Délmagyarország, 1936. február (12. évfolyam, 28-52. szám)

1936-02-23 / 47. szám

DELMAGYARORSZKG I93Ö feBnilr 25. EZÜSTRÓKA nagy választékban igen olcsó áron ROSMANNÁL Milliók csempészuton Hogyan dolgoztak a kötvénycsempészek ? Budapest, február végén. Azok az emberek, akik reszketve várják a hónap elejét, hogy sovány ke- j resetükből kifizessék • házbért, villanyt, fűszerest, szabói, megtalpaltathassák lyukas cipőjüket, nemigen értik meg az lóságoknak híradásait, a ¡eJeplezett kötvény- ¿s részvénycsempészekről. Ha elolvasnak egy ilyen híradást, kárörömet éreznek hiszen a kenyeret nehezen kereső embereknek mindig kárörömük van akkor, ha egy siber a jól megérdemelt hűvösre kerül. Mik ezek a tiltott papírok? Miben áll a kötvénycsempészet? Kinek van haszna és kinek van kára belőle? — ezek a kérdések izgatnak napok óta. Amiikor a kártyajáték történetét irtam meg és elérkeztem ahhoz a fejezethez, ahol a hamisjáték portréját akartam adni, akkor információkért Középeurópa legkörm ön fontabb hamiskártyásaihoz fordultam. Most, hogy az utolsó hónapok kölvénycsempósz-üzleteibe szeretnék bevilágítani, elöljáróban vallomással tartozom; az információimat kiváló siberektől kaptam, ezek az információk tehát megbízhatók ... Mielőtt elmondanám azt, amit meséltek, alapvetőül közölnöm kell azzal a közönséggel, amely a siber-tudományban kevésbé Járatos, hogy Európában — néhány nyugati államot kivéve — mindössze két olyan ország van, aüonnan szabadon, korlátozás néJkűl lehet bármilyen valutát, vagy értékpapírt kivinni. Ezek az országok; Lengyelország és Svájc. A többi középeurópai állam szigorú büntető szankciók terhe mellett tiltja meg országából a valuták és értékpapírok kivitelét. Mi az oka ennek? Ennek a kérdésnek a vitatása kivűlesák a nap eseményeiről riportot adó újságíró hatáskörén I Magyarországon őt érvvel ezelőtt lépett életbe | a bank- és devizazárlat, amely elrendelte, hogy ingatlanok kivételével minden magyar állampol- i gár tartozik bejelenteni külföldön levő értékeit. Ennek a rendeletnek volt azután egyik későbbi folyománya, hogy a magyar kötvények és részvények külföldi tulajdonosai a kamat- és osztalékszelvényeket beválthalták ugyan, de az ezekért kapott összeget zárolt számlán kezelte a Nemzeti Bank és azoknak külföldre való kivitelét nem engedte meg. Hogy megértsük a dolgot, talán egy példával jellemezhetem legjobban a helyzetet. Mondjuk, hogy Milanóban él egy selyemgyáros, akinek magyar részvényei vannak. A részvények után osztalék jár, de ez a milanói gyáros az osztalékait nem tudja felvenni. Van ezer részvénye. Minden részvény után kapna egy évben tiz pengő osztalékot. Milanóban ninos bank, amelyik a szelvényeket, beváltani. Ha a gyáros eljön Pestre, itt beválthatja a szelvényeket, de a pénze felett nem rendelkezhetik, azt a Nemzeti Bank ziárolt számlán kezeli és a tízezer pengőt a milanói gyáros csak Pesten töltheti el. Egy szép napon jelentkezik nála a „jólell<ü barát " Azt mondja neki: „Én hajlandó vagyok a couponjaidért darabonként hat pengőt adni. Ki is fizetem készpénzben. Itt Milánóban. Neked semmit sem kell tenned, maradhatsz nyugton, a többit elintézem én..," Az az ember. aki meg van szorulva, belemegy az üzletbe és a siber egy milanói utazással már 4O00 pengőt keresett az üzleten. Három-négy éven át rengeteg visszaélés történt ezen a téren. Nemcsak Magyarországon, hanem Középeurópának úgyszólván minden államában. Az államok nem tudtak védekezni. Magyarországon azután a múlt év végén a megoldásnak egy igen radikális fajtáját eszelték ki. Megjelent egy rendelet, amelyik azt mondotta, hogy minden olyan részvényt és kötvényt, amelyik a magyar állampolgárok kezében van, január 31-ig le kell bélyegezni. Amelyik értékpapírt január 31-ig nem bélyegeznek le, azt tekintet nélkül arra, hogy ki annak a gazdája, külföldinek deklarálnak és ezekének a papíroknak az osztalékét és a kamatjait zárolt számlán kezelik tovább. Ennek a rendeletnek a megjelenése után megindult az értékpapíroknak csempészete. Az infláció é« a konjunklura idején letört cxíjlenciák révetették magukat és napok alatt soksok milliót hajszoltak föl. Olyan organizációval indult meg ez a manőver, amire csak Amerika gangstiervi 1 ágában van példa. Vannak Budapesten telefonállomésok, amelyek naponta 30-40 külföldi beszélgetést bonyolítottak le és ezeken a beszélgetéseken olyan „virág-nyelv" fejlődött ki, hogy abból még a legügyesebb detektív sem ismerte volna ki magát. Ártatlan Idöjárásjelentések arról, hogy „tegnap délután engedett valamit a fagy és ma ötven centiméteres friss hó van a Kákesen" azt jelentette, hogy 60.000 svájci frank útban van Linz felé és tegnap délután elutazott már Feri bácsi, aki átveszi Debrecen emissziós kötvényeit. Hiábavaló volt a határokat valósággal megszálló detektívek és rendőrök minden igyekezete, az országba özönlött be a rengeteg részvény és kötvény, a esempészsést megkönnyítette az, hogy a papirosok aránylag kevés helyet foglalnak el. Szénásszekereken, a kocsis zabos-zsákjában, bevarrva autók ülései alá, városi bundák bélése mögé ragasztva, pneumatikok belső tömlőjében, estélyi ruhák nerz-köpenye mögött, sicipők vastag talpában. Vulkán-kofferek fenekében annyi részvény ós kötvény jött be Magyarországra, hogy a becsempészett mennyiség legalább háromszorosa annak, amelyről az ország közgazdasági nyilvántartást vezetett. A siberek dollárban is milliókat kerestek ebben az egy hónapban, hiszen odakinn átlagban negyven százalékkal olcsóbban vették meg a külföldi tulajdonosoktól az értékpapírokat. A legizgalmasabb síből ás január 31-én, pénteken volt. A rendelet értelmében Január 81-ike volt az ntolsó nap, amikor a kötvényeket és részvényeket Magyarországon lebélyegezték. Minthogy a rendelet szerint február elsejével • lebélyegzés megszűnt, a határokon a szigorú ellenőrzést január 31-én beszüntették. Ekkor kezdődött meg az igazi hajrái Február elsején és harmadikán az emberek orvosi és egyéb bizonyítványokat szorongatva kezeikben, valósággal sorfalat álltak ott, ahol a lebélyegzést végzik és a legkülönbözőbb kifogásokkal kérték a „kétnapi késedelem" szives elnézését ... Az utolsó esztendőknek ennél a nagymértékű sibermanöverénél ezer és ezer kétes existencia jutott napok alatt vagyonhoz. És kik károsodtak? Elsősorban az állam, ahonnan milliószámra csemn pészték ki a valutákat, azután károsodtak a külföldi tulajdonosok, akik olcsóbban adták oda papírjaikat, károsodott a közgazdasági élet, a ren<t őrségnek sokha került a hetekig tartó ellenőrzés, amelynek, ha volt is eredménye, magát a siíbolást I megszüntetni nem tudta. Siberkörökben a hangulat most — most nyomott. Nemcsak azért, mert sokan ülnek hűvösön, hanem azért is, mert a lebélyegzést kimondó revdelet végetvetett az aranjuezi szép napoknka. Paál Jób. 3 fl VITÁSOK jól ólción ÖHIRIruzálter? flRRHY. EZÜST BEVÁLTÁS Sxoneii Boldog, ki teste únt barlangjából, a minden testek örök útjára tére: nem járul már ezentúl őelébe több reggel, új napok nevét sorolva. Az élet terhe nyúzza rútúl vállad, este hordod mégis, mig csak győzni birod; még távol érzed odvasszájú sírod, ám terhed holnap már a mélybe ránthat. Mert ingó, laza minden itt körötted és hasztalan, ha lelke égre lázad: merev sötétség súlyosul szemedre. S ez is mit ér; e sótalan szonetted! Közönnyel mércsikéli őrlő lázad s úgy jellemez, mint bő folyót a medre. Perkátal László. 10.000 koronatanú esküszik arra, nr'u'án kipróbálta, hoey PROVINCIA DenOlSZelUMel uaio nzeies eseten a legjobb, legnépszerűbb budapesti szállodákban, penziókban, éttermekben, sörözőkben, kávéházakban, színházakban, kabarékban, mulatókban, tánchelyeken,sporttlepeken es az autótaxinál átlag 2S <yo-0< iaUariioii meg. Pengőszelvény bármilyen mennyiségben vásárolható! Kockázat nincs: mert a felhasználatlan pengő szelvényeket Budapesten vagy itthon bármikor visszaváltják. — Budapestre való utazása előtt fetléileniíl forduljon részletes felvilágosításért a Provincia Utazási és Jegyiroda szegedi képviseletéhez, a Délmaoiyavovsxág kiadóhivatalához . . #i i • -i r —• «•> aai W m ... F • • -f-.2 — om/L és a fiókkiadó hivatalhoz Neu Ernő Utazási irodája Széchenyitér 6.