sem vesztette el eszméletét, eltolta az orvos kezét. — Ne bánts, nem lehet segíteni rajtam —> mondotta gyönge hangon. Aztán a feleségét hívta, átölelte, látszott, hogy búcsúzik tőle és a következő pillanatban lehanyatlott, meghalt. Hatvankét éves volt. Temetése csfit«rtőkőn délután 3 órakor lesz. minden alkalomra csak BFB Harisnyái ueguen. meri e legszebb, leglobb és legoleetM ktiárftlsg 7t Pollák Testvéreknél. A közüli hidról a Tiszába ugrott egy ismeretlen nő (A Délmagyarország munkatársától.) Kedden délután félnégy óra tájban nagy riadalmat okozott a közúti hídon egy öngyilkosjelölt fiatal nő. A járókelők arra lettek figyelmesek a szegedi hídfő közelében, hogy egy egyszerűen öltözött nő hirtelen levetette a kabátját, kalapját, majd mS-l előtt bárki megakadályozhatta volna, nagy lendülettel keresztülvetette magát a korláton és hangos loccsanással elmerült a Tisza hullámaiban. A járókelők kiabálására figyelmesek lettek a híd lábánál a halászok, azonnal csónakba ültek és az öngyilkos nő mentésére siettek. Mire felbukkant a vizből, már mellette voltak és csónakba emelték. Kivitték a partra és mig a mentők megérkeztek, mesterséges légzést alkalmaztak, de ettől sem tért eszméletre. A mentők az ismeretlen nőt bevitték a köz'kórliázba. Percek múlva eszméletre tért. Az orvosok a neve után tudakozódtak^ azonban minden felvilágosítást megtagadott, nemi árult el semmit magáról a detektiveiknek sem. — Ne zavarjanak — mondotta —, nem mondok semmit, sem azt, hogy ki vagyok, sem arra nem felelek, hogy miért ugrottam a vízbe... Nem is lehetett személyazonosságát megállapítani. Retiküljében semmiféle igazoló írást nem találtak. Állapota sulvo6 ugyan, de nem életveszélyes. A jeges Tisza vizében alaposan megfázott, ha tüdőgyulladás nem lép fel, rövidesen elhagyhatja a kórházat. Márciusban újból árverezik a deszkl Gerllczy-birtokot (A Dclmagyorország munkatársétól.) A szegedi járásbíróságon újból árverés állá került báró Gerliczy Félix deszki birtokának maradványa. Többizben árverezték már az ingatlanokat, de kevés sikerrel. A múltkori árverésen maga a végrehajtató, a báró nővére, gróf Dégsnfeld Schönburg Kristófné vásárolt néhány kisebb-nagyobb parcellát, de miután utóajánlat érkezeit, ezek a parcellák is újból árverés alá kerültek. Jelentette a Délm^gyarország, hogy a báró) nővérei nemrégiben nyerték meg az egyik svájci bíróság előtt fivérük ellen indított közel félmillió pengős perüket és most már végleg rendezni akarják az ügyet. A most tarlott árverésen ?em sikerült azonban a parcellákon túladni, a személyesen jelenlévő grófnő nem kirónia az árverés megtartását azért, mert az árverési hirdebdetménv nem volt eléggé áttekinthető és az a körülmény zavarokat idézhetett volna elő. így1 csak az utóajánlatos árverést lartották meg. Ismén árverezett a prof nő is és megvásárolta a múltkori néhány kisebb ós egy százholdas parcellát, valamint a volt tiszti lakot, körülbelül 21 ezer pengőért. A legközelebbi árverést egy hónap múlva tartják meg. A mostani árverésre már nagy volt az érdeklődés, a szűk árverési helyiségben és & folyosón legalább száz ember tolongott. minden anyagból tökélete« kivitelben, lesrolesóbb Árban. — orvok tn költség-vetés dijmen'tesen. ElBnySa fúetésl feltételek FISCHERhőfara96 césnél • iM«"B-B,iKélv6ria ucca 3 Magyarország: legnagyobb kőipart tijem®. 91