Délmagyarország, 1936. január (12. évfolyam, 1-27. szám)

1936-01-01 / 1. szám

ÍQ36 január T. O F i MAGTÁR CTRSTTXG O A férfi i es Nyilatkozik az ügyvéd, az orvos, az újságíró, a művész, a tisztviselő és a kereskedő (A I>élm»gyarország munkatársától.) A Pélmd­gyarország karácsonyi számában a házasság problémájáról beszéltek a dolgozó nők. A nyilat­kozatokból, a kérdésekre adott válaszokból kitü­rik, hogy a dolgozó nők nem vesztették el bátor­ságukat, bár tudják, hogy manapság szinte való­ságos művészet jó házasságban élni, — lelkese­tléssel néznek szemébe ezen veszedelmeknek ... Nem lenne azonban teljes a kép, ha nem kérdez­tük volna meg a férfiakat, is. Mit gondolnak ők a házasságról? Milyen akadályokat, milyen előnyö­ket látnak ők? Hogyan képzelik az ideális felsé­get? Az ő nyilatkozataik elé már nem mernénk száz­«záaalékos biztonsággal feljegyezni. A házasság­nak nincsen válsága... A válság. — ezúttal ugy kell módosítani — nemcsak a gazdasági életben, hanem a férfi lélekben is felütötte fejéL A 35 év körüli FIATAL ÜGYVÉD *gy válaszolt a kérdésekre; — Azt hiszem, a legnagyobb baj abban van. hogy éppen a „fiatal korban való'' nősülést mu­lasztják el. 30 éves koron alul a férfi vállalkozó, nem számol még az élet nehézségeivel, hisz a fej­lődésben és szerelmében. Később nehézkesebbé válik, kényelmesebb, elveszti optimizmusát, -­megismeri az élet csúnyább oldalát és kicsinvhi­tüsége komoly akadályokat képez. És ekkor már a szociális viszonyoknak is nagyobb jelentősége van. Az első emberöltőn tul már rendszerint ke­vesebbet kockáztat, megfontol, számítgat és ha tuljuíott az élet ©Iső anyagi nehézségein, akkor a házasságnak esetleges anyagi előnye is elenyé­szik. A fiatalság ebben a korban ugy gondolkodik, ha nem nősült meg és nem nyert támogatást kez­dő zavaraiban, akkor, amidőn pedig már vala­mennyire révbe jutott, akikor már nincs szüksége egy oly házasságra, amely az életben valami tá­maszt nyújt. — A magamfajta férfi kezdetben a nőtől várja a kedvet az akarathoz és a munkához. Azután rá­jön, hogy ilyen nő nincs és csak saját akaratából válhat valamivé. Egy azonban bizonyos, hogy a íérfi munkájának megkomolyodásával párhuza­mosan fejtődik ki a komoly nő iránti érzelme. Előttem az lenne az ideális nő, aki öntudatosan okos, kicsiny dolgoknak nem tulajdonit nagy ie­Iwrtőséget, akj a férfinek mindig gondos és féltő támasza, akinél elképzelhetetlen, hogy a férfi szá­mára bármikor is önérzeti sérelmet vagy kételyt okoana, egyszóval olyan nő, aki megnyugvást je­lent, aki jó barát. Ha egy ilyen okos nővel valaha is találkoztam volna, egy pillanatig sem gondol­kodnám De hogy jut el egy nő idáig? Hogy kí­vánhatjuk azt, hogy egy nö tökéletes filozofus je­gyen ? AZ ORVOS kezében és tudásában az élet reménye de szegéuv orvosnak alig-alig akad — regénye — Mi orvosok — mondta — a házasságnak eayéni, családi, nemzeti szempontból meggyőződé­ses nivei vagyunk. Régente alig akadt közöttünk nőtlen, ma már bizony sajnos mádképpen áll a dolog. Ez természetes is. Az orvosnak a családdal, { vermekkel való felelősségérzete talán nagyobb, u>int más pályán működőké. Minseronapi tapaszta­latból tudja és látja,'mi a szegénységnek, a nvo­t:.orvsak, a nélkülözéseknek a következménye. A bj jóknak egy leendő hitvest és gyerekeket kifenni nem meri, igy nehezebben határozza el magát a házasságra. Az orvos csak akkor nősül, ha meg­élhetése legalább némileg biztosítva van. Mar pe­dig e.rre az orvosi pálya lu . ~ufoll-;iya m ;tf. min­dé« kevesebb cs kevesebb a kilátás... A legjobb megoldás mégis, ha orvosok én orvosnők egymás­sal lépnek házasságra. Megosztott gond, megértő gondolkozás, közös munka, közös kulturális te­vékenység elviselhetőbbé teszi a megélhetés har­cait, amelyeket valamikor a férfi egyedül vívott meg Amikor AZ ÚJSÁGÍRÓT kérdeztük meg, kissé elcsodálkozott, hogy most belőle lett intervju-alany. — Nem is igen jutott mindeddig eszembe a há­zasság, — válaszolta. Valahogy nem tudnám be­osztani az életrendembe ezt a rendet. Rendszerint é.jfétután, hajnal felé botorkálok haza, egyik este színház, másik este hangverseny, felolvasás, ri­port. redakció, — nem is tudom, mikor voltam egyszer rendes időben vacsorán otthon... Az új­ságíró mindig permanenciában van, nemcsak ak­kor, amikor a redakció asztala mellett ül. Ée- igy bizony nemigen jut ideje családi életet élni. — Ha az újságíró mégis elhatározza magát, hogy megnősül, akkor feltétlenül dolgozó nőt vá­lasszon élete társául. Ketten talán mégis teremt­hetnek maguknak ideális otthont. A családi kör titán áhítozik az újságíró is, de sokszor, nagyon sokszor elérhetetlen ábránd ez számára. Ezért az­után megmarad annak, ami és azt szónokolja, hogy nem is gondol komolyan a házasságra... A MŰVÉSZ problémája a házasságban — a szerelem. Érzi hogy az életben az ember hajszája csak knineés, amely magunkból indul és magunkba fúl s az ut asszony nélkül, társtalan bolyongás marad. — Mindon elhatározásunkat — mondja —, igy a házasságot is az a szempont vezeti, hogy szebbé, harmonikusabbá tudjuk tenni életünket, ila ez a házasság keretén belül lehetséges, ugy két kézzel kell kapni utána. Nálam azonban a házasság fé­nyénél "¡okkal fontosabb probléma maga az Asz­szonv. Tud-e simulni, alkalmazkodni a mi életünk­höz? Meg tud-e érteni? Gyönyörűséget tud-e talál­ni abban, amiért mi lángolunk? Mert csak ezze' fokozhatja lelkiállapotunk intenzitását, ami nél­kül nincsen alkotás. Ez a szerelem, fis szerelem nélkül nem kell házasság! Ha akarunk és szere­tünk, nincsen akadály. A házasság, ha jó, rende­zettebbé teszi életünket, többet tudunk produkál­ni és ez a tény igy vagy ugy do idővel meghozza gyümölcse R A VÁROSI TISZTVISELŐ Könyvek bástyái mögül szemléli az élclet. bölcs nyugatommal merül könyvhalmazai közé A könyv­tár közelében igy válaszol: — A téma szerfölött aktuális, — mondja —. év­ezredek óta — napkeleti és napnyugati bölcsek vi­tatkoztak a család s a házasság problémájáról Szögezzük le a rezümét; reformgondolatok szárny­ra kelhetnek egyiket illetőleg is, a másikat is. — d« gyökeres változtatást nem nagyon tettek ben­nük a szálló idők: valami jobb elgondolással nem tudtuk pótolni sem egyiket, sem a másikat. Végső és fonlos megállapítás az is, — akárhogy akarjuk t:ig-idni a x idealizmus édes levegőjében: a ga zda­! Boldog uj ével Kivan linden vevefének €1 PÜRISI NAGY ÁRUHÁZ RT. Iliaio. CtCKON'CS *• KS«? IltC« SAROK sági viszonyok hihetetlen leromlása itt a legfőbb baj. — A családi életet, a házasságot vissza kell ál­lítani a régi szentségébe; a magyar felfogás tökéle­tes tisztaságában őrizte meg, a háború utáni időkbeD is a nő-férfi kapcsolatot Vannak-e, szerintem, elvj akadályai annak, hogy a háború előtti számarány­ban járuljon nő-férfi, a legigazibb és legőszintébb szerelem-barátság kútfejéhez; a házassághoz? Nincs, — vagy mondjuk, alig van. Milyen legyen a Nö, akit szeretünk s akit feleségül veszünk? Leiki kiegészítő, jó pajtás, jövőnk angyala, életünk read­behozója? Nem tudom pontosan. Talán mindegyik tulajdonságból legyen benne valami. Én alig vá­rom, hogy fizetésem valamenyire megjavuljon és hitet tehessek arról, hogy a Nő nemcsak virágilla­tos levegőjű elvont fogalom, — hanem élő valóság: életünk igazi társa, sorsunk osztályosa A következő alany azon kevés KERESKEDŐ közé tartozik, aki nem mer megnősülni. _ Mit gondolok a házasságról? - Meg kellene nősülni! — válaszolta. Kár, hogy hamarabb uem szegezték mellemnek a kérdést, akkor tán már nős is lennék, mert rá kellett volna jönnöm, hogy a nősülés nem is probléma, csak — fejest kell ugrani fcele. És a fejesugrástól mindenki addig fél, amíg először meg nem próbálta. A kereskedőnek sem­mivel sem nagyobb probléma a nősülés, mint más­nak. Jól kell választania, ez az egész. Jobban, mint másnak. Az ő igénye; az ideális kereskcdö-felescg. Hogy milyen ez? Olyan, mint az ideális asszony általában. — Élettárs legyen, ezzel mindent meg­mondtam. Lehet, sőt legyen csinos is, de a legfon­tosabb, hogy kedves, jó, megértő élettárs legyen, 'aki férjével a házasság állandó harmóniáját bizto­sítsa, igazi meleg otthont teremtsen, ahol a keres­kedő-Férj napi munkája után megnyugvást talál­hat. Ne legyen dolgozó nő, legfeljebb a férje üzle­tében segítsen, — ha erre nevelték. Szóval, ne 'e­gyen ..tipikus modern nő" És mivel a nők mind;g a divat után igazodnak, nt.ind modernnek akarnak látszani, a kereskedőnek csak az a problémája, hogy a modern máz alatt megtalálja a békebeli jó f«­leségtipust. Ezek után igazán nem is tudom, mi le­hetett az oka annak, ho^y eddig nem nősültem * A férfiak válasza a házasság problémájára nem (tiKAgosan megnyugtató, csak egy a szerencse: a házasságot évszázadok óta kritizálják és senki tudott helyette — jobbat kitalálni. 1. r. Kézimunka eíőnyomda és paszományiixieiem m e 9 n y I t o t í a m. Kelemen ucca 12. sz. alatt (Ha-ITa mellett). Kézimunkák, fonalak, függönyök, diszpárnák. Saját gyártású ptszomán váruk, arany-, ezüst­éi selyemöyek, függönyrojtnk. bojtol- sabb választékban. M<tgynr paszomány és len­gye'kt. Nagy karácsonyi' vásár, olcsó árak. Frankéi Teri j

Next

/
Thumbnails
Contents