Délmagyarország, 1936. február (12. évfolyam, 28-52. szám)

1936-02-16 / 41. szám

D1.1 MAGYARORSZÁG 1936 február 16. lansftg borzalmasságát. Mégis milyen kevés venlége vae az intézetnek és milyen keveseket fflz, jótékony és emberszerető ténykedéseik mellett, fiz Irgalomnak szála, a segítés vágya a vakokhoz. Pedig a vakok a társadalom jótékonyságára vanmik utalva. Nekik is az emberek jósága juttathat csak valamit az örömből: jobb ruhát, jobb ételt. * A város első asszonya dr. Pálfy József polgármester felesége, mint elnöknője a Vakok intézetének, tegnap meglátogatta a vakokat. Mindent megnézett, mindent meglátott és nehéz könnycseppek hullottak a köves padlóra... Akinek szeretet és jóság kiséri utait, nem is tehet máskép. Az egyik üres szobában egy hét éves kis fiacska ült egyedül az asztalnál. Se apa, se anya, se egy lélek, amely cirógatná. Tivolival játszott. Kicsi szemgödrei lezárva mozdulatlan fehér arcocskája, mint végtelen siró párnás« a sors ellen, meredt a játékra Kis ujjai keresték a szaladó golyót, játszott, mint a többi gyerek és mégis... 0 már tudja, hogy örök csönd lesz körülötte és akik szerették, mig párnák között gügyögött — lassan elhagyják... Nem tartozik az élőkhöz ,.. Csak akkor csillant meg kis mosoly szomorú arcocskáján, amikor dr. Pálfy Józsefné meleg keze magához szorította a világ árvácskáját. Az egyik tanteremben tanításra készültek, óriási könyvek feküdtek a padokon Toldy estéje," kiadta dr. Tóth Béláiié, Herczeg Ferenc: A h i d, kiadta dr. Tóth Béláné. Jókai: Az uj földesúr, ezt is a polgármesterhelyettes nemesszivü felesége irta át vak irásra és ajándékozta az intézetnek. Egész könyvtárra való ez a rengeteg munka, amit önzetlen lelkesedéssel készitett a vakoknak, hogy szellemileg is vigasztalást tudjon nyújtani. Dr. Tóth Béláné, aki a polgármesternét kisérte utján, névszerint ismeri az intézet valamennyi lakóját. Ugy köszöntötték, mint aki a korallkastélyból a legszebb meséket hozza nekik. Most Magos! Sarolta, egy csinos leányka áll fel. Meleg köszöntőt mond az elnöknő első látogatására. Molnár igazgató szelíden fogja. hogy el ne veszitse bátorságát. A vak leányka megilletődve áll, az „osztály" meghatódottan hallgat. Dr. Pálfyné pedig elcsukló hangon mondja: Nagyon, nagyon köszönöm... Az egyik növendék a domború térképen utazik: Kolozsvárra, Nagyváradra, Aradra, Pozsonyba... Budapestre... Szegedre... Gyuris Ilonka, akinek 5 éves korában pajtása bicskával szurla ki szemét, gyors breilirással — a polgármesternét, a másik leányka Klein-irógépen üdvözli a vendégeket. * Csellóhangolás és zongorafutamok csilingelnek ki az egyik szobából. Ahogy belépünk, harmónium hangjai mellett felcsendül egy négytagú karének, annyi szív. annyi lélek muzsikál ki belőle, hogy elfelejtjük a reménytelenség hajlékátAkiknek megadatott, hogy zenélhetnek, azoknak meguyilik a hit ezer hatalma és a muzsika a holott szemekbe is fényt varázsol. Molnár igazgató pótolta a férfi szólót, Vavra János vak kántor pedig tűzzel gyújtogatta hangjait a fakó harmoniuinnak. Bán Sándor szép zongorajátéka, a kis Nemes András lelkes cscllószólója egészítette ki a hevenyészett hangversenyt. Akadnak percek a vakok életében is, amelyek a keserűségeket feloldják. A munkatermekben :ázas munkálkodás folyik. Feltornyosodnak a készítmények. Padok, fotelek, székek, seprűk, kefék. Amint halljuk azonban, a vakok boltiának rosszul megy. N«m pártolják ... ök pedig oly gyengéden, szeretettel, annyi feledtető csendes bánattal fűzik össze a nádszálakat. Ki tudja mennyi gondolatot temetnek a munkába és talán az egyetlen, ami még hajtja életősztőnük dinamóit, hogy hasznosak tudnak leríni... Dr. Pálfynénak mindegyikhez van egy meleg szava, egy jóságos kézszorítása. Megvártuk a nagy percet is, amikor ebédhez hiv az intézet csengője. Varázsütésre elültek a kezek. A kefekötő leányok végigsimogatták tiszta ruháikat, sima, divatosra vágott bubifrizurájukat ós sorba álltak. A férfiak jóval többen voltak és az udvaron sorakoztak. Félénk lépések gyenge Irappolása indult az ebédlő felé. A polgármesterné besietett a konyhába, végigkóstolta a látogatása tiszteletére elkészített ünnepi ebédet és együtt imádkozott szerencsétlen sorsú védenceivel. Hiszek egy isteni örök igazságban ... « A szovjet és Bécs, február. Azóta — másfél éve van ennek —, hogy közel két héten át úgyszólván minden útjára elkísértem Marienbadban a szovjet külügyi népbiztosát, L i t v i n o v o t, aki olyan autóban jelent meg az amerikai milliomosok luxushoteljében, hogy ezt még Morgan is megirigyelhette volna, fokozottabb mértékben érdekel a szovjet diplomáciája. Litvánovon kivül csupán egyetlen szovjet-diplomatát ismerek, egy igen szimpatikus urat, aktvei legutoljára Póstyénbe találkoztam. A hotelben senkisem tudta a mesterségét, nekem is csak ugy árulta el magét, hogy megígértette: az incognitóját meg fogom őrizni. Az igéretemot meg is tartottam. Ez az ur nagyszerűen tudott élni, pontosan tudta, hogy a „tournedo a la Wellington"-hoz mit kell szervirozmi és mit lehet inni. Rajtuk kívül a szovjet diplomáciájáról vajmi keveset tudtam addig, amig most egy középeurópaj állam Genfben élő diplomáciai megbízottja nem szentelte tegnapi estéjét arra, hogy érdekes előadásban ne mutassa be Európa és Ázsia ismeretlen országának érdekes diplomáciai szervezetét. így kezdte az elbeszélését: Amig az első genual konferencián — ezt 1922 tavaszán tartották meg — Csicserin vezetésével meg nem jelenték a szovjet diplomáciájának képviselői, a diplomaták világa vajmi keveset tudott a szovjet diplomáciájáról. Az orosz kiküldötteknek Genuéba való szereplése szenzációt jelentett a számunkra. Napokon át tárgyaltunk arról, hogy miképpen viselkedjünk majd azokon az estélyeken és fogadásokon, amelyek elmaradhatatlan kellékei minden diplomáciai tárgyalásnak 6s amelyek nemcsak szórakozást nyújtanak, hanem lehetőséget arra is, hogy fesztelenebből elbeszélgessünk — Szinte földbegyökeredzett a lábunk amikor Rapalloban az első estélyen a szovjet urai kifogástalan frakkban, a szovjet hölgyei pt-dig elegáns párisi estélyi tóilettekben jelentek meg. Megtudtuk itt azt is, hogy az orosz küldöttség Genuába való érkezése előtt három napot töltött el Berlinben azért, hogy itt „ausrűstolják" magukat. Leningrádban és Moszkvában akkor még nem lehetett se frakkot, se selyemharisnyát, Se Dandy d'Orsay-t kapni, az orosz urak és hölgyek költséget és fáradtságot nem kímélve, mindezt alapos mennyiségben szerezték be a német fővárosban. — A hölgyek — „diplomáciai tevékenységüket" azzal kezdték meg, hogy flörtölni kezdtek velünk és Rapallo meg Genova szolgálhatnak bizonyságot arról, hogy ezen a téren igen nagy eredményt értek el. Fbben az időben a Balti álbfrrtk, valamint Finnország már elismerték a szóvjetet, Kapállo után következett Rathenau alatt Németország elismerése is, közben mindenütt megkezdték működésűket a szovjet diplomáciai képviseletei és e pillanatban talán csak négy olyan ország van Európában I Mostanában keveset hallottunk a Vakok intézetéről beszélni, még kevesebbet arról, hogy a vakokért cselekedetekben is meg kell mozdulni a város szivének. Dr. Pálfy Józsefnó látogatását, amelyet emberszeretet diktált, akciók fogják követni, amelyeken bizonyára részt vesznek majd irgalmas lelkű emberek. Nem is kellene sok, csak követni érdemes példát venni dr. Tóth Béláné ról, aki megtalálta könyveivel a vakok őröménél egyik legnagyobb forrásét. A bécsi vakok intézetének ezrekre menő könyvtárét Bécs jótékony egyesületeinek előkelő hölgyei irták át és ajándékozták a vakoknak és nincs az az újonnan megjelenő mü, amelyet ezek a finom kezek ne juttatnának el heteken belül a vakok intézetébe. Nem lehetne meghonosítani Szegeden is a bécsi szép példát? Egy ember jószándéka persze csupán elhaló hang, sok összefogó kéz, azonban csodákat mivel. Reméljük: a jótékony csodáik napjai közel vannak virradatukhoz. L a diplomácia — Belgium, Hollandia, Svájc és Jugoszlávia —. ahol a szovjet diplomatákat nem akkreditálták. — Európai diplomáciai szemmel bajos megállapítani, hogy azoknak a hölgyeknek és uraknak, akik a szovjet dipolmáciéjának szolgálatában állanak, miféle szerepük van. Amig például bármelyik ország bérmelyik követségére a hivatalos órák alatt minden nehézség nélkül mindenkit beengednek, addig a szovjetkövetségekre bejutni idegennek szinte lehetetlen, a szovjet követségeinek irodáiban már a szolga is diplomata, aki nemcsak alaposan szemügyre veszi az érkezőt, hanem azt keresztkérdésekkel alaposan ki Is faggatja — A szovjet követségein estélyeket is adn >:«. Gyönyörű virágarrangementok diszitik a termeket A szovjet azonban még ezeket fogadásokat is propagandára haMnAlja fel, — A hölgyeket hivatalosan a szovjet nem alkalmaz. A dípolmáciai szolgálatban eddig két nőről tudunk. Az egyik volt Bédi-Schwimmer Róza, a Károlyi kormány svájci követe. A másik volt a szovjet stockholmi követe, Madame Kolontay, aki nagyon szép asszony volt és — ez te volt a baja. Kalandjaival tel« volt a város. Mondáin életet élt. a végén menni kellett. Ha hivatalosan nem is, privatin annál több nő éli a szovjet szolgálatában. Hivatalos beosztásukról, munkakörükről vajmi keveset tudunk. Akéir Csicserin, akár K r a s c l n, akár L i t v I n o v jelent is meg Genfben, a suitjéből sohasem hiányzottak a nők. Az orosz diplomatákat mindig rengeteg szép nő ldséri. Legtöbbjének nagyszerű az izlése, idegen nyelveket beszélnek, remekül táncolnak és nem fér kétség hozzá, hogy a szovjet diplomáciai sikereiben az oroszlánrész az övék. A katonai attassék egy ideig rangjelzés nélkül jelentek meg, ujabban azonban a rangokat visszaállították és a szovjet katonai megbízottjai rangjukon ezredesnek, őrnagynak, vagy kapitány urnák titulálják. A szovjet diplomáciai képviselői talán csak annyiban különböznek tőlünk, hogy a frakkjukat kitüntetések nem diszitik. mert a szovjet dipolmatái kitüntetéseket külföldi államoktól — legalább egyelőre nem fogadnak el. De lehet hogy rövidesen ez is megváltozik és minthogy a kitüntetések problémája mindig a kölcsönösségen alapul, bekövetkezhetik, ha majd Flindln elfogad ja a Lenlnrctid nagykeresztjét vagy a Vöröscsll lag-iémd széles bordó szalagjával jelenik meg Eden estélyén, akkor a szóvjet-diplómaták Is kitűzik gómblyukukba a francia becsületrend parancsnoki rozettáját. Paál Jób. Minden ama ómra csau GFB mm wmZZl^::^.