Délmagyarország, 1936. január (12. évfolyam, 1-27. szám)

1936-01-01 / 1. szám

ÍQ36 január T. O F i MAGTÁR CTRSTTXG O A férfi i es Nyilatkozik az ügyvéd, az orvos, az újságíró, a művész, a tisztviselő és a kereskedő (A I>élm»gyarország munkatársától.) A Pélmdgyarország karácsonyi számában a házasság problémájáról beszéltek a dolgozó nők. A nyilatkozatokból, a kérdésekre adott válaszokból kitürik, hogy a dolgozó nők nem vesztették el bátorságukat, bár tudják, hogy manapság szinte valóságos művészet jó házasságban élni, — lelkesetléssel néznek szemébe ezen veszedelmeknek ... Nem lenne azonban teljes a kép, ha nem kérdeztük volna meg a férfiakat, is. Mit gondolnak ők a házasságról? Milyen akadályokat, milyen előnyöket látnak ők? Hogyan képzelik az ideális felséget? Az ő nyilatkozataik elé már nem mernénk száz«záaalékos biztonsággal feljegyezni. A házasságnak nincsen válsága... A válság. — ezúttal ugy kell módosítani — nemcsak a gazdasági életben, hanem a férfi lélekben is felütötte fejéL A 35 év körüli FIATAL ÜGYVÉD *gy válaszolt a kérdésekre; — Azt hiszem, a legnagyobb baj abban van. hogy éppen a „fiatal korban való'' nősülést mulasztják el. 30 éves koron alul a férfi vállalkozó, nem számol még az élet nehézségeivel, hisz a fejlődésben és szerelmében. Később nehézkesebbé válik, kényelmesebb, elveszti optimizmusát, -megismeri az élet csúnyább oldalát és kicsinvhitüsége komoly akadályokat képez. És ekkor már a szociális viszonyoknak is nagyobb jelentősége van. Az első emberöltőn tul már rendszerint kevesebbet kockáztat, megfontol, számítgat és ha tuljuíott az élet ©Iső anyagi nehézségein, akkor a házasságnak esetleges anyagi előnye is elenyészik. A fiatalság ebben a korban ugy gondolkodik, ha nem nősült meg és nem nyert támogatást kezdő zavaraiban, akkor, amidőn pedig már valamennyire révbe jutott, akikor már nincs szüksége egy oly házasságra, amely az életben valami támaszt nyújt. — A magamfajta férfi kezdetben a nőtől várja a kedvet az akarathoz és a munkához. Azután rájön, hogy ilyen nő nincs és csak saját akaratából válhat valamivé. Egy azonban bizonyos, hogy a íérfi munkájának megkomolyodásával párhuzamosan fejtődik ki a komoly nő iránti érzelme. Előttem az lenne az ideális nő, aki öntudatosan okos, kicsiny dolgoknak nem tulajdonit nagy ieIwrtőséget, akj a férfinek mindig gondos és féltő támasza, akinél elképzelhetetlen, hogy a férfi számára bármikor is önérzeti sérelmet vagy kételyt okoana, egyszóval olyan nő, aki megnyugvást jelent, aki jó barát. Ha egy ilyen okos nővel valaha is találkoztam volna, egy pillanatig sem gondolkodnám De hogy jut el egy nő idáig? Hogy kívánhatjuk azt, hogy egy nö tökéletes filozofus jegyen ? AZ ORVOS kezében és tudásában az élet reménye de szegéuv orvosnak alig-alig akad — regénye — Mi orvosok — mondta — a házasságnak eayéni, családi, nemzeti szempontból meggyőződéses nivei vagyunk. Régente alig akadt közöttünk nőtlen, ma már bizony sajnos mádképpen áll a dolog. Ez természetes is. Az orvosnak a családdal, { vermekkel való felelősségérzete talán nagyobb, u>int más pályán működőké. Minseronapi tapasztalatból tudja és látja,'mi a szegénységnek, a nvot:.orvsak, a nélkülözéseknek a következménye. A bj jóknak egy leendő hitvest és gyerekeket kifenni nem meri, igy nehezebben határozza el magát a házasságra. Az orvos csak akkor nősül, ha megélhetése legalább némileg biztosítva van. Mar pedig e.rre az orvosi pálya lu . ~ufoll-;iya m ;tf. mindé« kevesebb cs kevesebb a kilátás... A legjobb megoldás mégis, ha orvosok én orvosnők egymással lépnek házasságra. Megosztott gond, megértő gondolkozás, közös munka, közös kulturális tevékenység elviselhetőbbé teszi a megélhetés harcait, amelyeket valamikor a férfi egyedül vívott meg Amikor AZ ÚJSÁGÍRÓT kérdeztük meg, kissé elcsodálkozott, hogy most belőle lett intervju-alany. — Nem is igen jutott mindeddig eszembe a házasság, — válaszolta. Valahogy nem tudnám beosztani az életrendembe ezt a rendet. Rendszerint é.jfétután, hajnal felé botorkálok haza, egyik este színház, másik este hangverseny, felolvasás, riport. redakció, — nem is tudom, mikor voltam egyszer rendes időben vacsorán otthon... Az újságíró mindig permanenciában van, nemcsak akkor, amikor a redakció asztala mellett ül. Ée- igy bizony nemigen jut ideje családi életet élni. — Ha az újságíró mégis elhatározza magát, hogy megnősül, akkor feltétlenül dolgozó nőt válasszon élete társául. Ketten talán mégis teremthetnek maguknak ideális otthont. A családi kör titán áhítozik az újságíró is, de sokszor, nagyon sokszor elérhetetlen ábránd ez számára. Ezért azután megmarad annak, ami és azt szónokolja, hogy nem is gondol komolyan a házasságra... A MŰVÉSZ problémája a házasságban — a szerelem. Érzi hogy az életben az ember hajszája csak knineés, amely magunkból indul és magunkba fúl s az ut asszony nélkül, társtalan bolyongás marad. — Mindon elhatározásunkat — mondja —, igy a házasságot is az a szempont vezeti, hogy szebbé, harmonikusabbá tudjuk tenni életünket, ila ez a házasság keretén belül lehetséges, ugy két kézzel kell kapni utána. Nálam azonban a házasság fényénél "¡okkal fontosabb probléma maga az Aszszonv. Tud-e simulni, alkalmazkodni a mi életünkhöz? Meg tud-e érteni? Gyönyörűséget tud-e találni abban, amiért mi lángolunk? Mert csak ezze' fokozhatja lelkiállapotunk intenzitását, ami nélkül nincsen alkotás. Ez a szerelem, fis szerelem nélkül nem kell házasság! Ha akarunk és szeretünk, nincsen akadály. A házasság, ha jó, rendezettebbé teszi életünket, többet tudunk produkálni és ez a tény igy vagy ugy do idővel meghozza gyümölcse R A VÁROSI TISZTVISELŐ Könyvek bástyái mögül szemléli az élclet. bölcs nyugatommal merül könyvhalmazai közé A könyvtár közelében igy válaszol: — A téma szerfölött aktuális, — mondja —. évezredek óta — napkeleti és napnyugati bölcsek vitatkoztak a család s a házasság problémájáról Szögezzük le a rezümét; reformgondolatok szárnyra kelhetnek egyiket illetőleg is, a másikat is. — d« gyökeres változtatást nem nagyon tettek bennük a szálló idők: valami jobb elgondolással nem tudtuk pótolni sem egyiket, sem a másikat. Végső és fonlos megállapítás az is, — akárhogy akarjuk t:ig-idni a x idealizmus édes levegőjében: a ga zda! Boldog uj ével Kivan linden vevefének €1 PÜRISI NAGY ÁRUHÁZ RT. Iliaio. CtCKON'CS *• KS«? IltC« SAROK sági viszonyok hihetetlen leromlása itt a legfőbb baj. — A családi életet, a házasságot vissza kell állítani a régi szentségébe; a magyar felfogás tökéletes tisztaságában őrizte meg, a háború utáni időkbeD is a nő-férfi kapcsolatot Vannak-e, szerintem, elvj akadályai annak, hogy a háború előtti számarányban járuljon nő-férfi, a legigazibb és legőszintébb szerelem-barátság kútfejéhez; a házassághoz? Nincs, — vagy mondjuk, alig van. Milyen legyen a Nö, akit szeretünk s akit feleségül veszünk? Leiki kiegészítő, jó pajtás, jövőnk angyala, életünk readbehozója? Nem tudom pontosan. Talán mindegyik tulajdonságból legyen benne valami. Én alig várom, hogy fizetésem valamenyire megjavuljon és hitet tehessek arról, hogy a Nő nemcsak virágillatos levegőjű elvont fogalom, — hanem élő valóság: életünk igazi társa, sorsunk osztályosa A következő alany azon kevés KERESKEDŐ közé tartozik, aki nem mer megnősülni. _ Mit gondolok a házasságról? - Meg kellene nősülni! — válaszolta. Kár, hogy hamarabb uem szegezték mellemnek a kérdést, akkor tán már nős is lennék, mert rá kellett volna jönnöm, hogy a nősülés nem is probléma, csak — fejest kell ugrani fcele. És a fejesugrástól mindenki addig fél, amíg először meg nem próbálta. A kereskedőnek semmivel sem nagyobb probléma a nősülés, mint másnak. Jól kell választania, ez az egész. Jobban, mint másnak. Az ő igénye; az ideális kereskcdö-felescg. Hogy milyen ez? Olyan, mint az ideális asszony általában. — Élettárs legyen, ezzel mindent megmondtam. Lehet, sőt legyen csinos is, de a legfontosabb, hogy kedves, jó, megértő élettárs legyen, 'aki férjével a házasság állandó harmóniáját biztosítsa, igazi meleg otthont teremtsen, ahol a kereskedő-Férj napi munkája után megnyugvást találhat. Ne legyen dolgozó nő, legfeljebb a férje üzletében segítsen, — ha erre nevelték. Szóval, ne 'egyen ..tipikus modern nő" És mivel a nők mind;g a divat után igazodnak, nt.ind modernnek akarnak látszani, a kereskedőnek csak az a problémája, hogy a modern máz alatt megtalálja a békebeli jó f«leségtipust. Ezek után igazán nem is tudom, mi lehetett az oka annak, ho^y eddig nem nősültem * A férfiak válasza a házasság problémájára nem (tiKAgosan megnyugtató, csak egy a szerencse: a házasságot évszázadok óta kritizálják és senki tudott helyette — jobbat kitalálni. 1. r. Kézimunka eíőnyomda és paszományiixieiem m e 9 n y I t o t í a m. Kelemen ucca 12. sz. alatt (Ha-ITa mellett). Kézimunkák, fonalak, függönyök, diszpárnák. Saját gyártású ptszomán váruk, arany-, ezüstéi selyemöyek, függönyrojtnk. bojtol- sabb választékban. M<tgynr paszomány és lengye'kt. Nagy karácsonyi' vásár, olcsó árak. Frankéi Teri j