Délmagyarország, 1936. február (12. évfolyam, 28-52. szám)

1936-02-13 / 38. szám

KCOED. SzerkeiztOJtg: Somogyi ucca ZX. I. em. t elei om 23.33.. Klodotilvatal, knic*t)oUOnyvlAr 6< legtlrodai Aradi ucco (t. Teleion: 13-OÖ. . Nyomdát Lo w Upút ucca 10. Teleions 13-00. . 1 avlrotl t* levélcím» DélmagyaronxAg, Szeged. Halott város Aa iparosok előljárósági ülésén is szóbake­rült az a mozdulatlanság, amibe megdermedt ennek a városnak s a városi polgárság egye­temének minden gazdasági tevékenysége. Ez a gazdasági tevékenység eddig állandó hala­dással járt A haladás irama különböző volt, olykor expresszként száguldott, máskor deli­zsánccal kényelmeskedett, megint máskor gyalogosként vergődött. De mindig előre­ment, mindig uj feladatokat vállalt, mindig uj alkotásokat érlelt magában. Az iparosok elpanaszolták keservüket az élet sirja mellett, de ha megszólalnak a ke­reskedők, csak a panasz hangját erősítheti az ő szavuk is. Az iparosok megrendelői ugyan­abból a társadalmi osztályból kerülnek ki, minit ahonnan a kereskedők vásárlói, ha az egyik számára elfogynak a megrendelők, a másik is elveszíti a vevőket. Ha nincs forga­lom a boltban, nincs forgalom az ügyvédi irodában sem s az orvos, a mérnök hiába várja a beteget s a feleket. Gyakran emleget­jük, hogy a trianoni határ legfontosabb táp­területeitől szakította el ennek a városnak iparát és kereskedelmét De majdnem ugyan­ilyen katasztrofális hatása van annak is, hogy a szegedi kereskedelemnek és iparnak majd­nem kizárólagos eltartója és foglalkoztatója a szegedi bérlőközönség. S ha van foglalkozási ág, amelyik vásárlóképességét elveszítette, ha van társadalmi osztály, amelyik kénytelen volt letenni a szegénység szerzetesi fogadalmát, akkor ez a szegedi bérlők társadalma. . A szomszédos községeket levágták, a vá­rosi haszonbérlők elszegényedtek s igényte­lenebbek lettek, mint a kolduló barátok rend­je, — hol keresse a nagyobb méretekhez, bő­vebb szükségletekhez, általában szélesebb keretekhez méretezett szegedi ipar és keres­kedelem a mai időkben életfeltételeit? A ha­táron túlra nem mehet sem áruival, sem ipari produktumaival s nem lehet sem rábe­széléssel, sem olcsósággal kedvet teremteni azokban a vásárlásra, vagy megrendelésre, akik bérhátralékaik és közterheik súlya alatt görnyedve azt sem tudják, hogy összekupor­gatott filléreikkel melyik résen tömjenek elő­ször egy milliméternyi hasadékot? Az élet megállt ebben a városban, órákig sétálhatunk, amíg építkezéshez készülődéssel találkozunk. Egyetlen lakóház építkezésére kértek eddig engedélyt s az iparosok vásár­csarnokának felépítéséhez az eddigi neki­buzdulások csak arra alkalmasak, hogy — szignum laudisszal tüntessék ki a bátor kez­deményezőket. A Holt-tenger hullámai csap­kodják ezt a várost s fenyegetik a második, sokkal szörnyűbb árvizzel. A hátóságnak az lenne a kötelessége, hogy speciális tervet készítsen elő a speciá­lis szegedi viszonyok szanálására. Nem lehet elég az, hogy bízunk az isteni gondviselés­ben s nem nyugtat meg már senkit a „vala­hogy csak-lesz" fatalizmusa. Nem lehet to­vább ölhetett, vagy íróasztalra fektetett kéz­zel nézni az életnek azt a lassulását, a vérke­ringésnek elnehezedését, a pulzusnak egyre erőtlenebbé válását, amit a gazdasági élet doktorai a szegedi kereskedelem és ipar be­tegágyánál észlelni kénytelenek. A beteget talpra kell állítani és arra kell kényszeríteni, hogv mozogjon. Véget kell vetni a tespedés­Csütörtök, 1936 február 13. Ara ÍO fillér XII. évfolyam, 3S. »z. nek, ki kel] nyitni a betegszoba ablakét s le kell számolni azzal a lelkiállapottal is, ame­lyik nem meri már vállalni a mai idők köte­lességeinek teljesitését. Miért nem jön­nek össze a szegedi iparosok, ke­reskedők, szeliemi foglalkozá­son levők, munkaadók és munká­sok, dolgozók és munkanélkü­liek, hogy megbeszéljék a tennivalókat s közösen állapodjanak meg a tespedés mocsa­rából kivezető ut irányában? Egy nagy gyű­lésre kellene összejönni mindenkinek, aki mást akar és mást vár, mint amiben ré­sze van, az egész polgárságnak meg kellene mozdulni, hogy a félrevert harangok­k a 1 ébressze fel azok lelkiismeretét és köte­lességtudását, akik tudnának valamit tenni, akik lehetnének bátrak valamit elhatározni az élet és a kenyér boldog birodalma felé. Csak egy-két jószándéku férfi kezdeménye­zésére volna szükség, hogy egy példátlanul hatásos, egyértelmű és egyhangú akaratkije­lentéssel találjon önmagára a város polgár­MBMweiHaaiiMaaMi Aix en Provence, február 12. A marseillei merénylet tárgyalása végéhez közeledik. Szerdán délelőtt Saint Auban védő mondotta el vé­dőbeszódét. Részletesen taglalta a vizsgálat so­rán felvett különböző jegyzőkönyveket és rá­mutatott a jegyzőkönyvekben levő ellentmon­dásokra. — A vádlottak — mondotta — nem bérgyil­kosok, hanem egy ügy katonái. A továbbiak­ban hangoztatta, hogy az usztasa szervezet nem gonosztevők társasága, hanem hazafia? szervezet, amely Horvátország függetlenségé­nek kivívását tűzte ki célul. Ebben a perben te­hát — mondotta — politikai bűncselekményről van szó. A védő beszédét a balkáni politikai harcok hosszas ismertetésével végezte. Emlékeztetett azokra a véres parlamenti viszályokra, amelyek 1929-ben Jugoszláviában lejátszódtak. Ha a vádlottakat megbüntetik — mondotta —, tud­A képviselőház szerdai ülését négy óra után nyitotta meg Sztranyavszky elnök. Bornemisza Géza iparügyi miniszter a kereskedelmi miniszterrel egyetértésben tőr­vényjavaslatot nyújtott be a közigazgatás egyes kérdéseink szabályozására. A Ház ezután hozzászólás nélkül elfogadta a hitbizományi törvényjavaslat 7. szakaszát, amelvet az utolsóelőtti ülésen visszautaltak a bizottsághoz. U'ána folvtatták a nők éjjeli munkáia tár­gyában Genfben megkötött egyezményről szóló javaslat vitáját. Pintér László hanüoztalta, hogy egyált'ilá­ELÖE.ZETEü < Havonta he.yben 3.2U, lidéken e* Budapesten 3.ÖO, KUlfOIdiJn g 4 J pengd. - Cgyei szám Ara hélnü* nap ÍO, vatAr- <» Ünnepnap M» Ull. Hir­detések felvétele tarifa szerint. Meqlc­lanllc hétl4 Kivitelével naponta regget sága és munkássága s akaratával és sürgeté­sével adjon programot azoknak, akik sorsának vezetésére vállalkoztak. Ebben a tekintetben nincs különbség iparos és ke­reskedő, vállalkozó és munkás, dolgozó és munkanélküli között. Ma mindannyian a gazdasági élet rokkantjai vagyunk, csak a rokkantság foka más. Nem lehet tovább ma­gára hagyni ezt a vergődő társadalmat Ránktör a fagy s hol van még az uj munka­alkalmakat nyitó tavasz? Hozzá kell kezdeni az épitő munkához Nem holnap, hanem ma. Nem délután, ha­nem még ma reggel. A terhekből át kell va­lamit engedni maj-1 az utódoknak is, ha mi az életünket nem tudjuk fenntartani, akkoi nem tudunk életet adni utódainknak sem Tovább ez igy nem mehet, rosszabb ez mát nem lehet, inkább kockáztassunk már vala­mit, de ki kell vergődnünk egyszer a tespedő munkanélküliség mocsarából s fojtogató lég­köréből. Jöjjünk össze s állítsuk össze az élei programját! niok kell, hogy nem gonosztevőket, hanem lá­zadókat sújtanak. Jugoszlávia maga is a sza­badság érvényrejuttatásával igyekszik most egységét megteremteni. Kérem önöket, hogy olyan ítéletet hozzanak, amelyből az igazság fénye árad és méltó a halhatatlan francia esz­méhez. A délutáni tárgyaláson Kralj és Raics védője mondotta el beszédét. Este 10 órakor az esküdtbíróság kihirdette ítéletét, amelyben mrndhárom vádlottat élet­fogytiglani kényszermunkára ítélte. Á verdikt szerint Kralj és Raics bűnös mó­don gonosztettre szövetkezett, bűnrészesek Sán­dor király meggyilkolásában. Súlyosbító kö­rülmény a bűncselekmény megfontolása ét együttes elkövetése. A törvényszék a három szökésben levő vád­lottat — Pavelicset, Parcsevicset és Kvaterni­kot — halálra Ítélte. ban el kellene tiltani a nők éjjeli foglalkoztatá­sát Az a folyamat, amely a nőt a családból el­sodorta és egyre nagyobb számban viszi a gazdasági pályák felé, nem használt sem a családi életnek, sem a nemzeti erők megóvásá­nak, nem használ az etikának, de nem használ magának a nőnek sem. Peyer Károly célszerűnek tartja a javasla­tot. Szükségesnek tartaná, hogy a nők éjjeli munkáját minden pályán szigorúan tiltsák el Adatokat ismertetett, amely szerint több bu­daoesti és körnvéki gyárban kétheti munká­val 36—39 pengőt keresnek a női munkások A vidéki textilgyárak heti 56 órás munkaidőre Életfogytiglan! kényszermunkára Ítélték a marseillei merénylet vádlottait A szökésben levő vádlolfakal halálra Uéllék Csendes Interpellációk, munkaidő- és munkabér-viták a képviselőház szerdai ülésén

Next

/
Thumbnails
Contents