Délmagyarország, 1936. február (12. évfolyam, 28-52. szám)

1936-02-22 / 46. szám

4 DELMAGYARORSZKG Í936 feSruar 22. Visszaélések a makói hagymatermelök prémiumpénzével Feltűnési kellő bejelentés az ellenőrző bizottság ülésén — Megkezdték a vizsgálatot a sikkasztások ügyében (A Délmagyar ország makói tudósítójától.) A m«Jcái hagymatermelök körében napok óta bot­rányról suttognak. A hírek a Kertészek Szövetke­zetének egyik alkalmazottjával álltak kapcsolat­ban . A azövetkeaet tulajdon képem feladata a ter­melők erdekeinek védelme volt a szindikátusban. Ezért ruházták fel a szövetkezetet, amelynek élén vitáz Galamb Sándor gazdasági főtanácsos ál­lott, a termelési igazolványok kiállításának és a muh évi értékesítés hasznából a termelőket] mqgiUető nyereségrészesedés kiosrtásával. A ki­osztás ugy történt, hogy a szövetkezet állította ki dz egyes kertészeket megillető nyereségrészese­désről 9BÓÍÓ utalványt, ezekre ax utalványokra fizette ki a hagymaszindikátus pénztára a terme­lőknek járó 5—IO—20 pengős összegeket. A szövetkezeti utalványoknak a beváltása során észleltek vrvarokat. Egyes kertészeik a nyeresége­jutalék fizetése után érdeklődve, megtudták, hogy a részükre járó összegeket a szindikátus szabály­szerű szövetkezeti utalványokra kifizette, sőt az illetők névaláírása is szerepel a nyugtázásban. A házivizsgálat megdöbbentő eredményt ho­lott, amelyet as ellenőrző bizottság pénteki ülésén dr. Kovács Károly termelői ellenőr be is jelen­tett. A jelentés szerint Kiss Murié, aki a makói hagymaszővetkezet megbízásából a makói kerté­szek részére megállapított prémium pénzek nyil­vántartásával és utalványozásival volt megbízva, visszaélt a szövetkezet bizalmával és a gondjaira bizott utalványok segítségével a pénzek egyrészét maga vette fel és saját céljaira fordította. Csomor Sándor, aki ebben az ügyben irásos beadvánnyal fordult ax elnökhöz, az ügy teljes ki­vizsgálását, a kisemberek által elszenvedett ká­roknak a megtérítését és a bűnös megbüntetését kívánta, olyan intézkedéseket kért az alispántól, amelyek egyszer és mindenkorra lehetetlenné te­szik hasonló bűncselekmények elkövetését. Dr. vitéz Galamb Sándor, a szövetkezet elnöke elfogadta Csomor Sándornak azt az indítványát, hogy bizottság küldessél: ki az ügy teljes ki­bogozása érdekében. A biaotteág tagjai lettek: Gorcsa Péter elnökletével Erdei Lajos alszámn vevő, Létek Péter tanár, Erdei Ferenc elnök és Szűcs Márton kereskedő. Dr. Kovács Károly az alispán felhívására be­jelentette, hogy a komplikált csalást eddig mintr egy 50—60 esetben állapították meg, de a meg­állapítást oélzó munka még az elején jár. A kár eddig 600 pengő körül jár, Kies László ellen bűn­vádi feljelentési eddig nem tettek. FARSANGRA Ingek, nyakkendők, harisnyák, ntfl dlvatklllön« ¡SÖK" Polláh Tcstvírehníl. Az Orvosszövetség sajtópere az álláshalmozások és a sashalmi delejes asszony Száz pengő pénzbüntetésre Ítélték a vádlottat, de a büntetés végre­hajtását íeliüggeszteflék (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi törvényszék IWay-tanácsa pénteken tárgyalta azt a sajtópert, amelyet az Orvosszövetség szegedii fiókja indított Opre János ellen, aki évekkel ez­előtt az azóta megszü.it »Szegedi Hétfő* cimü lapban bíráló cikkeket irt a szőveztaég, illetve annak vezetősége ellen. A cikkek megjelenése ide­jén Szegeden dolgozott a sashalmi delejes asz­szony, Wunderlichné és az ő működésével vol­tak kapcsolatosak a támadások. A szövetség sze­tredi fiókja mindent elkövelett annak érdekében, •'«gy a „delejes asszony" ne dolgozhassék Szegeden. A* Opre János áital írott cikkikből a kóv.közö­ket inkriminálta a szövetség szegedi fiókja: »A szövetség nem állíthatja magáról, hogy szivén viseli az orvostársadalom boldogulásának kérdé­sét... Az Orvosszövetség is joldogan huny sze­met az álláshalmozábok felett...« Idestova három esztendeje igyekezett a bíró­ság az ügyet letárgyalni, die hol a vádlott, hol meg a fömagárivádló hibájából nem tarthatta meg a főlárgyalást. Nemrégen azután sikerült a tárgyalást lefolytatni. Opre akkor tagadta, bűnösségét 6« állításainak igazolására bizonyítást ajánlott fel. Védekezése során azt mondotta, hogy a szövetség nem bánik egyformán az orvo­sokkal, a szöveUtg tagjait előnyben ró zo-iti a nerntagokknl szemben, de a szövetség keretein iielül is előnyben részesülnek az elnökséghez kö­zelállók. A bíróság helytadott a bizonyítási kérelemnek és elrendelte az Orvosszövetség szegedi fiókja ve­zetőségének kihallgatását. A tanúkihallgatásokat pénteken foganatosították. Kihallgatták dr. Meskó Zoltán nyugalmazott tábornok-orvost, a szegedi fiók elnökét, aki vallomásában arra hivatkozott, hogy a szövetség hét esztendeje küzd az állása­halmozások elten. A szövetség intervenciójára vesztették el az egyetemi professzorok vasúti al­kalmaztatásukat, a vasút már évek óta csak olyan orvosokat alkalmaz, akiknek vagy egyáltalán nincs, vagy csak csekély jövedelmű más állásuk van. Elmondotta ezután a hozzáintézett kérdések­re, hogy az ország 9000 orvosa közül körülbelül 7000 tagja a szövetségnek, Szeged 235 orvosa közül az a huszonöt száznlék, amely nem tagja a szövetségnek, kisjövedelmű kezdő orvos, akiket nem köt a szövetség alapszabálya és akik ellen a szövetség el sem járhat. Wunderlichné mellett egy orvos volt, aki előzőleg megvizsgálta a bete­geket ós az ő javaslata alapján került sor a »de­lejes kezelésére«. Ez az orvos sem volt a szövetség tagja. Kihallgatták ezután dr. Jung Sándor kerületi tisztiorvost, a szövetség főtitkárát, aki elmon­dotta, hogy a szegedi fiók töbh "elterjesztést intézett ületékes helyre ai álláshalmozások megszüntetése érdekében és ezeknek a felterjesztéseknek eredményeiként rendelte el a minisztertanács, hogy a több állást viselő orvosoknak egyik vagy a másik állásról le kell mondaniok. Példaképen elmondotta, hogy ekkor mondott le dr. Wolf Ferenc tiszti főorvos Mond Hedden nagy larüa esi a a vasútnál viselt állásáról és ő maga az OTI-nai viselt állásáról. Dr. Löbl Sándor védő arra vonatkozólag tett fel kérdéseket a tanúhoz, hogy abban az időben, amikor a cikk megjelent, igaz-e, hogy évi 101 ezer pengő jövedelme volt. A védő kérdésére a tanú elmondotta, hogy mint tisztiorvosnak havon*«* ta 480, mint OTI-orvosnak havi 180 pengő jőve* delme volt, a zárdától évi 540, a reálgimnázium* 1ól évi 140, a siketnémaintézettől évi 224 pengő jövedelmet élvezett. Az OTI állásáról lemondottj A védelem ezután arra vonatkozólag tett kér­dést, hogy van-e tudomása tanúnak arról, hogy a tiszti főorvos az egyik szegedi tejvállalat orvosa is egyúttal? A tanú kijelentette, hogy erről nem tud. A védS azt mondotta ezután, hogy az illető tejválIaiatnáiB Wolf főorvos a vállalat orvosa ós igy előállott as a furcsa eset, hogy dr. Gáspár tisztiorvos, aki abban a kerületben tisztiorvos volt, ellenőrizni felettesét, a főorvost... A bíróság végül dr. Bereczk Péter orvost, a szövetség titkárát hallgatta ki, majd a védő birj zonyitáskiegészitési indítványt tett és kérte tanú«« ként megidézni dr. Wolf Ferenc tiszti főorvost! annak az igazolására, hogy mint a szövetség egyik illusztris tagja nem tartolta kötelességének lemon­dani több állásáról és hogy az egyik alárendel orvosa körzetében orvosi teendőket látott el. A bíróság a kérelemnek nem adott helyet, aaw zal az indokolással, hogy a szövetségnek nincs parancsoló joga, nem gyakorolhat pressziót egyetlen tagjára sem annak érdekében, hogy az illető tag állásai egyiké« ről lemondjon, Wolf főorvosnak megítélésére tar-t tozik, hogy hány állást tölt bs és melyikről mond le, ez az ügy kívül esik a per halárain. ; A szövetség nevében dr. Bodnár Géza ügyvéd kérte ezután a vádlott megbüntetését, a védő min­denekelőtt azt fejtegette, hogy a szegedi fiókj nem is jogosult a vádemelésre. A bíróság Ítéletében bűnösnek mondotta ki Opre Jánost és 100 pengő pénzbüntetésre ítélte, de a büntetés végrehajtását felfüggesztette. Ajj itélet indokolásában a bíróság megállapította, hogy a cikk megjelenése idején a látszat tényleg olyan volt, hogy a szövetség tagjai kőzött állás­halmozók vannak és ez a helyzet csak később szűnt meg, amikor az illetők lemondottak egyik­másik állásukról, igazolást nyert azonban, hogy voltak egyesek, akik két, három, esetleg több ál­lást is viseltek. A bíróság megállapítása szerint a vádlottnak nem mindenben sikerült tényállítás sait igazolni, ezért bűnösnek kellett őt kimon^ dani sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségén ben. Az itélet nem jogerős, a vádlott feHLetoba­zést jelentett be. Börtönre Ítélték a szervezett mákéi tolvajokat (A Délmagyaroszág munkatársától.) Két veszedelmes makói tolvaj fölött ítélkezett pén­teken a szegedi törvényszék. A makói rend­őrség heteken át kereste azokat a tolvajokat, akik főleg a külterületeken garázdálkodtak és rengeteg lopást követtek el. A tolvajok főleg gabonát és baromfit loptak. A rendőrségnek végül is sikerült elfogni a tetteseket ifj. S i ­pos János és Papp József személyében, akik a lopásokat beismerték. A pénteki főtárgyaláson is elismerték, hogy a lopásokat ők követték el és azzal védekeztek, hogy a nagy nyomor vitte őket a bűnre. El­mondották, hogy a lopott holmikat a piacokon értékesítették. A bíróság ifj. Sípos Jánost másfélesztendei, Papp Józsefet pedig egyesz­tendei börtönre ítélte. Az itélet jogerős-

Next

/
Thumbnails
Contents